„Amikor jót teszel, jól leszel; amikor jól leszel, jót teszel.” (Gretchen Rubin)
A jó barátság egyik legfontosabb „hozzávalója”, hogy a felek segítik egymást. Barátainkhoz fordulhatunk problémáinkkal, kételyeinkkel, kérdéseinkkel, és ugyan sokszor együtt sem tudunk túllépni a gondokon, mégis könnyebb feldolgozni a problémákat, ha valakivel megoszthatjuk őket.
Barátként fontos, hogy az ember támaszt nyújtson, hogy kölcsönösen fennálljon a bizalom.
Szerintem a fönt leírtakkal mind egyetértesz, ugyanakkor hogyan tudnánk jobban odafigyelni arra, hogy tetteink gondolatainkat tükrözzék? A másiknak segíteni mindenki csak a saját maga módján tud, személyiségétől függően – tettekkel, jó szóval, gesztusokkal.
Íme, 5+1 hasznos tipp, hogyan is támogassuk barátunkat:
1. Egyszerűen csak hallgass!
Sokszor előfordul, hogy semmi másra nincs szüksége a másiknak, csak arra, hogy valaki meghallgassa, hogy megszabadulhasson a lelkét nyomó tehertől, hogy tisztábban lássa érzelmeit azáltal, hogy azt megosztja mással. Ilyenkor a lehető legnagyobb segítség, ha felajánlod „füleidet”, és figyelmesen végighallgatod a másikat.
2. Légy őszinte!
Egy probléma kapcsán előfordul, hogy barátod kikéri véleményedet is, ilyenkor nagyon fontos az őszinteség. Szerintem mindenképp legyünk egyenesek, mondjuk el a véleményünket, de persze az sem mindegy, hogy milyen módon! Attól függően, hogy a szóban forgó személlyel milyen mély a barátságunk, illetve hogy mennyire érzékeny a kritikára, mindig próbáljunk a lehető legtapintatosabbak lenni. Hiszen ismerjük a mondást, „a pokolba vezető út is jó szándékkal van kikövezve”. Csak azért, mert úgy gondolod, hogy jó szándék vezérel, nem biztos, hogy az a célravezető, ha brutálisan őszinte vagy a másikkal.
3. Légy pozitív!
Sokszor előfordul, hogy barátod levert, szomorú vagy egyszerűen csak rossz passzban van. Ilyenkor rajtad a sor, hogy felvidítsd vagy lelket önts belé. Próbálj pozitívan hozzáállni a problémáihoz, ugyanakkor ne bagatellizáld el őket! Mindenkinek a saját problémája a legnagyobb. Ugyanakkor légy reális és őszinte a helyzettel kapcsolatban, mert ha valóban gond van, akkor felesleges, sőt becsapás azt szajkózni, hogy „minden rendben”. Az is nagyon fontos, hogy ilyen helyzetekben pozitív energiát tudj vinni a kapcsolatotokba (ez számodra nagyon megterhelő, „energialeszívó” lehet, de pont ettől lesz nagylelkű a hozzáállásod!).
4. Támogasd a nagyszabású ötleteket!
Segíts barátodnak céljai véghezvitelében belé helyezett bizalmaddal, lelkesedéseddel. Ha egy tervében látsz fantáziát, segíts neki, akár tettekkel, akár szavakkal. Ha pedig sikerre viszi ötletét, közösen örülhettek eredményeinek és sikerének.
5. Hozd össze az embereket!
Segíts, hogy barátaid újabb barátokra leljenek! Az egyik legegyszerűbb módja, hogy összeismerteted őket saját ismerőseiddel. Szervezz vendégségeket, bulikat, melyekre nem csak a „szokásos” kört hívod meg, hanem egy kibővítettet. Vagy hozd össze az embereket érdeklődésük alapján! Ha tudod, hogy egyik barátod rajong a fotózásért, és egy másik is most kezdett bele, érdemes összehoznod őket, hogy osztozhassanak közös szenvedélyükben. Észrevetted, hogy a legkönnyebb barátod barátaival megismerkedned? A közös ismerős majdnem mindig nagyon jó közös nevezőnek bizonyul.
+1 tipp: Légy figyelmes, és keresd az alkalmat a segítségre!
Vannak az életben olyan alkalmak, mikor barátod nem kéri segítséged, mert nem akar terhelni vele, vagy nincs is tudatában annak, hogy tudnál segíteni. Te ilyenkor is légy résen, és ajánld föl segítséged, ha úgy érzed, szükség van rá! Vesd be olyan készségeidet, melyekkel ő nem feltétlenül rendelkezik.
Íme, néhány alkalom arra, hogy nagylelkű légy:
-
Sütés-főzés vendégségre, bulira (ha Te jól főzöl, ő viszont nem kifejezetten konyhatündér)
-
Gyerekekre vigyázás, amíg ő ügyeket intéz (ha Neked van időd, ami neki nagy kincs!)
-
Fuvarozás, bevásárlásban segítség (ha van autód, neki viszont nincs)
-
Költözésben segédkezés (mert ilyenkor mindig jól jön a segítség)
-
Lakásban növények locsolása, kisállat felvigyázás, ha elutazik (ha növény- és/vagy állatbarát vagy)
-
Tanulás, diplomára készülés (ha az adott területen kompetens vagy, illetve van ismerősöd, aki tud segíteni)
-
Esemény szervezés (ha hadilábon áll a szervezéssel)
-
Ügyintézés, kutyasétáltatás, bevásárlás, stb. ha elfoglalt vagy beteg (ha közel laktok, esetleg dolgoztok egymáshoz)
-
Ruhavásárlásban kísérőként tanácsadás (ha szereti a stílusodat, de neki gondjai vannak a választással)
-
Tárgyak kölcsönadása, melyekre épp nincs szükséged, pl. ruhák, gyerekek kinőtt ruhái, játékai, használati tárgyai, könyvek, zene, DVD, stb. (mert a tárgyak birtoklásánál csak az jobb, ha meg is oszthatjuk őket!)
-
Rendszerezés a lakásban (ha neki ez okoz gondot, Neked vsizont inkább örömet)
-
Kertészkedés (ha Te tapasztalt kertész vagy, vagy épp ellenkezőleg: ha nincs kerted, de szívesen kertészkednél egy kicsit)
Összességében az a lényeg, hogy kihasználd azokat a jó tulajdonságaidat és készségeidet, melyekkel ő nem rendelkezik, így ezeket kamatoztatva tudod őt segíteni. Szerintem mindenki segítsen a lehetőségeihez mérten, azaz ha mondjuk idő szűkében vagy, mert munkád és családod mellett már alig jut másra időd, akkor apró figyelmességekkel is tudsz segíteni a másiknak. Válaszd a segítség olyan módját, mely Neked is örömet okoz!
Természetesen ennek fordítva is működnie kell, ahogyan a barátságban mindennek, hiszen egy barátság attól funkcionál igazán jól, hogy kétoldalú – mindketten adunk és kapunk.
Most biztosan vannak, akik vitatkoznának velem, és azt mondják, hogy a legfontosabb a feltétlen szeretet, bizalom, attól függetlenül, hogy mi mit kapunk a másiktól. Mert már az is boldoggá tesz önmagában, hogy egy másik embert boldoggá tehetünk – elvárások nélkül.
Szeretném, ha én is így gondolnám, de ha őszintén magamba nézek, be kell hogy valljam, hogy ennél én egy kicsit „józanabbul” gondolkodom. Talán, ha majd idővel bölcsebb leszek (álmok, álmok! 😉 ), ez változik majd! Most viszont úgy érzem, hogy ha én energiát fektetek egy barátságba (mint bármilyen más kapcsolatba), akkor elvárhatom, hogy a másik fél is ugyanúgy tegyen érte. Neked erről mi a véleményed?
ui.: Most jól feladtam magamnak a leckét, mivel az utóbbi három nap eszmefuttatásai arra a következtetésre juttattak, hogy van még mit csiszolnom a barátaimhoz fűződő viszonyomon. 🙁 Most kezdem érteni Gretchen Rubin kijelentését, mely szerint „A boldogság nem mindig boldogít.” Tehát ahhoz, hogy boldog legyen az ember, és azt tegye, ami helyes, szembesülnie kell a hibáival, a korlátaival. Ha viszont pozitívan gondolkodom, akkor csak azzal tudom befejezni ezt a bejegyzést, hogy „jó pap holtig tanul”! 🙂
Fotók forrásai sorrendben: http://www.leadershipdimensionsgroup.com, http://www.news.com.au, http://europe.wsj.com, http://www.lookmag.look-voyages.fr
Nekem a 2. pont jelenti a legnagyobb nehézséget. Sajnálom a barátaimnak megmondani az „őszintét”, félek, hogy rosszul esik nekik! Ezen van mit javítanom.
A nagylelkűségi alkalmak nagyon tetszenek!