Boldogságterv #31: Dicsérj többet!

2013. szeptember 16.

“Az őszinte dicséretnek mágikus hatalma van. Ha azt akarod, hogy a másik fejlődjék, dicsérd őszintén. Ez mindig lehetséges. Vizsgáld a másikat, lásd meg tehetségét, képességeit, világíts rá azokra.” (Michel Quoist)

dicséretCsodálatosan egyszerű fogadalom erre a hétre. Vagy mégsem?

Ha jobban meggondolom, akkor ezt a tanácsot nem csupán úgy tudjuk követni, ha megdicsérjük párunkat, mert figyelmes volt, vagy gyermekeinket, mert jól viselkedtek. Neem-neem. Ennél azért ez jóval bonyolultabb. 😉

Ugyanis ez a fogadalom magában foglalja a következő felszólítást is: “Ne kritizálj!”.

Hiszen attól, hogy gyakrabban dicsérünk, valóban jobban érezzük majd magunkat, de igazán nagy változást az hozhat, ha örökké elégedetlen, és sokszor rosszmájú énünket megpróbáljuk “leépíteni”.

Természetesen ez szoros összefüggésben van azzal, hogy milyen a hozzáállásunk az élethez, és ezáltal ahhoz a bizonyos “Semmi siránkozás!” című fogadalommal. Tehát vegyünk erőt magunkon (továbbra is!), hogy ne csak egy panaszáradatból álljon a napunk, ÉS próbáljuk meg szúrós megjegyzéseinket magunkban tartani.

Na, azt hiszem feladtam (magamnak is) a leckét! Fontos, hogy képes legyél elnézően viselkedni, ugyanakkor az is elengedhetetlen, hogy “leáss a mélybe”, és felfedezd állandó kritizálási vágyad okát.

Mert ugye nem gondolod, hogy az egyetlen nyomós indok mások szapulására az, hogy rászolgáltak?! Hát, ha eddig így gondoltad (bár ezt úgysem hiszem el), akkor közölnöm kell, hogy az “ártatlanság” korának ezennel vége!

Az ember azért kritizál, hogy elégtételhez, pillanatnyi elégedettségérzéshez jusson. Hogy valamit jobban tud, jobban csinál, mint a másik. Azaz felsőbbrendűbb legyen másoknál. Pontosan ezért minél kevésbé elégedett valaki saját magával, annál több kritikus mondat hagyja el a száját.

Ezért érdemes az embernek néha magába nézni, és teljesen őszintén feltérképezni személyiségének rejtett bugyrait. Tedd föl a kérdést magadnak: “Lehet, hogy kevesebbnek érzem magam XY-nál?”

tapsMeg persze kritizálni mindig sokkal könnyebb, mint őszintén lelkesedni valamiért. Sokszor úgy veszem észre, hogy az olyan “ciki”.

Mintha megragadtunk volna a középiskolás szinten, mikor a tanulásért vagy az extra feladatokért csak a hülye stréberek lelkesedtek.

Bárcsak inkább az óvodások szintjén ragadtunk volna meg, amikor is még nem volt gáz azért örülni, mert az óvó néni a legjobb gyereket választotta naposnak. Amikor még őszinte örömmel töltött el az, hogy hasznosak, ügyesek és jók lehettünk…

De félre a busongással és kesergéssel, mert ez a blog nem erről szól! Ugye, hogy sokszor mennyivel könnyebb mogorvának, rosszkedvűnek lenni, mint vidámnak és lelkesnek?

Talán jókedvűnek és boldognak lenni kockázatosabb? Meglehet. De kockázat nélkül nincs siker, úgyhogy ideje erőt venni magadon (magamon), és leállni a szükségtelen, negatív megjegyzésekkel.

Ahogy Gretchen Rubin írja, a dicsérethez alázat kell. Milyen igaz! Ismerd el, mikor más jól csinál valamit, jól néz ki, vagy esetleg – ne adj Isten – okosabb, mint Te. Ettől nem leszel kevesebb. Sőt. A dicséret pedig számos esetben dicséretet szül.

Most pedig fordítsuk meg a helyzetet: nem örülsz annak, ha valaki megdicséri a frizurád, a ruhád, vagy hogy milyen jó a meglátásod egy problémával kapcsolatban? Szerintem örülsz neki. (Még akkor is, ha esetleg elütöd egy gyenge tiltakozással – de ilyet ne tessék csinálni, inkább büszkén köszönd meg a bókot!)

Az jól esik, ha valaki más kritizál Téged? Hát, az bezzeg tuti nem dob föl. Hanem inkább lelomboz, és máris azon rágódsz, hogyan is kezeld a Téged ért negatív véleményt.

szemüvegÉppen ezért törekedj arra tudatosan, hogy feleslegesen ne kritizálj! Én is ezt fogom tenni, ugyanis hajlamos vagyok a túlzott kritikára másokkal és magammal szemben is (de ez utóbbi akkor sem mentség!!).

Gretchen Rubin ezt egyik legnagyobb gyengéjének tartotta, és nagyon nehezére esett betartani a fogadalmat.

Úgy döntött, hogy egy nagy, feltűnő, narancssárga karkötőt tesz a csuklójára, hogy a nap minden percében eszébe jusson, mire is törekszik. Szerintem szuper ötlet! Ezt a trükköt én is kipróbálom… 🙂

Gretchen másik fantasztikus észrevétele (nekem bevált!), hogy az alvás remek megoldás kritizálás ellen. Elég furán hangzik, de így van. Fáradtan és (valljuk be) hisztisen minden rosszabb színben tűnik föl, és hajlamosabbak vagyunk ok nélkül zsörtölődni.

Gyakran előfordul mostanában, hogy mialatt este a gyerekeket elaltatom, pár percre a fáradtságtól én is álomba szenderülök a karosszékben ülve.

Aztán mikor visszatérek a rengeteg mosatlan edényhez, a napi (még befejezetlen) bejegyzésemhez, akkor Férjet egy óvatlan megjegyzéséért keresztben le tudnám nyelni. Na, ilyenkor itt az idő a visszavonulásra VAGY az önkritikára. Esetleg mindkettőre?! 😉

A mai bejegyzést a következő gondolattal zárnám:

“Ha megdicsérsz valakit, attól te is boldogabbá válsz. A dicséret a pozitív dolgokra összpontosít, és amikor pozitív dolgokra gondolsz, az élet szebbnek tűnik.” (Andrew Matthews)

Úgyhogy dicséretre és boldogságra fel! 🙂

Fotók forrásai sorrendben: goodlifezen.com, visionlounge.com, thedissnba.com

Oszd meg Te is a boldogságot!

    2 hozzászólás

    1. Köszönöm!

    Hozzászólok

    Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

    *

    Ez a weboldal sütiket használ. Az Uniós törvények értelmében kérem, engedélyezze a sütik használatát, vagy zárja be az oldalt. További információk...

    Az Uniós törvények értelmében fel kell hívnunk a figyelmét arra, hogy ez a weboldal ún. "cookie"-kat vagy "sütiket" használ. A sütik apró, tökéletesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal helyez el az Ön számítógépén, hogy minél egyszerűbbé tegye az Ön számára a böngészést. A sütiket letilthatja a böngészője beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszi meg, illetve ha az "Engedélyezem" feliratú gombra kattint, azzal elfogadja a sütik használatát.

    Bezár