Ez nem fair! Inkább sokkoló…

Ma van a fair trade, azaz a méltányos kereskedelem világnapja, melynek alkalmából mindenhol a világon reflektorfénybe kerül a szegény, fejlődő országok munkásainak kizsákmányolása.

Sokak számára még mindig újdonság az a tény, hogy ezek az emberek szörnyű munkakörülmények között kénytelenek dolgozni a földeken és a gyárakban, illetve az a nagy probléma, hogy számos nyersanyag de akár textilipari és elektronikai termék előállításához gyerekmunkát vesznek igénybe.

Hihetetlen, de a mi kényelmes életünk szinte minden pillanatában jelen vannak azok az emberek, akik sok esetben a méltányos munkabér töredékéért dolgoznak azért, hogy mi olcsón jussunk termékek százaihoz.

Amikor a reggeli kávét iszod, amikor a délutáni teát fogyasztod egy adag csokitorta kíséretében, amikor banánt vagy ananászt vásárolsz, amikor népszerű divatmárkák megfizethető (vagy akár drága) termékeid veszed…

Nagyon durva, de igaz: Magyarországon ma minden tizedik kiló elfogyasztott gyümölcs banán. Ha megfizetnénk a termelése valódi árát, háromszorosába kerülne, így viszont létminimum alatt élnek a termelői. (A banán-kérdésről részletesebben még itt olvashatsz.)

Sajnos a banán után a mangó, az ananász, és más déli gyümölcsök is „beállnak a sorba”. Azaz a hiper- és szupermarket láncok agresszív árcsökkentő politikájának hozadéka, hogy katasztrófa közeli állapotok vannak a legtöbb ültetvényen.

A munkások munkakörülményei szánalmasak, az olcsó gyümölcs előállításához egyre több és több vegyszert használnak, az erdőket kiirtják, a környező vizeket szennyezik – a profit termelése közben pedig legtöbbször a fenntartható termelés kérdése szóba sem jön… Arról már ne is beszéljünk, hogy egyáltalán nem tartják be a vegyszerekkel kapcsolatos munkavédelmi szabályokat, így magukat a munkásokat is permetezik, amikor a földeken dolgoznak! A vegyszer belekerül a földbe, a vízbe, eljut a munkások közvetlen közelben telepített barakkjaiba is. Ennek a következményeit inkább nem is részletezem…

De ezzel szemben mi is a méltányos kereskedelem? Fogalmazhatunk úgy is, hogy egyfajta jótékonysági kezdeményezés: a rövidtávú kereskedelmi érdeken túllépve a szegény országok kistermelőinek és rajtuk keresztül a helyi közösségeknek igyekszik segíteni.

Azonban itt nemcsak arról van szó, hogy támogatod az adott ország kistermelőit/munkásait. A klasszikus értelemben vett jótékonysággal szemben ennek sokkal nagyobb a pszichológiai értéke. Hiszen a legszegényebb országok kistermelői így munkájuk gyümölcséért kapnak méltányos ellenszolgáltatást, és egyáltalán nem egyoldalú adományozásról van szó.

A fair trade termékek fogyasztói átlagosan 30-50%-kal többet fizetnek a termékekért, de ezért általában az átlagosnál jobb minőségű termékhez jutnak, és tudják, hogy a többletkiadás társadalmi célokat szolgál. A környezetvédelmi elvárások is egyre fontosabbak a fair trade-ben.

Szuper kérdés-válasz összeállítást találhatsz a fair trade-del kapcsolatban a Tudatos Vásárló honlapján EZEN a linken.

Javaslom, hogy ma kivételesen szánj rá 10 percet, és olvasd el, hogy miért is van szükség méltányos termékekre, és hogy milyen áron jutunk ma ezekhez a főként afrikai és dél-amerikai árucikkekhez.

Olvasd el, és tégy érte, hogy ez ne így legyen! Ne állj be Te is a sorba, és ne dugd homokba a fejed!

Ha lehet, vásárolj bio és/vagy fair trade minősítésű gyümölcsöket, teát, kávét és csokoládét. A Tudatos Vásároló honlapján számos forrást találhatsz ezzel kapcsolatban.

Kutass a fair trade minősítésű élelmiszerek és ruhaneműk után. Nézz utána kedvenc márkáid honlapján, hogy mi az álláspontjuk a fenntartható termeléssel és a társadalmi felelősségvállalással kapcsolatban.

Keresd a fair trade logót, vagy legalább az UTZ Certified minősítést, mely biztosítja, hogy fenntartható gazdálkodással/gyártással állították elő az adott terméket.

Nekem pedig az lenne a kérésem, hogy nézd meg ezt a nagyon morbid, de hatásos kampányfilmet, melyet a MAKE CHOCOLATE FAIR készített, mely egy európai kezdeményezés a méltányos csokoládé érdekében. 🙂