• Kekszeket sütni Törpillával a Télapónak – elmaradhatatlan program! Nagyon jól sikerültek a formázós kekszek, megint ezt a receptemet készítettük el. Minden évben azon veszekszem vele, hogy ne pakolja dugig a cukormázzal a kekszet (mert ÉN tudom, hogy mi van benne!), aztán persze hogy telenyomja az összes kekszet. Aztán szidom magam, hogy miért is szólok rá, csinálja úgy, ahogyan neki az jól esik…évente tényleg max kétszer cukormázazunk… 🙂
  • Végignéztük Férjjel a Netflixen a háromrészes Arnold című dokumentumfilm sorozatot, mely Arnold Schwarzenegger életéről szól. Sok tekintetben nagyon inspiráló történet, mindenki azt „visz magával” a film megnézése után, ami neki szól, tényleg ajánlom, nagyon érdekfeszítő volt.
  • Online szeminárium a kutyatréning tervezésről – sok érdekes, hasznos információ hangzott el, olyan jó, hogy az online eszközöknek köszönhetően tényleg a világ minden tájáról kényelmesen részt tudunk venni egy olyan interaktív workshopon, amit egyébként az előadó Franciaországból tart.
  • Ama ritka jelenségre rácsodálkozni december 6-án hajnalban, hogy esik a hó! Nem is tudom mikor fordult ez elő utoljára, annyira boldog voltam! Attól függetlenül, hogy kifejezetten betegnek éreztem magam…
  • Férjjel és a gyerekekkel megcsodálni a sok-sok finomságot és meglepetést, amit a Mikulás hozott, és persze külön örömködni a gyerekek örömén. Még az sem szeghette kedvem, hogy egy idő után a havazás esőbe csapott át, mert mégiscsak hozott azért havat a Télapó!
  • Majdnem négy napot egyedül tölteni itthon… talán az ürömben az volt az egyetlen öröm, hogy így jobban tudtam pihenni és gyógyulgatni. A család ugyanis elment nélkülem a betervezett németországi adventi kiruccanásra, amire én sajnos a lábam miatt egyébként se nagyon tudtam volna menni, betegen meg végképp.
  • Csütörtökre megint csodás hó esett – arra gondoltam, hogy mégsem vagyok olyan rosszul, elmegyek kicsit Indy-vel fotózni a hóban egy közeli parkba… Nagyjából egy órát töltöttem kint (az orrom hegyéig beöltözve), de sajnos ezzel nem tettem igazán jót magamnak, ugyanis azzal nem számoltam, hogy a kutyának teli torokból kell majd kiabálnom. Szinte teljesen elment a hangom, mire visszaértem. No de mégis megérte azért, mert Indy olyan boldog volt, és olyan szuper képek születtek! 😀
  • Bekuckózni a hét hátralevő részében (mivel igen ramatyul voltam), és nekiállni a tőlem telhető leghasznosabban eltölteni az időt. Mikor nem voltam olyan rosszul, finom krémlevest főztem magamnak, karácsonyi ajándéklistát véglegesítettem, online bevásároltam, rendet raktam, mostam és ruhát pakoltam.
  • Sok-sok érdekes kutyás videót nézni a YouTube-on Susan Garrett csatornáján, relaxálni, a képeimet válogatni és utómunkázni – mikor nem voltam olyan jól.
  • Harmadszorra megnézni a Netflixen a We Are The Champions sorozatból a Dogdancingről szóló részt. Kár, hogy a stílusa olyan szenzációhajhász és mesterkélt – azért szeretem egyébként annyira, mert szinte mindenkit ismerek, aki a filmben szerepel, és egyes részei kifejezetten inspirálóak.
  • Yoga For Sick Recovery – azaz jóga, mikor beteg vagy vagy voltál – jól esett!
  • A kertben letört és levágott fenyőágakkal díszíteni a kapunkat és a kandallópárkányt. Szép lett! 🙂
  • Élvezni a macskáim (különösen Mokka) társaságát a kanapén. Nincs is megnyugtatóbb egy doromboló macska jelenléténél, mikor kint fagy van és zimankó!
  • Nigella karácsonyi műsorait nézni, és inspirálódni. Ugyanis nincs karácsony Nigella nélkül! Sem a karácsonyi szakácskönyve, sem a karácsonyi főzős műsorai nélkül. Van egyáltalán olyan, aki nem ismeri Nigella Lawson-t?!
  • Hiába tértem át már hat éve a növényi alapú táplálkozásra, még mindig képes vagyok újra és újra megnézni a karácsonyi műsorait, mert olyan fantasztikus a hangulatuk. Bár a húsok elkészítését általában átpörgetem, csomó köretet, salátát és édességet készítek minden karácsonykor Nigella recepjei nyomán. Ha nem ismered a karácsonyi műsorait, még megnézheted, mert folyamatosan adják a TV Paprika műsorán!
  • Vasárnap reggel arra ébredni, hogy csodálatos pelyhekben megint esik a hó! Persze hogy a hóesést bámulva kortyolgattam el a reggeli kávémat! Kell ennél szebb (magányos) vasárnap reggel?
  • Örülni, mikor megérkezett a kis családom az utazásból, összedobni nekik egy finom kis vacsorát (már egész jól voltam hozzá), és együtt meggyújtani a második gyertyát is az adventi koszorún.

Neked mi tette boldoggá a hetedet?

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .