• Almás pite „pumpkin spice” latte-val. Van egy jó kis receptem, ami alapján Te is elkészítheted a pumpkin spice szirupot, én viszont ezúttal nem saját készítésű szirupot használtam, hanem a DM Bio Pumpkin Spice ízesítésű agave szirupját. Nagyon finom, de már nem kapható, csak limitált mennyiségben volt készleten a DM-ben. 🙁
  • Egy nagy adag meleg teát kortyolgatni legújabb extra nagy méretű hőtartó termoszomból, amihez fém szívószál és kétféle fedél is tartozik, hogy hideg és meleg italokat is lehessen fogyasztani belőle. Ugye milyen szép? Úgy tűnik, Chilinek is tetszik! 😀
  • Séta Szentendrén a Duna-parton Indy-vel. Milyen szépen sütött a nap, de az időjárás csalóka ám, kellett a sapka, mert kifejezetten hideg szél fújt! Indy-t ez szemmel láthatólag nem zavarta.
  • Cuki Mokka a csomagtartómban – olyan kis bátor ez a macska, akárhányszor kinyitom a kocsit, mindig beugrik körbenézni.
  • Pozsonyi látogatás egyik kedves barátnőmnél. Még soha nem voltam Pozsonyban, de nem csak ezért vártam a találkozást. Két másik barátnőmmel együtt látogattuk meg a csapat Szlovákiában élő tagját, és nagyon jól telt a hétvége együtt!
  • Vonattal mentünk és jöttünk, ami arra volt nagyon jó, hogy kedélyesen végigcsacsogtuk az utat, egyikünknek sem kellett az útra figyelnie, plusz jó kis kaland volt nekünk, kocsival sokat közlekedőknek. (A környezetre gyakorolt hatásról nem is beszélve.)
  • Pozsonyban csodás időnk volt, sétáltunk a városban és a közeli erdőben is, élveztük barátnőnk fantasztikus vendégszeretetét, finomabbnál finomabb helyeken ettünk, és közben folytattuk a beszélgetést… Ilyenkor van mit bepótolni, mert sajnos aránylag ritkán tudunk csak találkozni.
  • Mire hazaértem, advent első vasárnapján, Férj és a gyerekek kirakták a világító karácsonyfákat, háromszögeket és füzéreket a házban. Nagyon örültem neki!
  • Egyik este Nagymanó és Törpilla együtt zenélt: Törpilla furulyázott és a bátyja gitáron kísérte. Fel is vettem őket videóra, olyan megható volt!
  • Vicces Mokka, aki bebújt a zacsiba, amiben azokat a ruhákat küldték, amiket Black Friday alkalmával vettem. Fekete macska a fekete pénteki csomagban… 😀
  • Chili elképesztő pózokba képes vágni magát, valamelyik este a kanapén a gyerekek között nyújtózott és hagyta, hogy simogassák a hasát (amit alapból annyira egyébként nem kultivál). 🙂
  • Indy-t kutyakozmetikába vittem, és gyönyörűen, habosan hoztam el, olyan szép lett! (És olyan jól viselkedett!)
  • Voltam vérvételen, a vérképem szerencsére tökéletes!
  • Szerencsésen sikerült végigzongorázni a gázkazánunk és termosztátunk cseréjét, ami már időszerű volt. Most sokkal korszerűbb, energiatakarékosabb, megbízhatóbb a rendszer. Hurrá!
  • Anyukámmal Diótörőt nézni az Operában – csodás élmény volt, szokás szerint. Igazi karácsonyi hangulat, teljesen magával ragadó élmény volt. Az Operaház pedig lenyűgöző volt, igaz cidriztünk rendesen, mert nagyon spóroltak a fűtéssel. Nem is tudom mi lett volna, ha estélyibe és harisnyába bújok! (Hála az égnek az utolsó pillanatban nadrág mellett döntöttem, jó választás volt!)
  • Utána anyukáméknál aludtam, ilyen nagyon régen nem volt. Szokatlan, mégis jó volt megint a régi otthonomban aludni, és külön jól esett a szüleim szerető gondoskodása! Kár, hogy reggel rohannom kellett, még szívesen elidőztem volna velük egy kicsit.o
  • Erőt vettem magamon, és rendet raktam a gardróbszekrényben, most már kifejezetten jól esik kinyitni. 😉
  • Séta Indy-vel Szentendrén a karácsonyi vásárban – gyönyörű a Fő téren a karácsonyfa!
  • Az Országos Dog Dancing Bajnokságra nagyon sokat készültünk, mégsem teljesen úgy sikerült az egész, ahogyan azt elterveztem. Először nagyon el voltam szontyolodva, mert nem voltam elégedett a teljesítményünkkel, még akkor sem, mikor kiderült, hogy a csoportunkban 13 induló közül 4. helyezést értünk el. Pedig igazán büszke lehettem volna magunkra!
  • Pár napig nagyon magam alatt voltam, mert úgy éreztem, hogy én mindent megtettem, hogy jól szerepeljünk, de Indy valahogy mégsem tudott ott lenni velem fejben a kűr teljes egésze alatt, és emiatt több résznél hibáztunk. Azóta viszont teljes mértékben képes vagyok arra, hogy ezt az élményt csupán egy lépésnek tekintsem a végcélunk felé, mely egy kűr bemutatása teljes harmóniában!
  • Már teljes díszben a lakás, szinte minden szobában emlékeztet arra valami, hogy hamarosan itt a karácsony!
  • Kismanó első dobgálája! Nagyon büszke voltam rá, Eminem egyik híres slágerére dobolt, nagyon menő volt az előadás, az egész család ott volt,
  • Szülinapi ünneplés tesóméknál, ami nagyon jó hangulatban telt. Ilyenkor végre van idő beszélgetni, enni és lazítani…
  • Látni a gyerekek örömét, mikor megérkezett a Mikulás! Minden évben ez december első fénypontja, különleges hangulata van ennek a napnak. Mikor belépnek a nappaliba, még sötét van, de égnek a gyertyák a kandallópárkányon, és a háttérben karácsonyi dallamok szólnak. Utána ki-ki odarohan az előző este kirakott csizmáihoz és felfedezi, milyen sok finomsággal töltötte meg a Télapó. Ilyenkor azon is nagyot csodálkozunk, hogy mennyi elfogyott a kikészített kekszből és rizstejből. Idén Törpilla egy matematikai feladatokat és színezőt tartalmazó kis foglalkoztatót is készített a Mikulásnak, gondolta, hogy egy ilyen hosszú estét fel kell dobni valami fejtörővel. Olyan cuki volt!
  • Németországi adventi vásározás. Aki volt már Ausztriában vagy Németországban adventi vásárban, az tudja, hogy náluk van igazán nagy kultusza a „Christkindlmarkt”-nak. Elképesztő a választék a különféle standok portékái között, az ember azt se tudja, hova kapja a fejét.
  • A dekoráció is gyönyörű, a hangulat derűs, igazi ünnepi kavalkád ez! Muzsikál a zenekar, és az ember legnagyobb gondja az, hogy eldöntse, forralt bort, puncsot vagy kakaót igyon.
  • Ugyan a magyaroknak nem egy pénztárcabarát program a vásározás (bár itthon sem az), viszont az ételek és italok minősége kiváló. Én még vegán sült virslit is ettem, ami nagyon finom volt!
  • Az idei első hó Németországban lepett meg minket, megható volt, ahogyan a gyerekek a kevesebb mint fél centi hóból igyekeztek hógolyókat gyúrni. Manapság már ennek a kevés hónak is örülni kell, hiszen ritka, mint a fehér holló… (legalábbis Magyarország túlnyomó részén).
  • Indy-vel újra belevetettük magunkat a tréningekbe, egy picikét módosítottam a kűrünk koreográfiáján. Nagyon lelkes volt, már alig várta, hogy hazaérkezzünk!
  • Már három gyertya ég az adventi koszorúnkon. Minden vasárnap körülállja a család a koszorút, és mindig valaki más gyújtja meg a gyertyákat. Már csak egyet kell meggyújtani, és itt a karácsony… hogy rohan az idő!
  • Advent vasárnapján pedig mi mást ehetne az ember reggelire, mint karácsonyi fűszerezésű palacsintát? A receptjét itt találod!

Neked mi tette boldoggá eddig az adventet?

“VasárnaPillanatok #384: Adventi örömök” - 1 hozzászólás

  1. Ez az Advent – úgy tűnik – csupa örömteli pillanatból állt össze. Persze gondolom voltak bosszantó pillanatok is, de azt majd egy másik blogban, mondjuk a Napi Bosszankodás blogban kéretik leírni 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .