Ez a bejegyzés elég későn született meg (örülök neki, hogy egyáltalán meg tudtam írni!), de hogy miért, azt majd később megtudod. 😀 Jöjjenek a MÚLT hét örömteli pillanatai!
♥ Az előző heti összeállításból kimaradt egy isteni vegán burgerezés a Tökmag Vegan Street Food étteremben. Most bepótolom. Hogy miért? Azt hiszem, a kép magáért beszél. 🙂 Én céklás, Férj pedig sütőtökös burgert evett. Nagggyon finom volt!
♥ Ez a hét a fagylaltok bűvöletében telt. Ettem mentás-málnás és epres fagyit a Levendulában, készítettem vaníliás-csokis jégkrémeket, és egy különleges kesuvajas-matcha teás változatot kakaóbab törettel megfejelve… Mondanom sem kell, hogy már mind elfogyott!
♥ A rengeteg kertben termő paradicsom, paprika és uborka mellé egyik nap tofu rántotta került az asztalra. Mmmmm! (A végén mindig rájövök, hogy többet kellett volna készítenem!) A szüretben megint segített Törpilla is, nehéz távol tartani az éretlen paradicsomoktól (miközben már jó pár kiló érett példány gyűlt össze a zacskóban).
♥ Nagymanóval úgy döntöttünk, hogy kipróbáljuk a wakeboardozást. Már előző este azon aggódtam, hogy miként is állok majd helyt, és majdnem meggondoltam magam. Aztán arra gondoltam, hogy igenis feszegetnie kell az embernek a komfortzónája határait. Megérte! Bár a wakeboardig nem jutottunk el, mert a kezdők részére a knee boardot javasolták, s még az is kellő kihívást jelentett mindkettőnk számára. Hihetetlen, de elsőre sikerült egy teljes kört megtennem – esés nélkül. Háromnegyed óra múlva már fogni sem tudtam, de nagyon büszkén jöttünk haza a gyerekekkel. Másnap alig bírtam megmozdulni…
♥ Sikerült belepréselnem a futást a heti programba az óriási meleg ellenére – egyik este 30 fokban futottam, de nem hiába: csodás naplementében volt részem a tónál. (Már más fényben nézem a tavon wakeboardozókat, és bevallom, ezúttal inkább lettem volna a vízben a helyükben, mint hogy lihegve-izzadva rójam a köröket a futópályán…)
♥ Nagyon büszke vagyok rá, ahogyan Nagymanó meg Kismanó fejlődik a tenisz oktatások alkalmával – kiváltképp, hogy én elég tehetségtelennek bizonyultam anno ezen a téren. Hiába, a labdasportokat nem igazán nekem találták ki, így csodálattal nézem, hogy milyen gyorsan tanulnak a fiúk. 😉
♥ Éééés… eljött a hét fénypontja, azaz hosszadalmas pakolást és készülődést követően pénteken végre úton voltunk háromnapos mini nyaralásunkra Ausztriába, egy kifejezetten kisgyerekes családok számára kialakított szállodába. 😀 A gyerekek már rettenetesen várták ezt a pár napot, s bevallom őszintén, én is vágytam már egy kis kikapcsolódással teli közös együttlétre.
♥ A pihenés szót szándékosan nem is ejtettem ki a számon, ugyanis az még egy gyerekbarát szállodában sem aktuális jelenleg a mi helyzetünkben. 🙂 Ez a fő oka, hogy bejegyzést nem is írtam vasárnap, hiszen előrelátóan még a notebook-omat sem vittem magammal. Ellenben egy könyvet igen (nem is tudom, mit gondoltam!), de nem jutottam oda, hogy kinyissam.
♥ Szóval felnőtt pihenésre nem került sor, ellenben rengeteg örömteli élményben volt részünk a gyerekeink társaságában. Csúszdázás, medencézés, pancsolás, játszóterezés, játszóházazás, közös görkorizás, homokozás, nyuszisimogatás… Ezekből mind kijutott bőven. És persze a gyerek öröme a szülő öröme is! ♥
♥ A szállodában nem kellett nyelnem az éhkoppot, mert igyekeztek számomra vegán fogásokat tálalni. Bár az én mértékem szerint ez nem mindig sikerült tökéletesen, mégis nagyon örültem, hogy megoldható volt az egyedi fogások elkészítése számomra. Desszertnek gyümölcsös sorbet készült vacsorára, amit meg is örökítettem, mielőtt elfogyasztásra került. 🙂
♥ Volt egy kis „szabad” időm is – egyik reggel korán futni mentem a szálloda környékén a határban. Valóban a határban, mert átfutottam Magyarországra, aztán vissza. 😀 Igazán vicces érzés volt. (Bár papírok nem voltak nálam, és kicsit idegeskedtem, hogy nehogy valaki igazoltatni akarjon.) Futás közben egy mezei nyuszi rohant át előttem az úton, kb. egy méterre. Nem tudom, melyikünk volt jobban megijedve. 🙂
Neked mi tette boldoggá a hetedet?
