Amikor az ember lánya babát vár, az első gondolata az után, hogy a terhességgel és a babával minden rendben legyen, az, hogy vajon kisfia lesz-e vagy kislánya. Attól függetlenül, hogy az ember ezt meg akarja-e tudni az ultrahang vizsgálatok folyamán vagy nem, szerintem ez mindenképp központi kérdés az alatt a bizonyos kilenc hónap alatt.
Én azon kismamák táborába tartozom, akik alig várják a vizsgálatokat, hogy újra láthassák a növekvő babát, és akik az első pillanattól kezdve kiolthatatlan vágyat éreznek az iránt, hogy megtudják, vajon milyen nemű lesz a kis jövevény? (Ezek szerint valószínűleg hamar megöregszem, de mit lehet tenni! 😉 )
Nem volt ez másként sem az első, sem a második baba esetében, de most a harmadiknál végképp fúrta az oldalamat a kíváncsiság.
Nemcsak azért voltam mindhárom gyereknél rettentő izgatott, mert esetleg fontos volt, hogy rózsaszínű vagy világoskék legyen a babaszoba és a babaruhák, hiszen manapság már a szivárvány minden színében kaphatóak szebbnél szebb ruhák és kiegészítők (bár itt hozzátenném, hogy számomra ez is fontos volt, mert pont két legkedvesebb színemről van szó 😉 ).
Hanem inkább azért, hogy elképzelhessem minél pontosabban azt a kis embert a pocakomban, egy idő után már a nevén nevezzem, álmokat és terveket szövögessek róla, és persze büszkén újságoljam a családnak, a szomszéd néninek, a postásnak, a (volt) kollégáknak, a barátnőknek és egyáltalán bárkinek, hogy fiam (vagy lányom) fog születni.
Imádom Janikovszky Éva „Örülj neki, hogy fiú!” és „Örülj neki, hogy lány!” című könyveit, melyeket Réber László vicces rajzai illusztrálnak. Gyerekkoromban nevetgélve olvasgattam ezeket a méltán népszerű műveket, és mikor nemrég megtudtuk, hogy úton van a harmadik kisfiunk, akkor meg is vettem a számunkra releváns könyvecskét, és nekiálltam elolvasni Nagymanónak.
Nagymanó még a felnőttes vicceket nem igazán értette, de minden más irtóra tetszett neki a könyvben – az én reakcióm viszont teljesen más volt, mint azelőtt. Gyakorlatilag sírva olvastam neki végig a könyvecskét.
Janikovszky Éva – igaz humorba ágyazva – de zseniális őszinteséggel mutat rá azokra az érzelmekre, melyek ilyenkor egy kismamában vagy apukában tombolnak, és amelyek nem szűnnek meg létezni a baba születése után sem. Ami belőlem ezt az intenzív reakciót kihozta (persze a hormonokon kívül 😉 ), az a következő gondolat volt.
Teljesen mindegy, hogy kisfiú vagy kislány, a lényeg, hogy az én kisbabám, és olyannak szeretem, amilyen. Ez a két könyv meglepően érzékletesen mutatja be mindkét nem előnyeit és erősségeit – így az olvasó akaratlanul is még szerencsésebbnek érzi magát, mint mielőtt elolvasta. Ahogyan a kisfiamnak olvastam arról, hogy mi mindenre büszke egy anyuka, ha kisfia van, teljesen elérzékenyültem.
Miután az ismerősök megtudják, hogy az ember lánya várandós, az első kérdés természetesen az, hogy kisfiú-e vagy kislány? (Utána persze a név következik a sorban.)
Imádom a meglepetéseket, a kreatív megoldásokat, és persze a fotózást is, ezért a kismama fotók, és azon belül is az egyre népszerűbb „pregnancy reveal” (terhesség felfedése) illetve „gender reveal” (nem felfedése) témák erősen megmozgatták az utóbbi időben a képzelőerőmet.
Éppen ezért döntöttem úgy, hogy én is készítek magamról ilyen képeket (Férj segítségével). A kék lufis képet már Te is láthattad a blogon, nagyon vicces volt elkészíteni, Férj türelmét próbára téve sikerült egy extrémen szeles napot kifognunk, így jó sokáig tartott, míg a lufik nyugton maradtak.
A mai bejegyzésben úgy döntöttem, hogy nem teszek mást, mint hogy arról írok, ami boldoggá tesz, és ami foglalkoztat: jelenleg a baba nemének kreatívabbnál kreatívabb felfedési módjairól. 😀
Az utóbbi hónapok kutatómunkája közben ugyanis zseniális fotókat találtam, amik szépek, viccesek, aranyosak, szóval nagyon tetszenek. Én alapból imádom a lufikat, így természetes volt, hogy mindenképp szerepelnie kellett az én fotómon. De amint látod, még elég sok variáció létezik…!
Próbáltam olyan képeket összeválogatni, amit könnyedén Te is megvalósíthatsz vagy akár kombinálhatsz. Neked melyik a kedvenced? 🙂
Édes, kézben tartós kiscipős – Creative Spark
Cuki pocakon tartós kiscipős (ezt inkább nagyobb pocakkal lehet szépen kivitelezni) – Kristina Bills
Cipős, betűkockás: még egyértelműbb az üzenet – Crystal Madsen
Pocakot sállal körbetekerős: rózsaszín kislány, kék kisfiú – i heart pears
Pocakon Scrabble betűből kirakott: BOY/GIRL vagy FIÚ/LÁNY szócskákkal – Pinterest
Kreatív filmplakátos – mennyire jópofa már? – Reese Stanley
Lufit elengedős: marad a baba nemével megegyező színű lufi – nagyon tetszik! – Toni Kami via Pinterest
Még egy lufis elengedős, egy lufival megoldva: nagyon aranyos! – Melissa Gomez
Férjjel teregetős romantikus – Anna Satalino
Teregetős testvért is bevonva: nagyon édes! – Anna Satalino
Kisfiú után kislány: teregetős – Shine With Jennifer Leigh
Most pedig jöjjön egy videó, ami nekem borzasztóan tetszett! 🙂
Ez pedig az utolsó fotó, amit én magam készítettem tegnap. 🙂 MEGLEPETÉÉÉÉS! 😀
“Fiú vagy lány? Így add hírül fotóval!” - 8 hozzászólás
Vélemény, hozzászólás?
Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .
Most ez komoly? Jól értem? Mégis… ? :))))
Ani most teljesen öszezavartál…végül kislányotok lesz? Vagy ez csak egy példa? 🙂
Bennem is felmerült a fenti kérdés. (Nincs mit tenni, én is hamar fogok megöregedni 🙂 )
Igen, én is ezen gondolkodtam:-)
Mindenesetre így végkép igaz:
„Örülj neki, hogy fiú!” és „Örülj neki, hogy lány!”
Igen, a hír igaz!! 🙂 A héten derült ki! 🙂 És ezt a meglepetés fotót készítettem ebből az alkalomból! 😉
Gratulálok szeretettel! 🙂
(de ha mégis fiú, ahhoz is ugyanúgy:) )
Hát ez tényleg meglepetés.Milyen szuper két kisfiú mellé egy kislány! Mostmár nem lesz férfi uralom a házban 🙂
Szeretettel gratulálok és jó egészséget kívánok!
Köszönöm szépen! 🙂 Ahogy Nagymanó is mondta: „Azért jó, hogy kislány, mert Te nem leszel egyedül lány.” Milyen igaz!