VasárnaPillanatok #205: Itt a farsang, áll a bál…

2017. február 5.

♥ Hétfőn azzal kezdtem a délelőttöt, hogy az anyukám által készített isteni finom csokis szülinapi tortát megfejeltem egy “kis” gyümisalátával. Valami isssteni lett! 😀

♥ Kedden az ónos eső sem tántoríthatott el attól, hogy még egy utolsó korizásra vigyem délután a fiúkat. Tudtam, hogy ez az utolsó alkalom idén (vagy legalábbis nagyon valószínű), így siettem értük az oviba meg iskolába, hogy időben a jégen lehessünk. Senki nem volt már rajtunk kívül, és elégedetten vettünk búcsút a befagyott tótól.

A lábamra egy jó kis hólánc került, amivel prímán lehet közlekedni a legcsúszósabb tükörjégen is. 😀 Még pár éve vettem, és akkor eltettem a szekrény mélyére, most pedig úgy döntöttem, ideje elővenni. És milyen jól gondoltam!

♥ Szerda reggel lenyűgöző volt a hatalmas pelyhekben szakadó hóesés, egészen délelőttig, amikor is minden olvadásnak indult…

♥ Annyira cuki volt Nagymanó, aki korán reggel felöltözött teljes harci felszerelésbe, és kiment ellapátolni a havat a kocsibejáróról. Talán idén utoljára!

♥ Kismanó és Törpilla kis sámliról figyelték az etetőbe szállingózó madarakat, és közben Kismanó mindenképpen lencsevégre akarta kapni őket. Azt nem vették figyelembe, hogy olyan nagy mozgás mellett, amit ők produkáltak, egyetlen árva madár sem lett volna hajlandó még az etető közelébe sem repülni… 😀

♥ A nagy zimankó közepette én egy óriás adag mángoldos zöld turmixszal és anyukám féle kakaós trüffelgolyókkal kényeztettem magam. Micsoda reggeli!

♥ A csütörtöki nap egyértelműen a pénteki ovis meg bölcsis farsangra való készülésről szólt – Törpilla farsangjára kókuszos zabkekszet sütöttem Nagy Zita Vegán reggeli című csodás szakácskönyvéból (szenzációs lett!).

♥ Kismanó ovis farsangjára csokis fánkokat sütöttem (sütőben!) – na, ezek is fantasztikusak lettek! A gyerekek mondanom sem kell, hogy teljesen el voltak tőle ájulva másnap reggel (megleptem őket reggel egy-egy fánkkal, indulás előtt).

♥ Bölcsis farsangra bevinni Törpillát, aki denevérként belejtett a csoportszobába. Tudom, hogy mindig ezt mondom, de meg kellett zabálni! Cukiság a köbön. 🙂

♥ Kismanó ovis farsangján jót szórakozni. Részt venni a táncban, versenyekben, mulatozásban – és mindenek előtt osztozni az ő örömében. Nagyon tetszett neki az egész délelőtt, és még este is arról beszélt, hogy milyen rossz, hogy már vége van…

♥ Kismanó focistának öltözött, én pedig nyuszi lettem az idén – még nyuszifarkat is sikerült szereznem a tökéletes összhatás érdekében. 😀

♥ Péntek este a gyerekek a nagyszülőknél aludtak, így lehetőségünk volt arra, hogy kicsit leeresszünk. Ezt meg is tettük egy jó kis pizzát meg salit követően.

♥ Szombaton a piac az utóbbi napokhoz képest valami csoda volt: mintha egyszerre kivirult volna minden. Pedig még csak februárban járunk, és mikor lesz itt a hazai bőség ideje… (Hát, májusig biztosan nem!)

♥ A szombat valami hihetetlen gyorsan elrepült, s talán fénypontja az volt, mikor kipróbáltam a szülinapomra kapott új gyümölcsprésemet. 🙂 Merőben új élmény a gyümölcscentrifugához képest. Azt kell, hogy mondjam, elég jó gyümölcscentrifugám volt eddig is, de persze a prés az egy más téma. Más a lé minősége, amit kiprésel, teljesen más technológiát alkalmazva. Meg kell még szoknom a szét- és összeszerelését, a tisztítását, hogy rutinná váljon, de nekem nagyon bejön.

♥ Szombaton azt vettem észre, hogy a blog nem működik, és nem is tudok hozzáférni. Próbáltam mindenfélét, de hasztalanul. Nem kicsit pánikoltam be a gondolattól, hogy egyszerűen nincs… (Ami tudom, hogy hülyeség, mégis ha nem elérhető, akkor úgy érzi az ember, hogy nem létezik.) Hála az égnek, magától megjavult, vagyis elérhetővé vált. (Apró örömök!) Rejtély, hogy mi okozta a kimaradást…

♥ A vasárnap megint szélsebesen elmúlt, ugyanis délelőtt siettem, hogy befejezzem a tennivalóimat (persze nem jött össze), hogy utána nyugodtan mehessek (na ez sem jött össze) a csajokkal való ebédre (ez szerencsére összejött 🙂 ). A Slow Foodiez-ba mentünk enni, ami merőben új élmény volt számukra (vegán, főként nyers fogásokkal).

♥ Csodás vegán torta, amit egyik barátnőm készített saját kezűleg: ugye milyen szép lett? És nagyon finom is volt. 😀

♥ Összességében nagyon jó volt a barátnős tali, engem mindig nagyon feltöltenek ezek a beszélgetések, és nagyon sokat jelentenek számomra.

♥ Vettem a gyerekeknek egy relaxációs, alvást megkönnyítő könyvet. Eddig kétszer olvastam és mindkét esetben hihetetlen gyorsan álomba merültek. Csak ámulok és bámulok. Azt mondtam nekik, hogy feküdjenek le és lazuljanak el, ne izegjenek-mozogjanak, beszélgessenek, hanem koncentráljanak a mesére, mert ez segít nekik elaludni és szépeket álmodni. Erre Kismanó megszólal: “Anya, kérdezhetek valamit?” Persze, mondom. Majd teljes komolysággal kiböki:  “Levegőt vehetek?” (Jaaajj, annyira de annyira édes!)

♥ Nagypapámmal megjelent egy hosszú interjú a Statisztikai Szemlében, melyben mesél az életéről és a karrierjéről. Nagy örömmel olvastam el az írást, és folyamatosan döbbentem arra rá, hogy mennyi mindent nem tudok a tulajdon nagyapámról! Az ember gyerek szemmel látja a nagyszüleit, aztán mikor felnőtt szemmel látja őket, akkorra már jó sok mindenről lemaradt. 🙂 De tervezem, hogy legközelebb jó sok mindenről kifaggatom!

Neked mi tette boldoggá a hetedet?

Oszd meg Te is a boldogságot!

    Hozzászólok

    Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

    *

    Ez a weboldal sütiket használ. Az Uniós törvények értelmében kérem, engedélyezze a sütik használatát, vagy zárja be az oldalt. További információk...

    Az Uniós törvények értelmében fel kell hívnunk a figyelmét arra, hogy ez a weboldal ún. "cookie"-kat vagy "sütiket" használ. A sütik apró, tökéletesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal helyez el az Ön számítógépén, hogy minél egyszerűbbé tegye az Ön számára a böngészést. A sütiket letilthatja a böngészője beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszi meg, illetve ha az "Engedélyezem" feliratú gombra kattint, azzal elfogadja a sütik használatát.

    Bezár