- Kismanóval az ágyban a takaró alá bújni, fennhangon horkolni, és cinkosan nevetni, mert „alszunk”!
- Kürtőskalácsot venni a gyerekeknek a bölcsiből hazafelé (Nagymanó készített egy rajzot a „kürtőskalácsos néninek”, aki nagyon meglepődött)
- Találkozó rég nem látott volt kolléganőimmel egy kis (vagy inkább nagy?) női csevejre
- Életem első lasagnajának elkészítése, valami isteni lett!
- Gyerekekkel semmiségeken röhögcsélni, és a lábukat „enni” – csak én vagyok ilyen lábmániás, vagy Te is megzabálod a gyerekek tappancsait?! 🙂
- Bordó és pink pünkösdi rózsák nyílnak a kertben
- Kétfészeknyi rigó is kikelt a héten a kertben (éberen őrzöm őket, a szarkákat próbálom távol tartani)
- Virágpiacon pünkösdi rózsa vadászat, az illatos virágok vázába rendezése itthon
- Két sikoltozva nevetgélő gyereket egyszerre hintáztatni a játszótéren
- Óriási felhőszakadás után jólesően hátradőlni – mert nem kell locsolni!
- Kedvenc szélcsengőm csengése-bongása – instant nyár!
- Pazar csokis-cseresznyés tortácskák készítése (tálalás pedig természetesen vaníliafagyival…)
- „Felnőtt” vendégség: grillezés, gyilkosos társasozás, borozás, nevetgélés (utóbbi két pont között van némi összefüggés…) – nagyon szuper este volt! 🙂
Neked mi tette boldoggá a hetedet?
“VasárnaPillanatok #14” - 4 hozzászólás
Vélemény, hozzászólás?
Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .
Mindig várom a vasárnapillanatokat. Most már rutinosan idézem fel a hét boldogító pillanatait, ahogy előveszem a mini naplómat, és áttekintem a bejegyzéseimet (Lsd. Boldogságterv 11.).
1. osztályos szülői értekezlet, ahol rengeteg új infot tudtam meg; a jól sikerült zöldségrétes új recept alapján; mégsem romlott el a robotgépem; sikerült egyedül megcsinálnom az adóbevallást a nyomtatványkitöltő program segítségével (ez utóbbi a perverz örömök közé tartozik);
Haha, adóbevallás, hát, ez jó! 😉 De minden relatív!! 🙂
Ezen a héten kivettem 1 nap szabit, hogy a tőlünk 35km-re élő unokámat, a 11 hónapos Tündérmacit meglátogassam…így erre a hétre nekem már nem is kell több boldogság, ezt úgysem lehet felülmúlni 🙂
Ezt tényleg nem! 🙂 Nálunk is mindig nagyon örülnek a nagyszülők, ha „megkapják” a gyerekeket, pedig ők közelebb laknak, így ez gyakran előfordul.