♥ Olyan jó, hogy egy olyan héten is vannak örömök, amikor egy múlt hétvége óta tartó betegség miatt abszolút kimaradt a legtöbb hagyományos karácsonyi készülődés. Igazából több volt az idegeskedés, mint az örömteli készülődés. Aztán mikor már minden veszni látszott, úgy döntöttem, hogy tényleg nem hagyom magam idegesíteni.
♥ Így is lett. Bár a hét legnagyobb részét négy fal között töltöttem köhögéssel és agonizálással, azért próbáltam a dolgok jó oldalát látni: például hogy nagyon sok segítséget kaptam a családtól, így napközben mindig volt pár órám igazi pihenésre, gyerekek nélkül (szerdától már megkezdődött a szünet).
♥ Hét elején karácsonyi lábacskákat fotózni – jól elfáradtam utána, de megérte. 🙂
♥ Amikor volt energiám, frissen centrifugált zöldség-gyümölcs levet készítettem, mert ilyenkor az a legjobb az immunrendszernek. Mindenképp kerül bele jó adag friss gyömbér is, annyi, amennyi még nem csíp túlzottan. Mindig olyan jó érzés tölt el, hogy megengedhetemnek magamnak ezt a luxust: jó minőségű, szép zöldségeket vásárolni, majd a tiszta, vitaminokkal és antioxidánsokkal teli levüket meginni – aki teheti, annak nagyon jó szívvel ajánlom a friss levek fogyasztását!
♥ Amikor végre volt egy-két éjszaka, amit megúsztam fulladozós köhögős roham nélkül. Ez valódi örömként ért reggel!
♥ 23-án sikerül minden összekészített ajándékot becsomagolnom, szép rendet tennem a nappaliban és konyhában, továbbá Férjnek asszisztáltam a fa díszítésében (idén egyedül ő díszített, de egyszerűen nem tudtuk volna máshogy megoldani…). Nagyon elfáradtunk, irtó nagy volt a rohanás, de megérte: a három csillogó szemű gyerek öröme kárpótolt minden vesződségért. ♥
♥ A mi karácsony esti menünk majdnem szendvics lett, mert annyira lestrapáltam magam és úgy elfáradtam, de végül megembereltem magam, és isteni finom ünnep étket dobtam össze: sütőben sült krumpli és kelbimbó, pisztáciával és gránátalmával megszórva, kis juharsziruppal meglocsolva. Olyan finom lett, még jó, hogy nem engedtem magam lebeszélni a vacsorakészítésről!
♥ 24-én este is úgy éreztem, hogy beesem az ágyba, de olyan jó volt, hogy aránylag jó állapotban sikerült végigcsinálnom a napot, estére ugyan már nagyon köhögtem. Olyan szép lett a fánk! (Mind mindig. 🙂 )
♥ Narancsos-kakaós energiagolyókat készítettem karácsonyi desszertnek, ami nagyon egyszerű és persze egészséges is. Alapvetően datolya, narancshéj, pici narancslé, nyers kakaópor és mandula van robotgépben összedolgozva masszává, és ebből készülnek a golyócskák. Nagyon finomak. 😀
♥ Hihetetlen sok gyönyörű ajándékot kaptam – persze sok mindent már előre tudtam, mert „megrendeltem” a Jézuskánál (e-mailt írtam neki), de már megint sikerült felülmúlni minden elképzelésemet. Annyira tudok örülni az ajándékaimnak, akár egy gyerek – kirakosgatom őket a fa alá, és naponta többször gyönyörködöm bennük.
♥ Belemerülni a szupernél szuperebb karácsonyra kapott szakácskönyvekbe. Például 25-én reggel a Nagy Zita féle Vegán reggeliből készítettem juharszirupos palacsintát, és estére LeeAnne Campbell The China Study Cookbook-ból egy brutál finom ragulevest (corn chowder). Biztosan írok majd a könyv szerzeményeimről még, mert már teljesen beléjük szerettem. 🙂
♥ Anyukám és Férj anyukája által készített vegán karácsonyi fogásokból falatozni. Akkor most sorolom is: hagyományos magaleve (nem tudom, van még valaki, akinél esznek ilyet?!), sült krumpli francia salátával, mákos guba, csokitorta, bableves, mákos guba (megint!), töltött káposzta.
♥ Törpilla karácsony előtt belázasodott, de aztán jobban lett, viszont Kismanóval meg kellett járni 25-én a fül-orr-gégészetet (Férjet érte a megtisztelő feladat). 🙁 Öröm viszont, hogy a sok gyógyszert beszedve gyorsan túllesz majd Kismanó a fülgyulladáson, ami nagy megkönnyebbülés!
♥ Sikerült végül összeállítanom a szokásos elektronikus karácsonyi üdvözletünket, bár most rövidebbre fogtam a fotóösszeállítást a rendelkezésemre álló időnek köszönhetően. Jó volt picit elmerülni az éves örömökben – még akkor is, ha sietősen.
♥ Szeretni, szeretni, szeretni, ♥ annak ellenére, hogy ez a karácsony nem úgy sikerült, mint ahogyan terveztük.
Neked mi tette boldoggá a hetedet?
