♥ Paradicsomleves betűtésztával.
♥ Karosszékben ejtőző Chili látványa.
♥ Esős-hűvös napon egy jó könyvet olvasgatni, házi cappuccinot iszogatni, és kedvenc fair-trade, bio csokimat majszolgatni hozzá!
♥ Reggeli zabkása sietősen: áfonyával, banánnal, étcsokival. Van, hogy az ember csokit reggelizik! 😉
♥ Nagymanót hallgatni gitározás közben és teljesen elérzékenyülni. Ilyenkor rácsodálkozom, hogy van egy majd’ tízéves fiam, aki játszik egy hangszeren, méghozzá nem is akárhogyan… aztán csak hallgatom az itt-ott félrecsúszó dallamokat, és azt kívánom, hogy soha, de soha ne legyen vége!
♥ Indy-vel pár napra hátradőlni a múlt héten sikeresen teljesített vizsga után. Azaz én hátradőltem, ő türelmetlenül várta, hogy mikor húzunk már bele a gyakorlásba. Jót derültem, mikor Férj háborogva mondta nekem, miután megtudta, hogy már a héten kezdődik a középhaladó tanfolyam: „Nincs szünet egyáltalán? Már kezdődik? Nem kellene a kutyáknak egy kicsit pihenni?” 😀 Hát, nem. Inkább plafonon vannak, ha pár napig beszünteti az ember a „nyúzásukat”. (Lassan darabokban az előkert!)
♥ Egy boldog szülinap: a reggelt különlegesen finom, frissen préselt narancslével, banánnal, ananásszal és datolyával készült smoothie-val kezdtem. 🙂
♥ Ezután sétálni egy nagyot a napfényes időben Indyvel, majd egyik legjobb barátnőm meglátogatott és jót beszélgettünk. ♥
♥ Meglepetés színházjegyek Férjtől – egyáltalán nem számítottam rájuk, nagyon örültem nekik!
♥ Szülinapi tortázás Férjjel és a gyerekekkel – hagyományos habos torta helyett nyers vegán tortát szeleteltünk, ami nekem nagyon ízlett, a gyerekek és Férj ízlésének ez kevésbé felelt meg, de egyszer egy évben kibírják 😉
♥ Kismanó és Törpilla által készített rajzok, melyeket nekem készítettek. És persze a sok-sok elmaradhatatlan virág!
♥ Kandallóban lobogó tűz.
♥ Megérkezett a nagy macskás antikvár könyv, amit annyira várt Nagymanó, hogy megérkezzen, és rögtön rá is vetettük magunkat, hogy szemügyre vegyük benne a fajtákat (az ő kedvence a Maine Coon, lassan már mindent tud róla!).
♥ Egy ideje nagyon izgultunk, mert Kismanó kisebb műtéten kellett, hogy átessen ezen a héten egynapos sebészeti beavatkozás keretében. Ő még azt is nehezen bírja, ha le kell húzni a karjáról a ragtapaszt, így érthetően teljesen odavolt a kórház, a kanül, az altatás és a varrat gondolatától is. Reggel 8-tól este 6-ig tartott a „kaland”, de sikeresen túléltük és hazaértünk, másnapra pedig már kutya baja sem volt. Hatalmas robajjal esett le az a bizonyos kő a szívemről! És annyira, de annyira hálás voltam, hogy csupán ennyi időt kellett a kórházban töltenünk! (Nagyon szerencsések vagyunk, ugyanis eddig egyik gyerek sem volt még kórházban, kopp-kopp.)
♥ Szülinapi ünneplés szüleimmel – jókat vidultunk és ettünk! És persze megint volt lehetőség megcsodálni szüleim új kedvencét, Cicót. 🙂
♥ Elkezdtük Indyvel a haladó tanfolyamot, amit már alig vártam – annak ellenére, hogy jelenleg szinte lehetetlennek látom, hogy 5 hét múlva megfelelő szinten prezentáljuk a vizsgafeladatokat… Vagy legalábbis nagyon fogok csodálkozni, ha sikerül! De soha ne mondd, hogy soha!
♥ Reggel hozzám bújó Kismanó (olyan ritka ez a pillanat, ki kell élvezni! 😉 )
♥ Hatvanadszorra is végignézni a Több, mint testőrt (oké, közben tettem-vettem, de akkor is!). Vannak filmek, amiktől nem lehet elszakadni…!
♥ Boldog szülinapot éneklő Törpilla – annyira cuki, annyira megható, annyira ennivaló!
♥ Jógázást követő meglepő izomláz.
♥ Vasárnap este Álljon meg a nászmenet a tévében – ezer éve nem láttam, de még mindig annyira jóó! Milyen igaz, amit mondanak benne: „Ha valakit szeretsz, akkor azt mondd is ki, akkor és ott, hangosan. Különben az a pillanat…elszáll.”
Neked mi tette boldoggá a hetedet?