Nőnap. Ez a nap számomra soha nem jelentett semmi különöset, és őszintén szólva még akkor is meglennék, ha esetleg törölnék a naptárból. (De be kell, hogy valljam, a kis virágok és köszöntések azért nagyon is jól esnek! 😉 )

Ennek a napnak a kapcsán nem az jut eszembe, hogy engem, mint nőt kell ünnepelni. Inkább mindig arra gondolok, hogy hány meg hány nő szenvedett, küzdött és harcolt azért, hogy én így élhessek. Nem érzem magam nagy feministának, de azt tudom, hogy a saját idejükben „szélsőséges nézeteket valló” női aktivisták nélkül most nem tartanánk itt.

Úgyhogy nőnapon magamban mindig „megünneplem” azokat a nőket, akik elveikkel és kitartó küzdelmükkel az életemet megkönnyítették!

Ma reggel pedig ebbe a vicces kis videóba botlottam, ami nagyon jól rátapint pár a férfiak és nők közötti kommunikációs és egyéb életbeli különbségre. (Nagyon találó a film elején a női vécé előtt várakozó sor, tegnap volt szerencsém egy arborétumban fél órát sorban állni a női mosdónál!)

Még bőven lehetne folytatni, hogy miben is különbözik egy férfi és egy nő napja a civilizált, nyugati társadalmakban (arról pedig inkább ne is beszéljünk, hogy mennyire más a keleti országokban), szerintem simán lehetett volna a témából egy több órás videót kerekíteni!

Nem szeretnék a témával kapcsolatban mélyebb fejtegetésekbe bocsátkozni, hogy jól van-e ez így, vagy sem, inkább csak azt kívánom, hogy Te is kicsit felderülj azon, vagy épp elgondolkodj rajta, hogy miben is különbözik egy férfi és egy nő napja! 🙂

Lefordítottam a videót, hogy azok is élvezhessék, akik esetleg nem beszélnek angolul.

SMS-ezés közben az utcán:

– Hé, kislány, miért nem mosolyogsz rám? Na, csak egy kis mosolyt kérek!

Az irodában a munka delegálásánál:

– Szia Neddy! 5 példányra van szükségem ebből. Köszi.
– Szia Ned! Ne haragudj a zavarásért. Megtennél nekem egy nagy szívességet? Szuper lenne, ha ezt le tudnád másolni 5 példányban. Köszi.

Az irodában kávézás közben:

– Szia Caitlin! Fantasztikus a hajad!
– Ó, köszi!

– Helló, haver! Mi a helyzet? Jársz mostanában edzeni? Jól nézel ki!
– Hát, igen! Köszi!

Az étteremben a barátnőkkel/barátokkal:

– Mi a helyzet azzal a sráccal, Brian-nel?
– Hát, már nem igazán beszélünk.
– Te jó ég, mi történt? Elmondod?
– Igen, múlt hétfőn, amikor olyan furán kezdett viselkedni…

– Nem nagyon láttam mostanában Amandát. Mi a helyzet Veletek?
– Most épp mosolyszünet van.

– Srácok, még egy kört?
– Kértek sajttortát csajok?
– Nem kérek, köszi.
– Nem, én próbálok kicsit odafigyelni a súlyomra.
– Ne légy nevetséges!
– Hé, haver! Én is benne vagyok, ő is benne van. Ne már!
– Oké, sajttorta rendben! Most boldogok vagytok?!
– Na, jó, rendben. Legyen inkább még két kör! Nem, még három!

Este, kettesben:

– Biztos, hogy nem fázol?
– Nem, szeretném, ha rajtad lenne.
– Szóval, milyen volt a napod?
– Jó.
– És a tiéd?
– Jó. Csak egy nap, akár a többi.

Oszd meg Te is a boldogságot!
Share on Facebook0Pin on Pinterest0Tweet about this on TwitterShare on Google+0Email this to someone

“Ilyen egy nap – a nők és a férfiak szemszögéből!” - 2 hozzászólás

  1. Nálunk valahogy “kiment a divatból” a Nőnap. Tréfásan szoktam számon kérni a férjemtől a malomkerék nagyságú csokrokat, és ennyiben maradunk!
    Mostanában a kerti lépcsőnk mellett mindig megcsodálom a hóvirágokat, amelyek már hetek óta kitartóan virágoznak. Március 8-án (rég elfeledve, hogy nőnap van,) felfedeztem a kis fehér virágok tövénél egy kis táblácskát, rajta férjem ismerős írásával: “Boldog Nőnapot!” alatta kis piros szívecske rajzolva. Nagyon-nagyon jól esett, nem cserélném semmilyen malomkő nagyságú csokorra.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*