♥ Folytattuk a virágültetést Törpillával, már igazi virágáradat fogadja a hozzánk érkezőket!
♥ Végre igazán süt a nap, még akkor is, ha egyébként napokig zuhogott az eső a héten. Ebben a napsütésben már érzem a virágokat és növényeket „csalogató” erőt. Alig várom már, hogy „megbolonduljon” a természet!
♥ Mikor Kismanóval focizom a kertben (nagy kínkeservvel, mert nem tehetek róla, de utálok focizni), és egy-két rúgásomnál vagy védésemnél őszinte lelkesedéssel kiabál, hogy „Anya, ez nagyon jó volt! Egyre jobb vagy!” vagy „Anya, Te nagyon fejlődsz!”. Hát, ez minden szenvedést megér! 😉
♥ Mikor Törpilla is focizni akar velem a kertben, és próbálja berúgni a labdát a kapuba (kb. fél méterről). Döbbenet cuki!
♥ Kibújtak a krókuszaim – akkor már tényleg itt a tavasz! Minden nap egyre több és több. Csináltam egy meglepi ágyást is a fűben, ahol napról napra számolom, hogy hány bújik elő a fűcsomók közül. Ma már 13-at számoltunk!
♥ Sajnos Férjnek pont 15-én kellett külföldre utaznia pár napra, így ezt a napot a gyerekekkel anyukáméknál töltöttük. Nagyon élvezték a gyerekek a hosszú nagyszülőkkel töltött napot, nekem meg nagy segítség volt, hogy haza tudtam ugrani egy picit mosni (függönymosás nélkül mit érek én?!).
♥ Végre, végre, végre, végre. Elvetettem a retekmagokat. Továbbá felfrissítettük az ágyásokban a földet, és kicsit optimálisabban elhelyeztük a szerencsésen áttelelt fodros kel növénykéimet. Az egyik télre készített kis fóliasátor felszabadult, ide pedig vegyesen vetettem salátamagokat. Alig várom már, hogy kibújjanak a pici csírák!
♥ Kényszerrendrakás a kerti eszközeim között: ugyanis nem találom (minő borzalom!) a zöldségmag készletemet. Szőrén-szálán eltűntek. Vannak olyan magvak, melyeket elég nehezen tudnék pótolni. Nagyon bosszant, hogy nem emlékszem, ősszel hova pakoltam őket! Egy biztos: a kerti szerszámok és eszközök között nincsenek… (de legalább már tudom, hogy minden mást hova tettem)
♥ Isteni finom tamaris-csilis magkeveréket csináltam ajándékba, de egy kis adagot megtartottam itthoni felfalás céljából. Szerintem abbahagyhatatlan… (Hiába, Ella megint nagyot alkotott!)
♥ Az első tavaszi fociedzést már nagyon várta Kismanó, aki úgy döntött, hogy újra szeretne focizni. Micsoda nagy izgalommal öltözött, és ment be az edzésre! Bár pont akkor fordult csípősebbre az idő, és majd megfagytam a várakozásban, mégis annyira örültem neki, hogy ilyen lelkes. 🙂
♥ Mikor végre hazajött Férj. Ritkán vagyunk külön, ezért már egy nap után is annyira hiányzik, pláne kettő után!
♥ Csajszombat rendezvény az Émile étteremben. Egy olyan csajos délelőtt, ahol baromi jó hangulatban beszélgettünk, kézműveskedtünk és szórakoztunk – alig várom, hogy megosszam Veled az esemény részleteit holnap!
♥ A Csajszombaton készült csodás tavaszi asztali dísz, amiről készítek még képet, mert azóta a tulipánok is teljes mellszélességgel virágzanak (a díszeket Dóri, a PandArte bloggere segített megalkotni).
♥ Nyugtató esti teakeverék és sült zöldség fűszerkeverék, amit saját kezűleg állítottam össze a Bazsalikomoskert gyógynövényeiből és fűszereiből. ♥ Már mindkettőt kipróbáltam, és nagyon finomak!
♥ Még energiagolyót is csináltunk Jucussal, az 5hozzávaló bloggerével, ami persze kizárólag növényi alapanyagokból készült. 😀
♥ Arról nem beszélve, hogy Nóri, az AppleHeart fotósa szuper portrékat készített a jelenlevőkről, már alig várom, hogy meglássam a képeket!!
♥ Heti háromszor készül nálunk frissen préselt zöldség-gyümölcslé, melynek elkészítésében kivétel nélkül mindig nagy lelkesen segédkeznek a gyerekek. Persze a kóstolást sem hagynák ki semmi pénzért, maximum kicsit fintorognak, ha csíp a túl sok gyömbér… Megisszák az ízletesebb zöld itókákat is, de persze a legnyerőbbek a nagyrészt gyümölcsből készült levek.
A mellékelt képen Törpilla az egyik ilyen itókás üveget szorongatja, és az üvegre kis kristálygyöngyökből készült karkötőjét tette, amit Kismanó készített neki az oviban. ♥ Törpilla cukiságára egyébként nincs szó, levesz a lábáról a dumájával, a mosolyával, a bújásával és kedvességével. Minden nap csak olvadozom!! És hogy ennek ő mennyire tudatában van! Van, hogy mondja is: „Anya, cuki vagyok!”. Mondjuk a múltkor meg nekem mondta, miközben megsimogatott és puszilgatott, hogy „Anya, cuki vagy.” ♥
♥ Egész héten nem tudtam futni menni, mert elkapott valami torokfájásos náthás betegség, ami nagyon rosszul érintett ebben a szép időben. De úgy tűnik mára szinte teljesen túl vagyok rajta, juhéjj! Éljen a gyömbér, az echinácia, a hársfatea, a kurkuma, a citrusfélék és a sok zöld-ség! 😀
♥ Amikor reggel felébredek úgy, hogy átaludam az egész éjszakát, és észreveszem, hogy az ágyban négyen (!) vagyunk. Egy pillanatra sem ébredtem föl arra, hogy a két fiú odajött volna hozzánk – már rutinos versenyzők!
♥ Mindig rájövök arra, hogy a legnagyobb gyógyír minden szomorúságomra, ha a gyerekeimre nézhetek és átölelhetem őket – ezért pedig mérhetetlenül hálás vagyok! ♥
Neked mi tette boldoggá a hetedet?
“VasárnaPillanatok #211: Süss fel nap!” - 6 hozzászólás
Vélemény, hozzászólás?
Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .
Szia Anni!
Már megint mosolyt csaltál az arcomra♥
Annyira kíváncsi vagyok arra, hogy a férjed is vegán és a gyermekeidnek is ez alapján főzöl? Már régóta agyalok ezen, muszáj megkérdeznem 😀
Szép napot! 🙂
Szia! Örülök neki! Bocsánat a kicsit megkésett válaszért, nagyon sűrű volt a hetem… Az a helyzet, hogy a szó szigorúan vett értelmében még én sem vagyok az. 🙂 Ha megkérdezik, akkor azt mondom, hogy teljes értékű, növényi alapú táplálkozást folytatok. Érdekes ez a kategorizálás dolog… Nem vagyok vegán, mert fogyasztok mézet, és vannak a tulajdonomban bőrből készült tárgyak (bár próbálok egyre kevesebbet venni belőlük). A vegánság egy teljesen más életszemléletet jelent, aminek egy részével abszolút egyetértek és követem is, de vannak dolgok, amikkel nem (például én szeretek lovagolni, és megfelelő körülmények között és szeretettel tartott lovak tartását nem ellenzem). De vissza a táplálkozásra és a kérdésedre. 🙂
Az egész családnak vegán módra főzök itthon, nagyon-nagyon ritkán van, hogy bekerül a hűtőbe egy Túró Rudi, de csak tényleg kivételes alkalmakkor, mikor a gyerekek is velem jönnek vásárolni, és ilyenkor képtelen vagyok megtagadni tőlük. Vagy van nálunk tejcsoki is, mert Férj csak azt szereti, de én ezekből nem eszem. De mondjuk 90%-ban csak növényi alapú ételeket eszünk itthon. Férj igyekszik ezt tartani házon kívül is, de ez nem mindig sikerül neki vagy a körülmények miatt, vagy csak egyszerűen mert nem tud/akar ellenállni valami finomságnak. Nagyon kevés húst és tejterméket eszik, de néha előfordul. A gyerekek pedig azt eszik a bölcsiben, oviban, iskolában, amit adnak nekik, ami ugye tele van állati fehérjével. Úgyhogy ez a válaszom. 🙂
Szia!
Áá mostmár értem! Egyébként ez nagyon jó dolog, hogy otthon így tudsz főzni, legalább nem kell kétfelé szakadni. ? egyébként a vegánság tényleg egy életmód mert ugye már vegán szépségápolási cikkek is vannak ( ezt bevallom nemrég vettem észre),- s bár nem vagyok vegán mert pl csirkét szoktam enni…-az ilyen termékeknél viszont mindig próbálok vegánt venni. ? ki tudja mit hoz az élet, egyre kevesebb húst eszem, talán egyszer én is ide lyukadok ki! ?
Köszönöm válaszod, legyen szép napod!
Szandi
Valóban a vegánság életmód, én is azért közelítek felé, próbálok én is vegán termékeket vásárolni, de ez nem mindig valósul meg (pl. ruhák, cipők, egy-két szépségápolási cikk és még sorolhatnám). De szerintem minden kis lépés számít, hogy kíméletesebb, szeretetteljesebb és erőszakmentesebb világban élhessünk. (Vannak, akik pont az ellenkezőjét állítják, azaz a szélsőséges váltás és reformok hívei, de én azt vallom, hogy a változás csak akkor működik, ha az emberek saját maguk önszántukból döntenek a változtatás mellett, és ez a legtöbb ember számára nem egyik napról a másikra történik 100%-ig).
Igen szerintem is a kis lépések a legfontosabbak, meg az, hogy ne csak mondjuk, hanem tegyük is meg azt amit elgondoltunk. Egyébként már annyit gondolok erre a MOM-nál lévő biopiacra, már ki kellene lesnem oda is! Fodroskelt szeretnék mindenáron!
Mostanában sok turmixot csinálok, de nem volt itthon centrifuga, emiatt apukám nemrég meglepett eggyel ♥ annyira örültem neki, most 2-3 naponta centrifugál az egész család 😀
De jó, gratulálok hozzá! Szuper! A frissen facsart levek a legfincsibbek!