♥ Komolyan elképesztő, hogy már megint egy újabb hét örömeit sorolom – hát már soha nem lesz vége a rohanásnak? Ilyenkor mindig az jut eszembe, hogy „állítsátok meg a világot, ki akarok szállni!!”. Hullafáradt vagyok ugyan, de boldog emlékekkel gazdag. 🙂
♥ Őszi ruhatárat vásárolni Nagymanónak (ez hosszú nadrágokat jelent, a pólók, pulcsik még jók rá), mert olyan sokat nőtt a nyáron. Ilyenkor mindig hálát adok a sorsnak, hogy megengedhetjük magunknak, hogy besétáljunk egy boltba, és megvegyünk 2-3 nadrágot. Tudom, hogy milyen sok család álmodozik erről – ilyenkor mindig összeszorul a szívem. 🙁
♥ Törpillát köszönteni 2. szülinapja alkalmából ♥ Reggel ébredés után köszöntüttük – egy csúszdát kapott tőlünk ajándékba, amit felállítottunk a nappaliban (később kiköltöztetjük a kertbe). Egész reggel ment a csúszdázás – és persze azóta is folyamatosan. Úgyhogy nagy sikere volt az ajándéknak. 😀
♥ Törpillát csinos ruhácskában fotózni, a szülinapi köszöntés után pedig pár közös képet csinálni a gyerekekről. Nagyon ritka az az alkalom, mikor mindhárman engedik, hogy fotózzam őket, ez egyike volt ezen értékes momentumoknak. Ki is használtam 😉 Született pár nagyon édes kép, örök emlék marad (nekik is)!
♥ Szombat reggeli közös piacozás tesómékkal és a gyerekeinkkel. Nagyon jól elvoltak a fiúk a játszótéren, amíg én válogattam (ugyan könnyű dolgom volt, mert most Törpilla nem volt velem). Málna kutya is velünk tartott, le kellett fotóznom azt a kis cuki pofikáját! Gyönyörű volt az idő – ideális arra, hogy a napunkat…
♥ …a Vasúttörténeti Parkban folytassuk az ásványkiállításon. Nagymanó és unokatestvére is vitte a zsebpénzét, és hatalmas lelkesedéssel vetették bele magukba a „drágakő-vásárlásba”. Irtó cukik voltak, ahogyan a különböző köveket nézegették, és egyik árustól rohantak a másikig. Egy-egy drágakő teljesen ámulatba ejtette őket. Megpróbálták jól beosztani a pénzüket, hogy jusson is, maradjon is.
♥ Ez végül Nagymanónak nem sikerült, de ez részben annak is köszönhető, hogy kaptam tőle egy türkiz karkötőt (ragaszkodott hozzá, hogy válasszak magamnak ékszert) – ez 600 forint kiesést jelentett a pénzéből. Ezután pedig még meglepett egy zsákbamacskával. Teljesen elérzékenyültem. ♥
♥ Tavaly és idén is nagy sláger volt a „kincsvadászat”, melynek folyamán kis, homokkal teli zacskóból mosták ki a gyerekek a „kincseket”: kagylókat, gyöngyöket, cápafogat és kisebb ásványokat. Nagyon jó volt látni az örömüket, s felsejlett bennem a saját gyerekkorom – biztosan én is nagyon élveztem volna a helyükben!
♥ Felültünk a kisvasútra, ami körbevisz a Vasúttörténeti Parkban – szerintem nekem legalább annyira tetszett, mint a gyerekeknek. 🙂
♥ Törpilla szülinapi ünnepségére készülni. Bár izgultam, hogy mindennel elkészüljek időben, a torta három emelete tökéletesen megsült. Sajnos a kókuszkrém hagyott némi kívánnivalót maga után, ezen azért kissé felpaprikáztam magam – ugyanis teljesen folyós lett az állaga, ahelyett, hogy gazdag, krémes lett volna. 🙁 Ebből kifolyólag sürgősen készítenem kellett egy csokoládékrémet – még szerencse, hogy volt otthon avokádó, mert ez a legfinomabb csokikrém alapja. Végül isteni lett, de azért megfogadtam, hogy egyszer úgyis sikerül ideális állagú kókusztejszínhabot készíteni!!
♥ Ezen a héten a turmixaimat bogyós gyümikkel turbóztam föl – egyszer szeder, másszor málna került bele. Imádom! ♥ Nemcsak a színe, hanem az állaga miatt is.
♥ Miután zsinórban kaptam egyik nap idegrohamot a fiúktól (főként a kisebbtől), és már úgy éreztem, hogy nem bírom tovább, leadtam őket tesóméknál, majd szép kényelmesen elnyaltam egy házi készítésű jégkrémet a teraszon, s közben recepteket nézegettem a kedvenc szakácskönyvemből. Csupán fél óra volt mindez, de nekem nagyon sokat jelentett!
♥ EDDA koncert Férj társaságában. ♥ Inkább ő az EDDA rajongó a családban, de nagy ritkán én is vele tartok. Ilyen alkalom volt ez is, és jó volt arra, hogy kicsit „szélesítsem a látókörömet”. Nem vagyok egy nagy rock rajongó típus, és nem is tombolok a tömeggel, hanem inkább figyelem az embereket, amíg a zenét hallgatom. De nekem ez is szórakozás. 🙂
♥ Kilószámra szüretelni az uborkát. El sem hiszem, hogy milyen fantasztikus idén az uborka, paradicsom és paparika termésünk. Mindig van mit csipegetni és még a család többi tagjának is jut. Már ezért megérte tavasz óta fáradozni! Amint látom, még egész szeptemberben lesz mit szüretelni.
Neked mi tette boldoggá a hetedet?
