♥ A Lupa Beach-en strandolni a gyerekekkel. Most voltam harmadszorra velük, és megint nagyon jó móka volt a homokozás, pancsolás és játszóterezés. Jól kifáradtak délutánra, amikor is már haza kellett menni (jaaaj, ilyenkor nagyon nyűgösek tudnak ám lenni!). Először volt velünk Férj, jó volt egy kicsit együtt is strandolni. ♥ És milyen jó volt egy nagyot úszni a hűs vízben!

♥ Hirtelen ötlettől vezérelve „kiugrani” a Sziget utolsó napjára. Tavalyelőtt voltam utoljára, amikor Ellie Goulding miatt mentem ki. Sajnos idén az utolsó napon végül nem igazán találtam olyan előadót, aki igazán megmozgatta volna a fantáziám, de jó kis kaland volt belekóstolni különböző zenei stílusokba. Hát még a Vegan Love vegán hamburgerébe és burritojába! 😉 Nyami. 😀 (De a sült édesburgonyájuk asszem vitte a pálmát!)

♥ Szerdán és csütörtökön nem voltak velünk a gyerekek, így volt kis időm szusszanni – no meg futni is, de kifogott rajtam az időjárás. A csütörtöki kánikulában megfogadtam, hogy többet nem vagyok hajlandó ilyen melegben menni: a pulzusom már az elején az egekben volt, és a futás végére rettentően megfájdult a fejem (pedig vizeztem a sapkám). Annak azért örültem, hogy volt erőm elmenni (arra legalább jó volt, hogy tanuljak belőle) – bár jelenleg épp az új futó talpbetétemet igyekszem megszokni.

♥ Isteni cukkinis-fehérbabos hummuszt készítettem, s a kertben termett zöldségeket tunkoltam bele. Megszórtam currys fodros kel chipsszel. Mmmm!

♥ Ezen a héten jutott egy kicsit több időm a kertben való tevékenykedésre is, nem csak arra szakítottam időt, hogy leszedjem a termést. Vicces, hogy hét közepén majd’ megsültem mindeközben, hisz’ folyt rólam a víz – vasárnap pedig a kapucnimról folyt a víz, ahogyan a szakadó esőben, gumicsizmában szüreteltem a paradicsomot. 🙂

♥ Szinte egy percem sem volt, hogy a bloggal foglalkozzam, melynek oka, hogy a ház körül mindig van teendő bőven, meg persze akkor tudok legjobban haladni a házimunkával, ha nincsenek itthon a gyerekek. Ezt a kis időt most arra is felhasználtam, hogy ajándékot készítsek Törpilla harmadik szülinapjára. Egy nagyon cuki kis mesekönyvet kap majd tőlünk, melyet saját fotókkal és adatokkal kell kiegészíteni – a címe pedig Amikor Te kicsi voltál (Marék Veronika). ♥

♥ Imádom, ahogyan Törpilla örül nekem, mikor „visszakapjuk” a nagyszülőktől. Mostanában ért a sokk, hogy a fiúk már nem is örülnek nekem ilyenkor, sőt – morcosak, hogy haza kell jönniük a keresztapukájuktól. Nehéz ilyenkor a váltás, hiszen itthon több a szabály és persze kevesebb a „gépezés”, így kapok tőlük ilyenkor mindig a fejemre, ahelyett, hogy nagy örömmel átöltelnének. Bevallom, na, hogy ez nem esik túl jól. De itt jön a pozitívum: Törpillának még mindig én vagyok az egyetlen, legkedvesebb anyukája, akihez hozzábújik, és akinek azt mondja: „szejetlek”. ♥♥♥

♥ Pénteken zöldségeket grilleztem, hozzá joghurtos mártogatóst készítettem, ami a gyerekek kedvence. Igazán jól sikerült, s még a vasárnapi sült zöldségekhez is bevetettük.

♥ Fényűző vacsora külföldről hazalátogató barátainkkal – minden évben összejövünk augusztusban egy vacsora erejéig négyesben, és minden évben konstatálom, hogy hihetetlen, milyen gyorsan elrepült egy újabb esztendő!

♥ Ablakon kopogó eső hangja – egész éjen át!

♥ Rémálmokkal teli éjszaka után végre felébredni, és megkönnyebbülni, hogy „csak álom volt”.

♥ Bőséges esőtől kizöldült fű (mert teljesen más, ha esővizet kapnak a növények).

♥ Fodros kel chips minden mennyiségben – vasárnap készítettem belőle egy nagy tepsivel. Mivel Férj nem szereti, nekem elég nagy adag jut ilyenkor belőle. 😉

♥ Vasárnap délutánra kisütött a nap, ami azért volt nagyon jó, mert a nagyon rossz gyerekeimet végre ki tudtam küldeni Férjjel kutyát sétáltatni, hogy magamra maradjak… a főzéssel a konyhában (nem, nem egy jó Agatha Christie-vel a fotelban!). Ez a fél órácska arra volt jó, hogy ne őrüljünk meg tőlük (annyira), és elkészüljön a vacsi. Hip-hip-hurrá.

♥ A 20-ai tűzijáték idén nagyon tetszett, szokás szerint a kanapéról néztük Férjjel – talán idén volt először, hogy szívesen ott lettem volna személyesen is a Dunánál (Dunán), mert olyan lenyűgöző volt a látvány még tévén keresztül is. Talán majd jövőre…

♥ Erőt venni magamon este 10-kor, hogy rendet rakjak a konyhában, ami azért jó, mert holnap reggel nem arra kell majd leslattyognom, hogy kupi van a mosogatóban. Jó éjt!

Neked mi tette boldoggá a hetedet?

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .