♥ Végre elérkezett a várva várt nap, és a gyerekek kedden délután teljes erőbedobással készülhettek a Mikulás érkezésére! Már olyan régen számolták a napokat, és mikor eljött 5-e, Nagymanó szomorúan mondta, hogy ő annyira rosszul érzi magát, mert holnap itt a Télapó, és olyan gyorsan eltelik megint az, amit annyira vártak! Olyan aranyos volt!
♥ Lelkesen kipucolták a csizmáikat (nagyon rájuk fért!), majd nekiálltunk vaníliás kekszeket sütni. Elég nehéz volt szokás szerint kontrollálni a helyzetet, mert a három gyerek háromfélét akar csinálni, vagy épp ellenkezőleg, pontosan ugyanazt akarja mindegyik csinálni – pl. a tésztát kinyújtani. Végül nagy „szenvedések” árán csak sikerült megsütni a sütit. Lelkesen eszegettük, de ettől függetlenül elég jutott a Mikulásnak is. 🙂
Sikerült kikészíteni a Télapónak a zabtejet és a rajzokat, amiket még délután rajzoltak nekik a gyerekek. Nem felejtettük el idén a szép répákat sem a rénszarvasoknak, és szokás szerint meggyújtottuk a mécsest, ami már hagyományosan a Télapóé minden évben. Mindent elrendeztünk a kandallónál, rendet raktunk a nappaliban, és nagy nehezen elaludtak a gyerekek, épp elég időt adva a hullafáradt Mikulásnak ahhoz, hogy akcióba lendüljön…!
♥ December 6-án kilopódzni a hálóból (Kismanó és Törpilla is átjött éjjel, így mindketten ott aludtak velünk), lesurranni, hogy meggyújtsam a gyertyákat és mécseseket a kandallópárkányon, bekapcsoljam a karácsonyi dallamokat… (mindig mást választok, most Sheryl Crow karácsonyi CD-jére esett a választásom). Azután ébreszteni a családot, hogy jöjjenek le, mert tudtam, hogy időben el kell majd indulni az iskolába…
♥ Imádom, hogy egy évben egyszer tuti nem kapok vasvilla pillantásokat, mikor korán reggel felébresztem a gyerekeimet, sőt! Mikulás napján úgy veti őket ki az ágy, mintha bolha csípte volna őket. Alig lehet visszafogni a fiúkat, hogy együtt menjünk le megnézni, mit hozott a Télapó.
♥ Idén is szárnyaltak a boldogságtól, mikor az apró ajándékokat és az édességeket megpillantották! Törpillát alig lehetett leállítani, mert az összes csokit ki akarta bontani… Nem is tudom, hogy evett-e bármit aznap az óvodában. 🙂
♥ Adventi visszaszámlálásom ezen a héten is folytattam: például 6-án anyukám által készített mézeskaláccsal és egy jó kis zabtejes kávéval kényeztettem magam.
♥ Férj anyukája szokás szerint elkészítette nekünk a friss fenyőágakból és termésekből készült ajtódíszünket, nekem pedig már nem volt más dolgom, mint hogy kidíszítsem pár csillaggal, szalaggal és egy kis táblával, melyre ez van írva: LET IT SNOW!
♥ Egyik nap IKEÁs zöldséggolyókat sütöttem ebédre (az IKEA boltjában lehet kapni mélyhűtve), hozzá párolt brokkoli volt a köret dinsztelt spenótos gombával, fenyőmaggal megszórva. Finom lett!
♥ Péntek este a legnagyobb csúcsforgalomban és zuhogó esőben kellett orvoshoz mennem, de sikeresen megoldottam a feladatot (nem kicsit izgultam, mert leginkább akkor utálok vezetni, mikor dugó+eső+sötét van). Utólag nagyon örülök, hogy bevállaltam a feladatot, mert 1. a taxi sokkal drágább lett volna 2. jobban szeretek a saját autómban utazni 3. kiléptem a komfortzónámból 😉
♥ A héten sikerült búcsút mondani egy csomó kupihalomnak és lakásban hónapok óta kallódó tárgynak, ugyanis teljesen magával rakodott a rendrakási mánia. Már-már kóros méreteket öltött, mert amikor itthon vagyok és egyébként ezer dolgom lenne, akkor is úgy körözök, mint egy prédára leső cápa. Ugyanis a karácsony közeledtével még érzékenyebb vagyok arra, ha rendetlenség van a lakásban – ilyenkor a díszekkel együtt annyira kaotikusnak tűnik minden!
♥ Sikerült Férjet is meggyőznöm arról, hogy elpakolja a nappaliban tárolt papírdobozait. Hip-hip hurrá! Először elég mérges volt, hogy utasítottam a pakolásra (én, a hárpia), de aztán szerencsére igazat adott (mert lássuk be, rend a lelke mindennek), és most folyamatosan élvezhetjük munkánk gyümölcsét (amikor csak körbe nézünk).
♥ Szombaton ugyan kihagytam a piacot, de anyukám bevásárolt helyettem. ♥ Volt időm málnás smoothie-t készíteni, melyet kókuszos-hajdinás granolával hintettem meg. Isteni volt!
♥ Szombat esti 40. születésnapi buli – Férj egyik legjobb barátja ünnepelte a szülinapját. Igazán megható volt az esemény, ugyanakkor nagyon jól is éreztük magunkat, és csak annak volt köszönhető, hogy hamarabb eljöttünk a tervezettnél, mert vagy két hete alváshiányban szenvedünk (így is kb. éjfélre értünk haza, de nekünk már ez is későnek számít).
♥ Vasárnap reggel kávézgatni és azt tervezgetni, hogy milyen finomságokat sütök-főzök majd karácsony alkalmából (szokás szerint sok a terv, de sajnos csak töredéke kerül megvalósításra, idő hiányában….). Letöltöttem Deliciously Ella főző alkalmazásának karácsonyi receptcsomagját, mely fantasztikusan gusztusos, karácsonyi recepteket tartalmaz. Ha van okostelefonod, és szeretnél ízletes, egészséges fogásokat varázsolni az asztalra, Neked is nagyon ajánlom!
♥ Ezer éve nem vettem tévéújságot. (Anyukám csak úgy hívná, hogy rádióújságot, ugye Anya?! 😀 ) Most, hogy belegondolok, legalább 5 éve nem vettem tévéújságot. Mert nem nézek tévét. Vagy csak nagyon keveset. Most úgy döntöttem, hogy karácsony előtt megveszem az aktuális műsort, és leülök, megnézem, hogy mit érdemes megnézni (főként a karácsonyi filmeket!). Vasárnap délután leültem és karikáztam. Igazán pihentető művelet volt. 🙂 Bár nem tudom, hogy mi az, amit meg tudok majd nézni, de próba szerencse!
♥ Vasárnap este ropogós barbecue-s zöldségburgert készítettem (olyan fincsi lett!), hozzá rozmaringos-fokhagymás sült burgonya (kedvencem!), édes sütőtök és savanyúkáposzta volt a menü. Nagyon vicces, de hónapok óta először tudtunk leülni együtt enni az étkező asztalhoz, ugyanis most tudtam meggyőzni Férjet, hogy végleg eltávolítsa a hatalmas diorámát (vasútmodellezéshez épített mini terepasztal), ami kb. elfoglalta az asztal háromnegyedét.
Neked mi tette boldoggá a hetedet?
