♥ A hét újdonsága, hogy megérkezett az a Yumbox uzsonnásdoboz, amit Nagymanónak rendeltem. ♥ Kb. már egy éve szemezek hasonló, rekeszes elrendezésű „lunchbox”-nak vagy „bento box”-nak nevezett darabokkal, de mindig halogattam a döntést, mert nem két fillér egy ilyen doboz, és persze a megtöltése sem két percet vesz igénybe.
Ez a doboz volt az ajándékom Nagymanó számára az első iskolai napon, s ekkor azzal az ötlettel álltam elő, hogy minden nap ebbe kapja majd az uzsonnáját, de meglepetés lesz, hogy mit, és a „meglepi doboz” tartalmára csak az iskolában derül fény majd. Imádja az apró meglepetéseket, és nagyon tudja értékelni is őket, így rögtön felcsillant a szeme az ötlet hallatán.
Hétfőtől yumbox üzemmódba kapcsoltam, azaz minden nap kb. plusz negyed-fél órát szántam arra reggel, hogy időm legyen a kis doboz feltöltésére minden földi jóval. 🙂 Az első héten nagy sikert arattam!
♥ Egyre jobban megy az ivás, mert sajnos mindig is komoly gondjaim voltak a megfelelő mennyiségű víz megivásával. Viszont egy jó kis telefonos alkalmazás, a Plant Nanny segítségével most úgy tűnik, hogy megoldódott a problémám – erről egy bejegyzést is írtam tegnap, melyet itt olvashatsz!
♥ A Törpillával elvetett saláta és fodros kel magjaink nagy növekedésnek indultak, sőt, még a koriander is kibújt a földből. Nagyon kíváncsi vagyok, meddig bírja majd a saláta meg a koriander, hiszen azok igazán meleg függők, bár fátyolfóliával igyekszem az ideális hőmérsékletet biztosítani nekik éjjelenként.
♥ Vidám áfonyás muffinok, melyeket házi áfonya lekvárral eszegettünk. 🙂
♥ Nagymanó másodikos osztálytermének ajtó dekorja nagyon megtetszett, így meg is örökítettem.
♥ Csodásan lila szedres smoothie házi müzlikeverékkel reggelire. Isteni volt!
♥ Beindultak az iskolás-óvodás hétköznapok. Nektek is olyan sűrű és kaotikus volt ez a hét, mint nekem? Néha már azt sem tudtam, hogy hol áll a fejem! Nagy örömmel nyugtáztam, hogy csomó minden sínre került, például Nagymanó szolfézs és gitár órái megkezdődtek (ohh, ez a fránya időpontegyeztetés a halálom!), a fiúk újra a karate órákon találták magukat a héten, beszéltem Nagymanó új ovis logopédusával (nagyon szimpi volt!), és Törpilla ovis tornafoglalkozásának időpontja is megvan lassan.
♥ Hála az égnek Törpilla egész jól veszi az oviban az akadályokat, bár reggelente elmondja, hogy mennyire nem szereti az ovit és nem akar menni, de napközben már jól elvan, szépen eszik és alszik – mi kell még?
♥ Ágyunkban békésen alvó Kismanó látványa: hétfőn még ebéd után kellett elhoznom az oviból Törpillát, így Kismanó is hazajött velünk, de sajnos nagyon fáradt lehetett, mert kibírhatatlanul viselkedett. 🙁 Még azt sem engedte, hogy lefektessem Törpillát, mindent megtett, hogy felbosszantson. Sikerült is neki: nagy bőszen, emelt hangon utasítottam a szobájába és megmondtam neki, hogy ne merjen addig kijönni, amíg kishúgát el nem altatom. Mikor kijöttem Törpilla szobájából, arra lettem figyelmes, hogy az ágyunkban a paplanba burkolózva ő is jóízűen alszik… ♥
♥ Indián nyár: minden pillanatát szeretem és élvezem. Te nem vagy úgy vele, hogy már csak azért is élvezed minden cseppjét, mert tudod, hogy hamarosan véget ér? Milyen érdekes, hogy az ember sokkal jobban értékeli azt, amit hamarosan elvesznek tőle, mint amiről még úgy érzi, hogy gyakorlatilag korlátlanul rendelkezésére áll…
♥ A nyár utolsó elbűvölő rózsái még mindig virágzanak.
♥ Őszi paradicsomok a kertemben – mert ilyenkor még javában terem a naptól édes paradicsom!
♥ Megérkeztek az új torna DVD-im! Úgy döntöttem, hogy amíg a lábam miatt kényszerpihenőn vagyok a futástól (illetve csak kisebb távokat tudok futni), belekezdek az alakformálásba. Örömmel jelentem, hogy alig bírok lehajolni az izomláztól, illetve pár napig a karjaim is kegyetlenül fájtak. A héten legalább 4-szer sikerült tornáznom, aminek nagyon örülök!
♥ Amikor szombat reggel hallom, hogy a fiúk valamit tesznek-vesznek a konyhában, majd megjelennek egy tányéralátétből rögtönzött tálcával, melyen egy bögre kávé áll, mellette kis tányérban mazsola és szikkadt kétszersült. Komolyan mondom, hogy túlcsordult a szívemben a szeretet, annyira örültem ennek a kedves gesztusnak! Amíg én megittam a kávét (és diszkréten csipegettem a kétszersültből), ők boldogan megették a mazsolát, és diskuráltunk egyet.
♥ Vegan Food Fest Férjjel a Westend tetőteraszán – bár irtó nagy sort kellett végigállni, hogy végre hozzájuthassunk egy-egy Las Vegan’s burgerhez, végül megérte. Emellett isteni Say Cheeze Raw sajtokat sikerült beszereznem! Most már hagyománnyá vált, hogy igyekszünk minden ilyen megmozdulásra kimenni, és ezúttal meglepetten tapasztaltuk, hogy milyen sok embert érdekel a dolog!
Neked mi tette boldoggá a hetedet?
