„A hála lehetetlenné teszi a boldogtalanságot. Ez az egyik legfontosabb titok, amit meg kell tanulnod.” (Osho)
Milyen kézenfekvő, mégis sokszor mennyire elsikkad a hétköznapok során! Hacsak nem gyakorolja az ember tudatosan és rendszeresen, nehéz folyamatosan hálásnak lenni azokért az emberekért és dolgokért, melyeket szeretünk az életben, vagy akár csak a létezésünk tényéért.
Miért jó a hála?
Ha a puszta tényeket, azaz kutatási eredményeket nézzük, azok is abszolút a hála mellett kardoskodnak. Ugyanis a hálás emberek (vagyis akik rendszeresen gyakorolják a hála érzését) boldogabbak, elégedettebbek az életükkel. Miért is?
-
Aki hálás, több örömöt és vidámságot talál, sokkal inkább tudatában van napi szinten az élet szépségeinek, így optimistább a hozzáállása is.
-
Ha hálát érzünk, embertársainkkal is sokkal barátságosabbak, kedvesebbek, nyitottabbak vagyunk. Segítőkészebbek, nagylelkűbbek, megbocsátóbbak vagyunk másokkal.
-
A hála segít, hogy a jelen szépségeit észrevegyük és értékeljük. Ezáltal sokkal több pozitív érzés keletkezik bennünk a mindennapok folyamán, ami újabb és újabb pozitív élményekhez vezet. Mennyi minden van, amihez az ember teljesen hozzászokott (pl. a civilizáció nyújtotta előnyök és kényelem). Ha egy pillanatra megállunk, és a magától értetődő dolgokat is értékeljük, akkor sokkal elégedettebbé válunk a jelenünkkel kapcsolatban.
-
A hála segít kizárni a negatív gondolatokat (irigység, megbánás, düh). Ez teljesen logikus, hiszen elég nehéz egyszerre hálásnak és irigynek lenni. A kettő valahol kioltja egymást. Ha örülünk annak, amink van, akkor nem azzal foglalkozunk, mi az, ami másnak van, nekünk pedig nincs.
-
A hálás emberek jobban tűrik a stresszt is, mivel az élet negatív eseményeit kevésbé sötéten látják, hiszen tudatában vannak annak, mi az a sok pozitívum, amit viszont kaptak az élettől.
Mi a hála?
Egyrészt, amikor felismerjük a jó dolgokat a világ(unk)ban. Ez persze nem azt jelenti, hogy figyelmen kívül hagyjuk az élet árnyoldalait. De mikor megvizsgáljuk az életünket nagy egészében, akkor hálát adunk bizonyos dolgokért.
Másrészt, amikor azonosítjuk, hogy a jó dolgok honnan is származnak. Ilyenkor rájövünk, hogy kiknek lehetünk hálásak az életünkben a jó dolgokért (család, barátok, tanárok…). Hiszen a legtöbb jó, ha belegondolunk, nem belőlünk indul ki, hanem rajtunk kívülálló forrásból fakad. Ilyen például a természet, mely számtalan szépséget tartogat számunkra.
Természetesen a vallásos ember más megvilágításban látja ezt a kérdést, hiszen a „jó” legfőbb forrása számára Isten. Ebből a szempontból könnyebb a hívő embereknek az életet folyamaatos hálával élni, hiszen maga az imádság (vagy legalábbis egy része) a háláról szól.
De ne gondold, hogy ha valaki nem vallásos, az nem gyakorolhatja a hálát rendszeresen. A meditáció például kiváló alkalom arra, hogy az ember számba vegye azokat a dolgokat, melyekért köszönetet mondhat.
Ha egyetértesz a heti boldogságfogadalommal, akkor nézz még be a héten, mert írok még arról is, hogy miként lehet a hálát a mindennapok folyamán rendszeresíteni. Véleményem szerint ugyanis a koncepcióval elméletben mindenki egyetért, viszont a gyakorlati megvalósítással már sokszor akadnak gondok. Egyszerűen nem a napi rutin része az, hogy köszönetet mondjunk mindazért a jóért, mely történik velünk. Ha viszont van egy jól bevált gyakorlat, akkor máris tettünk még egy lépést a boldogság felé vezető úton.
Felhasznált forrás: Robert Emmons – Why Gratitude Is Good?
Képek forrásai sorrendben: empowernetwork.com, blogmarketingacademy.com, veritasnetwork.wordpress.com
Nekem erre van egy nagyon jó módszerem. Hálanaplót vezetek minden nap. Kedvenc coelho naptáramba minden nap bejegyzem milyen jó dolgok történtek, amiért hálás vagyok. Emellett januártól kis cetlikre írom az apró örömöket és egy dunsztosüvegbe szórom, szilveszter este pedig ki fogjuk bontani és közösen elolvassuk az év hálás pillanatait. :))
Jó ötlet a Coelho naptárba írni, ismerem! Oda pont belefér, és szuperek az idézetek is benne. A hálanaplóról én is írtam bővebben a szerdai bejegyzésemben. 🙂 Tök jó ötlet az üvegbe gyűjteni az örömöket, milyen jó ötlet szilveszterkor visszaolvasni őket! Köszi a hozzászólást! 🙂
Elkezdtem mini naplót vezetni ennek a blognak a hatásásra. Ebbe fogom beleilleszteni Melissa ötlete alapján a hálás pillanatokat. Apró örömök dunsztos üvegbe zárva? Képletesen és valóságban is szuper gondolat 🙂
Melissa ötlete szuper! 🙂 A hétköznapokban gyakran telefonálok, amikor hirtelen felismerésem van a hálával kapcsolatban. A hétvégén anyukám eljött hozzám és amíg én elfoglaltam magam néhány elmaradt feladattal, addig ő elmosogatott és nagyon szépen vízkőtelenítette a mosogatómat és az edényt is kisúrolta, amiben leégett tejet tejbegríz főzésekor. 🙂 Ezt a sikálást napok óta tologattam, mert nagyon nem volt hozzá kedvem. Miután elment és észrevettem, h milyen szép rendet és csillogást varázsolt a konyhámba, felhívtam, hogy megköszönjem neki.
Minden Karácsonykor a családom ír egy listát, hogy miért hálás és felolvassuk egymásnak. 🙂 Ez nagyon felemelő hangulatot hoz létre a vacsora előtt. 🙂
A karácsonyi listaírás gyönyörű szokás, nekem nagyon tetszik. Valóban különlegessé teszi ezt az egyébként is nagyon szép ünnepet.