♥ Bazsarózsák minden mennyiségben – melyeket még az eső sem tudott elverni, bár a fejük már akkora lett, hogy földig húzza őket a súlyuk. Illatosak, gyönyörűek, és olyan gyorsan elnyílnak! Egyszerűen imádom őket (mint ezt már valószínűleg jó párszor leírtam…). Nem tudtam megállni, és egyik reggel szelfik sokaságát készítettem magunkról Törpillával. Ő is nagyon élvezte a fotózkodást. 🙂
♥ Szombat reggeli piacolás Férjjel és a három gyerekkel – nálunk ez ritka, mint a fehér holló. A gyerekek is élvezték és én is elégedetten tértem haza sok-sok finomsággal megpakolva (juhéjj, van fodros kelem is!).
♥ Csodásan fejlődik a nagy cserepekbe ültetett cukkini, paradicsom és paprika. Persze a leglátványosabb növekedést a cukkini produkálja – még soha nem ültettem, és most nagy izgalommal figyelem minden nap! (Amióta cukkini chipset készítettem a gyerekeknek, azóta érdekes módon ők is oda-odafutnak, és „ellenőrzik” a növény növekedését ;-)).
♥ Itt volt nálunk tesóm és kislánya látogatóban – hogy mennyire szeretik egymást a kislánykák! Kár, hogy nem tudunk többször találkozni, pedig jó lenne!
♥ Hihetetlen zivatarok tanúi lehettünk a héten, ami egyrészről elég félelmetes volt, de a másik oldalról nagyon jót tett a fűnek, a cserjéknek, a sok növényemnek… Nem hiába a mondás: májusi eső aranyat ér! (Előkerült persze kedvenc pöttyös gumicsizmám és piros esőkabátom is, így nem volt annak akadálya, hogy kint foglalatoskodjak a kertben.)
♥ Amikor este lefekszem meseolvasás után a földre, és a fiúk „megcsinálják” a hajam. Fésülik, telerakják gumikkal és csattokkal. Annyira jóóó! Majdnem elalszom. Persze jó alaposan dolgoznak, hogy minél később kelljen lefeküdni 😉 Olyan büszkék a művükre, hogy szinte bűntudatom van, mikor lebontom a fantasztikus hajkoronát lefekvés előtt. 🙂
♥ A teraszon vacsorázni: odavannak érte a gyerekek, ilyenkor ők terítenek (kíváncsi vagyok ez meddig lesz így), és hatalmas étvággyal fogyasztanak minden eléjük helyezett földi jót (grillezett zöldségek, saláták, gyümölcsök, szendvicsek…).
♥ Tesóm kislányának első szülinapi bulija! Hihetetlen, hogy már egy éve született. 🙂 Annak ellenére, hogy Törpilla sajnos nem jöhetett (hüpp-hüpp), mert belázasodott, nagyon jól sikerült az ünnepség. A fiúk is nagyon jól érezték magukat. 😀 (Férjjel pedig jól elvolt otthon Törpilla – de mikor megérkeztem, akkor folyamatosan a nyomomban volt, simogatott, hozzám bújt, puszilgatott… Úgy örült nekem!)
♥ Te jó ég, el sem hiszem, hogy már kinyíltak a rózsáim. Mit kinyíltak, már elnyíltak!!
♥ Turbót a kertben megfürdetni – utána mindig megkönnyebbülten és örömmámorban úszva futkározik fel-alá, annyira vicces! 😀
♥ Újra nyílik az anyák napjára kapott kis virágom, amit kiültettem a kertbe. ♥
♥ Törpilla mostanában Anya helyett Anninak hív! Hihetetlen cuki, ahogyan teli torkából kiabál a kertben vagy a kiságyban, hogy Annniiii!
Neked mi tette boldoggá a hetedet?
