Mindig nehezen kezdek neki egy-egy könyvajánlónak, mert ilyenkor még annyira az adott könyv hatása alatt vagyok, hogy csak úgy kavarognak a kusza gondolatok a fejemben, és nehéz rendet teremteni a különféle érzések kavalkádjában.
Nincs másként ez Hozleiter Fanny Te döntesz című könyvével sem, melyet megjelenése óta (2013!) tervezek elolvasni. (Jobb későn, mint soha!)
Tudom, hogy könyvajánlót lehetőség szerint a mű megjelenése után nem sokkal szoktak írni, de úgy gondoltam, hogy biztosan vannak még olyanok, akik hozzám hasonlóan tervezik elolvasni, és esetleg olyanok is, akik nem igazán hallottak még a könyvről.
Ebben az esetben viszont igenis van létjogosultsága a megkésett ajánlónak. 
Egyébként hajlamos vagyok a halogatásra ilyen tekintetben, mert nagyon kevés időm van olvasásra. Jó pár hónapja beszereztem egyébként a könyvet – nemcsak azért vettem meg, mert érdekelt, hanem mert úgy éreztem, szükségem van egy olyan könyvre, amiből erőt meríthetek. (Mondom ezt én, akinek nincs különösebb problémája az életében!)
Szóval ott várakozott a könyv türelmesen az éjjeliszekrényem melletti könyvkupac alján, hogy végre sorra kerüljön. Nehezen kezdek regénybe, mert „félek”, hogy túl olvasmányos, mely esetben hajlamos vagyok a tennivalóimat elhanyagolni/rettenetesen későn lefeküdni aludni. Erre a könyvre ez teljes mértékben igaz volt: olvasmányos volt és gyakorlatilag semmi mást nem csináltam, amíg be nem fejeztem. 
Szombaton éreztem „elérkezettnek” az időt arra, hogy belefogjak, ugyanis olvasáson kívül másra nem voltam képes egy jó kis vírusos fertőzésnek köszönhetően. Így délben felcsaptam a könyv fedelét, és el is kezdtem. Este 11-kor pedig becsuktam, és csak úgy cikázott bennem a sok gondolat és érzés.
Bevallom, nagy hatással volt rám a könyv, mely nemcsak hogy teli van érdekes, izgalmas fordulatokkal, sokszínű emberi érzelmekkel, hanem nagyon fontos mondanivalót, üzenetet is hordoz magában.
Még a fenti mondat sem fejezi ki megfelelően azt, hogy milyen mély benyomást hagyott bennem Mosolyka őszinte története.
Fannyban egy fantasztikus, csodálatraméltó embert ismer meg az olvasó – aki eddig nem ismerte volna. Már évek óta követem a bejegyzéseit a Facebook oldalán keresztül, és rengetegszer könnyeztem már meg a fantasztikus lány posztjait.
Röviden csak annyit róla, hogy krónikus gerincvelői izomsorvadást diagnosztizáltak nála másfél éves korában, tizennyolc évet jósoltak neki. Folyamatos leépülést, kerekesszéket, majd egyre gyengülő légzést és szívműködést.
A szüleit nagyon megviselte a hír, de nem adták fel. Minden erejükkel küzdöttek a betegség ellen, és ezt a küzdelmet a lassan 29 éves Fanny továbbra is folytatja.
Ebben a könyvben azonban sokkal, de sokkal többet tudtam meg róla.
Édesanyjával való szeretetteljes, csodálatos kapcsolatáról, majd az imádott anyuka elvesztéséről. Vagy a hosszú éveken át tartó anyagi gondokról. Mikor erről olvastam, rögtön az a mondás jutott eszembe, hogy „Szegény embert még az ág is húzza.”
De Fanny az esetek többségében nem így látta/látja a dolgokat. Igyekezett mindig is a jóra koncentrálni és a legtöbbet kihozni az életből. Nem azon kesergett, hogy mije nincs, hanem hogy mi az, amit megtehet, és amitől igenis szép az élet.
A könyv végén így ír erről:
„Kevés dologban vagyok biztos, de az itt és mostban igen. Nem tudom, mi lesz a következő másodpercben vagy egy nappal, egy héttel később. Fogalmam sincs, de nem is kell tudnom, ezt egyre inkább érzem. Abban élek, ami éppen van.
Nemrég a neurológustól jöttem épp haza, ahol nem kaptam jó híreket. Cikáztak a gondolatok a fejemben. Néztem az utcán az embereket, akik lehajtott fejjel, unottan siettek a dolgukra. A legszívesebben rájuk kiabáltam volna: éljetek már, de úgy igazán!
Akkor nem tettem, de most bepótolom…
Ne gondolkozz túl sokat! Menj és cselekedj! Használd ki az életed! És sose feledd: te döntesz…”
Szerintem ezek a sorok összefoglalják, hogy miért is olyan különleges ez a lány, aki sok-sok megpróbáltatáson ment már keresztül élete folyamán.
Ő is sokat töprengett azon, hogy „Miért én?”. Azt hiszem, mindannyiunk fejében ez zakatolna hasonló esetben. Egy idő után megtalálta a kérdésre a választ:
„Sokáig kerestem a miértekre a választ. Vajon miért lettem beteg? Miért küzdjek tovább? Mára azonban már tudom. Hogy megmutassam a világnak: NINCS LEHETETLEN.”
Ez a könyv többek között erről is szól: hányszor de hányszor találja meg Fanny a kilátástalannak tűnő helyzetekben a megoldást. A könyvben számtalanszor bebizonyosodik, hogy gyakorlatilag nincs lehetetlen: minden csak akarat és kitartás kérdése.
Amit még külön szeretek a regényben, hogy közelebb hozza egymáshoz az épek és a fogyatékkal élők, mozgássérültek világát. Hiszen amíg az ember hasonló helyzetbe nem kerül, lövése nincs arról, hogy milyen napi gondokkal kell megküzdenie például egy kerekesszékben élőnek.
A sok szomorú vagy épp humoros sztori pont azokra a dolgokra világít rá, ami számodra apróság, számára viszont adott esetben létfontosságú.
Mivel az én családomban és környezetemben nincs olyan mozgáskorlátozott ember, akin keresztül ezeket a gondokat, problémákat, érzéseket legalább valamilyen szinten megismerhetném, nekem mindenképp hasznos volt ezekről a dolgokról olvasnom.
Mosolyka könyvén nemcsak sírni, hanem mosolyogni is sokat lehet – hiszen a nehéz helyzeteket ő maga is sokszor humorral próbálta orvosolni, aminek szerencsére nincs híján.
MINDENKINEK ajánlom a könyvet, aki szeretne (még) boldogabban élni, és aki szeretne abban megerősítésre lelni, hogy minden a hozzáálláson múlik. Hiszen mindig az ember kezében van a döntés, hogy feladja vagy megcsinálja.
Fanny megcsinálta. Jelenleg 102 ezer Facebook követője van, és 14 ezer példány fogyott el a könyvéből. Azóta már második könyve is megjelent, Lélekkód címmel.
Nemcsak saját „boldogulásán” dolgozik, hanem mások boldogságán is. Felismerte, hogy mások boldoggá tétele – többek között – saját boldogságának is a kulcsa.
Több mint 200 motivációs előadáson van túl, melyet 22 000 ember látott és hallott. Számtalan díjat tudhat a magáénak, többek között Aranykönyv díjjal és Esélyegyenlőség díjjal ismerték el csodálatos munkáját.
Jelenleg férjével közösen filmen dolgozik, melynek jelmondata: Az életben mindig több a jó, mint a rossz! ♥
Ha szeretnél többet megtudni a fantasztikus „mosolylányról”, munkásságáról, vagy esetleg szívesen támogatnád őt céljai elérésében, honlapján mindezt megteheted: mosolyka.com
Bejegyzésben felhasznált fotók forrása: mosolyka.com és Fanny Facebook oldala
