♥ Egy (múlt) hét, mely elrepült, mint egy szempillantás. Kicsit megkésve ugyan, de íme apró örömei!

♥ Tiszta, csillogó-villogó ablakok. Nagyon régóta próbáltam összeszervezni az ablaktisztítónkkal a randit, és most végre sikerült! Ilyenkor mosom a függönyöket, takarítok, párhuzamosan az ő munkájával. Estére minden ragyog (persze hogy aznap este kezdi Chili kikaparni a növények alól a földet!).

♥ Teljesen zökkenőmentesen estünk túl az állatorvosnál Chili chipjének a behelyezésén. Hip-hip hurrá!

♥ Bevásárlószatyorban bujkáló minitigris.

♥ Kedvenc karosszékében sziesztázó minitigris alias Chili herceg.

♥ Rántott patisszon rizibizivel és házi koviubival – Férj anyukája csinálta és isteni volt!

♥ Áfonyás smoothie és névnapról maradt csodás csokor

♥ Naplemente jóga a teraszon Törpillával – ennyire cuki jógázót még nem hordott a hátán a föld!

♥ Jóga a nappaliban Chilivel – ez inkább vicces volt, mert képtelen voltam végrehajtani a feladatokat, folyamatosan az arcomhoz dörgölőzött, amikor csak tehette! Pont hízelkedhetnékje volt…

♥ Csodás tejhab, melyet az új tejhabosítómmal kreáltam – a zab- és mandulatej is tökéletesen megfelel a célnak.

♥ Sikerült mindent tökéletesen összepakolni a nyaralásra, és még otthon is mindent rendben hagytunk (utálok rendetlenségre hazaérni) – micsoda teljesítmény!

♥ Első repülés a gyerekekkel – bár én nem kicsit izgultam, hogy minden rendben menjen, mégis nagy élmény volt látni őket első repülésük alkalmával. Főként a kilencéves Nagymanó volt nagyon lelkes és szinte magán kívül volt az örömtől felszálláskor.

♥ Pálmafák susogó hangja a szélben.

♥ A gyerekek első találkozása a tengerrel: teljesen odáig vannak a szép kagylódarabok és kavicsok gyűjtögetéséért, már igazi gyűjteményünk van belőlük! Sajnos a tenger nagyon hideg, a part pedig (eddig) nagyon szeles, ennek folyományaként viszont szinte mindig csak mi vagyunk (egy-két embert elvétve) az adott partszakaszon. Igazán romantikus! (Bár annyira hideg azért nincs, mint Angliában, de nekem rögtön Rosamunde Pilcher regénye, a Kagylókeresők jutott eszembe. Ismered?)

♥ Mikor reggel Törpilla hozzám bújik, és azt mondja: „Anya, beszélgetünk még egy kicsit a gyerekkoromról? Hogy miket csináltam gyerekkoromban?” Ilyenkor arról kell neki mesélni, hogy milyen volt kisbabaként. Annyira cuki!

Neked mi tette boldoggá a hetedet?

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .