Júliusra azt a nem kicsit ambiciózus célt tűztem ki magam elé, hogy a boldogságot nemcsak a bejárati ajtónkon belül, hanem kívül is megtalálom. Ennek legeslegelső eleme, hogy az ember jóban legyen a szomszédjaival. Ami valljuk be, sok esetben nem kis feladat. 😉
Ma olyan tippeket gyűjtöttem össze, melyek hasznodra válhatnak abban, hogy (még) jobb szomszéd légy.
Figyelem! Ha úgy érzed, inkább a másiknak kellene változtatnia, akkor is először nézz inkább magadba, és gondold végig a lehető legobjektívebben: Te mindent megtettél, ami Tőled telik?
Természetesen hallottam számos olyan extrém helyzetről, amikor semmi nem segített, csak a költözés. Ha az elejétől fogva megszívleled az alábbi tanácsokat, talán kevesebb az esélye annak, hogy eljuss eddig a pontig.
Azonban ne feledd: érvényes erre a helyzetre is a „megszoksz vagy megszöksz” mondás. Azaz a szomszédokat igazán megváltoztatni nem tudod, egyedül csak a saját hozzáállásodat.
Ezután a kissé borús kezdés után nézzük, mi az, amit azért tehetsz, hogy gördülékenyebb, szívélyesebb vagy akár barátibb (!) legyen a kapcsolatotok. (A bejegyzés írása közben azért szeretném leszögezni, hogy az összegyűjtött tanácsokat ugyan én is megpróbálom követni, de ez nem azt jelenti, hogy nekem sokkal jobban menne a dolog, mint Neked…! 😉 )
1. Ismerd meg!
Az első lépés, hogy igény legyen benned arra, hogy megismerd a szomszédod. Abszolút megértem, ha az erre a válaszod, hogy nem vagy rá kíváncsi, vagy nincs rá időd. Én is éreztem már így.
Ugyanakkor azt is meg kell értened, hogy a saját jól felfogott érdeked, hogy megismerd a másikat. Anélkül, hogy ne tudnál legalább valamicskét a hátteréről, családi és szakmai helyzetéről, stílusáról, hobbijairól vagy nézeteiről, elég nehéz dolgod lesz a kommunikációval – és persze az empatikus megközelítéssel. A következő kérdés persze az lehet, hogy miként is ismerd meg. Íme, ehhez néhány tipp:
Sétálj rendszeresen!
Kutyasétáltatóknak és kisgyerekeseknek ezt nem olyan nehéz kivitelezni, de mindenki mással előfordulhat, hogy lehetőség sem adódik a szomszédokkal való természetesen adódó kommunikációra (azzal meg mégsem csöngethetünk be, hogy „hogy vagy, mesélj magadról!”).
Érdemes legalább hetente kétszer egy jó sétát tenni az utcádban vagy a háztömb körül, hogy lehetőséged legyen másokkal összefutni (remélhetőleg a környéked közbiztonsága lehetővé teszi ezt). Arról nem beszélve, hogy a rendszeres séta nagyon jót tesz a közérzetednek és az egészségednek is.
Kérdezz, kérdezz, kérdezz!
Ha sikerül szóba elegyedned valakivel, akkor nincs más dolgod, mint udvariasan érdeklődni. Hidd el, mindenkinek jól esik, ha megkérdezik tőle, hogy hogy van.
Érdeklődj a munkájáról, hobbijáról, gyerekeiről, kutyájáról, macskájáról, kertjéről vagy bármiről, amiről úgy gondolod, hogy szívesen osztana meg információt. Ezzel egyrészt értékes tudnivalókhoz juthatsz, másrészt barátságos benyomást kelthetsz.
Hívd meg egy italra!
Ha az a bizonyos szomszéd szimpatikusnak bizonyul, akkor tedd meg az első lépést, és hívd át egy italra. Természetesen erre csak akkor kerüljön sor, ha nincsenek ellenérzéseid azzal kapcsolatban, hogy „ismeretlent” engedsz az otthonodba. Továbbá érdemes arra is odafigyelni, hogy ellenkező nemű szomszédok esetleg félreérthetik az invitálásodat. 😉
Beszélgess a Nálad idősebb generációval is!
Ne csak azokkal elegyedj beszédbe, akik hasonló korúak, mint Te! Sokszor az idősebb generáció még jobban értékeli, ha előzékenyen érdeklődnek iránta. Általában fontos információkat tudhatsz meg a tömbben lakó idős nénitől vagy bácsitól, egyrészt mert valószínűleg már jó rég óta lakik a házban, és mindenkiről tud egy csomó mindent, másrészt mert neki van ideje nézelődni, beszélgetni az emberekkel.
Egy kis kitérő: Soha ne feledd, hogy Te is leszel majd egyszer 70-80 éves (szívből remélem legalábbis), és Neked sem lesz mindegy, hogyan viselkednek majd Veled a „fiatalok”. Sokan idősebb korukra egyedül maradnak, és nincs nekik más, csak a körülöttük élők. Jusson ez eszedbe, mikor barátságtalanul rámordulsz az ajtóban csoszogó nénire.
2. Légy kedves!
Ez az alapja annak, hogy jószomszédi viszonyt ápolj a többiekkel – az udvariasság és az előzékenység nagyon fontos dolog. Még senkinek sem esett le a karikagyűrű az ujjáról attól, hogy előre köszönt a szomszédjának. Hogy miként is légy kedves? Tippjeim lásd alább…
Mosolyogj!
Ilyen egyszerű a dolog. Bármennyire is fáradt vagy rosszkedvű vagy, érdemes mosolyogva köszönnöd a melletted elhaladóknak, hiszen ezzel saját magad is arra ösztönzöd, hogy jobban érezd magad (emlékszel arra a szabályra, hogy „Tégy úgy, ahogyan érezni szeretnéd magad”?!). Egy mosoly mindennél jobban kifejezi a barátságos hozzáállást és a jó szándékot.
Adj váratlan ajándékot!
Na, nem arra gondolok, hogy drága parfümmel vagy elektronikai kütyükkel halmozd el a szomszédságot. Viszont egy-egy nem várt, gesztus értékű ajándék csodákra képes.
Egy szál virág a kertedből, egy kis házi sütemény, kolbász, pálinka vagy bármi más, amiről úgy gondolod, hogy a másikat felvillanyozná. Én a múltkor egy magról nevelt paradicsompalántát adtam a szomszédnak, mert olyan vágyakozva beszélt arról, hogy milyen jó lenne neki is egy veteményes…
Adni mindig jó, és esetlegesen akkor sem jön rosszul, ha legközelebb Te szeretnél kérni egy szívességet a szomszédodtól.
Segíts!
Miután jobban megismerted a szomszédban lakó családot vagy egyedülálló nénit, biztosan akad olyan alkalom, mikor megszólal a lelkiismereted, és arra szólít föl, hogy segíts. Ilyenkor ne hezitálj, hanem cselekedj! Meglátod, milyen jól érzed majd magad utána! Lehet ez cipekedés a költözésnél vagy bevásárlásnál, egy kis kertészkedés, kutyasétáltatás, sütés-főzés vagy bármi, ami a szorult helyzetben lévő ismerősnek segítséget jelent.
3. 4 dolog, amit viszont ne tégy!
Ne ítélj elsőre!
Tudom, hogy ez a legkönnyebb, és rengetegszer esem én is ebbe a hibába. Pedig milyen sokszor bizonyosodik be, hogy a látszat néha csal, és teljesen más okok és indítékok állnak egy-egy szó, egy-egy tett hátterében. Először is ne ítélj csak a külsőségek alapján. Másodszor pedig vésd az eszedbe, hogy egy negatív élményt követően igenis adni kell esélyt a másiknak arra, hogy kiköszörülje a csorbát – úgyhogy ne skatulyázz! Te sem szeretnéd, ha Veled előítéletekkel bánnának, ugye?
Szomszédról csak jót vagy semmit!
Röviden és tömören: ne pletykálj! Szomszédról szomszédnak legalábbis semmiképp. Egyrészt a pletyka könnyen visszajuthat a „sértett fél” fülébe, másrészt senkit sem néznek jó szemmel, aki másokon köszörüli a nyelvét.
Légy előzékeny!
Ez a kategória talán a legtágabb, és persze a legtöbb módon értelmezhető. Kortól, családi állapottól, nemzetiségtől függően.
Ide tartozik az, hogy Te magad se zajongj, ha ezt mástól elvárod, a közös tereket (pl. folyosót) ne saját életteredként használd (pl. tárolásra, bulizásra, stb.), illetve légy toleráns azokkal szemben, akik Veled ellentétben nem tartoznak a bősz állattartók táborába.
Mindenkinek joga van ahhoz, hogy nyugodtan élhessen a másik mellett, ehhez azonban mindkét fél részéről szükség van egy csomó alkalmazkodásra és kompromisszumra.
Ne szólj száj, nem fáj fejem!
Háromszor is gondold át, hogy mit szeretnél mondani, mielőtt szóra nyitnád a szád. Ha túl hangos a zene a szomszédban, akkor nem kell az első adandó alkalommal ajtóstul rontani a házba. Elképzelhető, hogy ez nem válik rendszerré, és párszor igazán szemet hunyhatsz egy-egy kellemetlenség fölött, viszont így megkíméled magad egy esetlegesen elmérgesedett viszonytól. (Az elhamarkodott reakciókról azt hiszem tudnék azért mesélni én is…)
4. Kommunikálj asszertíven!
Ha azonban azt veszed észre, hogy valami folyamatosan és nagyon zavar abban, ahogyan a szomszédod él vagy viselkedik, akkor muszáj ezt megfelelő módon a tudomására juttatnod.
Erre a legjobbak az asszertív módszerek, melyek se nem agresszívek, se nem passzívak, azaz az arany középutat jelentik. Légy udvarias, tapintatos, ámde lényegre törő és egyenes. Próbálj meg minél objektívebb, érzelmektől elhatárolt hangnemet megütni.
Tudom, hogy ez nagyon nehéz, de sajnos egyetlen tárgyalást sem nyertek még meg agresszív, dühös, sértett hangnemmel, mert mindez a másikban tuti hogy ellenállást és negatív érzelmeket kelt.
Ha szeretnél többet megtudni az asszertív viselkedésről, akkor nagyon tudom Neked ajánlani Sue Hadfield és Gill Hasson könyvét, melynek címe: „Asszertivitás – Hogyan érvényesítsük sikeresen érdekeinket?”. Én nagyon hasznosnak találtam.
5. Aktivizáld magad!
Ha pedig mindez nem elég, akkor lépj a következő szintre. Úgy vettem észre, hogy Magyarországon ez még sok helyen nem divat – Te azonban divatba hozhatod! 🙂
Szervezz összejöveteleket, mint például játszódélutánt gyerekeseknek, esetleg garázsvásár jellegű kiárusítást, ahova mindenki hozhatja megunt dolgait, vagy „batyus” kerti partit.
Készíts köremail listát, melyben tájékoztathatjátok egymást közérdekű információkról.
Tegyetek a közvetlen környezetetekért: rendezzetek közösen nagytakarítást, kertrendezést, szemétszedést a környéken, stb. Hallottam olyanról is, hogy valaki futóklubot alakított, és a szomszédságból verbuvált társakat a napi edzéséhez.
Amint látod, csak rajtad áll, hogy mit hozol ki a szomszédokkal való kapcsolatodból (vagy legalábbis ez sokban múlik rajtad). Hajrá, hajrá, tettre fel, hogy ne arról kelljen olvasnod legközelebb, hogy miként is kezeld a jószomszédi iszonyt… 😉
Van még egyéb tipped?
Fotók forrásai sorrendben: hooplaha.com, dailymail.co.uk, thewhirlingblog.com, chatelaine.com, allpropertymanagement.com, ingodsimage.com
“Boldog otthon #26 : Hogyan legyünk jó szomszédok?” - 1 hozzászólás
Vélemény, hozzászólás?
Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .
Igazán praktikusak a tanácsok. Szerintem is nagyon fontos a jó szomszédság, kár tagadni, hogy önös érdekek miatt (is). Soha nem lehet tudni, mikor szorulsz rá a szomszéd segítségére pl., átveszi a neked szóló küldeményeket, ha elutazol jól jön, ha valaki felügyeli az üresen hagyott lakásodat, kiűríti a postaládádat (így más nem tudja, hogy nem vagy otthon) eteti háziállatodat, locsolja virágodat, stb., stb. Nálam bevált, hogy köszöntöm a szomszédot névnapján, lehetőleg szoban, de jó az e-mail is, illetve volt olyan szomszédunk, akikkel ezt meg is ünnepeltük, mindig a névnapos volt a vendéglátó.