004-page_4-1

007-page_7-1

♥ Hét elején még boldogan mentünk bölcsibe – és milyen jó, hogy így értékeltem a lelkesedést – péntekre jelentősen csökkent a nagy öröm. Fogalmazzunk inkább úgy, hogy már otthon kezdődött a tiltakozás, a bölcsiben pedig eltörött a mécses. Szerencsére távozásom után aránylag gyorsan sikerült megnyugtatni Törpillát, és nagyon jókedvűen fogadott minden délután. 🙂

♥ Egész héten itthon volt velem Kismanó, mert lebetegedett. Ez persze nem akadályozta meg abban, hogy az őrületbe kergessen – viszont akadtak szerencsére szép momentumok is jócskán. Mint amikor nagy nehezen bepréseltem magam a bunkerébe (az üveg dohányzóasztal alá, ahol még a fejem sem tudom megemelni anélkül, hogy ne verném be), miközben bíztatott: „Igen, Anya, így jó lesz, úgy menj be, mint ahogyan a katonák kúsznak a földön!”. Majd mikor a lábamat is magam alá húztam, hogy az se lógjon ki (és bevallom, a klausztrofóbia kerülgetett), akkor lelkesen azt mondta: „Nagyon ügyes anyuka vagy.” ♥

♥ Voltunk kint a kertben, és eső után én összeszedtem az év utolsó kis minirépáit (Paris Market fajta), míg Kismanó a gililszta farmjával foglalatoskodott. A talált gilisztákat szépen belerakja egy nagy földdel teli cserépbe. Nagyon szereti a gilisztákat, kedvesen beszél hozzájuk és pl. olyanokat mond, hogy „Ez a giliszta annyira szeret, hogy nem akar lemászni a kezemről. Látszik, hogy szeretne velem maradni.” Ennek ellenére sem tudott meggyőzni, hogy behozza a lakásba!

♥ Meglátogatott minket egyik nap barátnőm, akivel már ezer éve nem találkoztunk – gyorstalpaló smoothie tanfolyamot tartottam neki és ennek keretében készítettem is magunknak egy nagyon fincsi fodros keles-banános smoothiet-t.

♥ A reggeleket én egyébként is legtöbbször fodros keles smoothie-val kezdem, melyet minden héten beszerzek a piacról, és sokszor le is fagyasztom kis adagokban, így mindig van „raktáron”. 🙂

♥ Mikor SOS ebédet készítettem Kismanónak (teljes kiőrlésű tészta bio ketchuppal)?, majd lelkesen fogta a telefonom és úgy fotózta, mintha valami menő étteremben enné a legfantasztikusabb lakomát. Nagyon meghatódtam!

♥ Kiesett Nagymanó első (!) foga! Az óriási eseményt követően büszkén tette a fogát kis dobozkába, majd az éjjeliszekrényére tette némi páni hangulattól kísérve – ugyanis attól félt, hogy a Fogtündér reggelre elviszi. Teljesen kivolt, hogy ő nem kér semmit, csak a fogát ne vigye el, mert az kell neki! Másnap reggel nagy volt az öröm, hogy megvolt a fogacska, de apró játék is lapult a párnája alatt… Azóta is azt magyarázza, hogy nagyon különleges ajándékot hozott a Fogtündérke, és milyen aranyos, hogy nem vitte el a fogát… IMÁDOM. ♥

♥ Halloween tök faragás a gyerekekkel – bár idén némileg nehezítő tényezőként került a képbe a körülöttünk sürgölődő Törpilla, aki természetesen be akart szállni a buliba. Így az alkotás nem ment teljesen problémamentesen, továbbá nehéz volt meggyőzni a gyerekeket, hogy elég veszélyes az éles kések használata a töklámpások kivájásához…

♥ Futás Kismanóval a csodás őszi napsütésben. Trénerem biciklivel haladt mellettem, majd előbb kidőlt mint én – legnagyobb meglepetésemre.

♥ Nagymanó első iskolai Halloween partija jól sikerült, és az univerzális vámpírnak/ördögnek öltözött gyermek kis kosár érdességgel tért haza. (A lelkemre kötötte, hogy ha jönnek 31-én halloween-es kopogtatók, akkor nyugodtan kínáljam őket az ő édességéből…)

♥ Szombat délelőtti piac anyukámmal – sokan voltak, hűvös volt, rohantunk, hogy mindent megvegyünk, de akkor is jó volt. Szeretem ezeket a szombat délelőttöket. ♥

♥ Szauna levendulás-rozmaringos illóolajjal. Hmmmm!

♥ Első vegán halloween kekszeim iszonyat finomak lettek. Komolyan mondom, hogy jobbak, mint az eredeti verzió. Imádom őket. Innentől nincs megállás, jöhet már a karácsony is! 🙂

♥ Vasárnap vegán krémes carbonara volt a recept, melyhez sütőtököt használtam föl. A szokásos Halloween partink betegség miatt elmaradt, viszont csak mi öten beöltöztünk és mulattunk egy jót. A sok-sok finomságot megesszük és persze csomó mindent le is fagyasztottam. Kár, hogy így alakult a helyzet, de nagyon meghitt kis Halloween estét csaptunk a gyerekekkel. (Hihi, ez most viccesen hangzott.)

♥ A hét cukiságos látványa: denevér jelmezében ugrándozó Törpilla. Nem, ezt egyszerűen nem lehet überelni. 😉

Neked mi tette boldoggá a hetedet?

“VasárnaPillanatok #192: Hello Halloween!” - 4 hozzászólás

  1. Az e heti poszt is jó lett 🙂 Én a vegán krémes carbonara receptjét köszönném meg nagyon 🙂
    Új vagyok még, de Nimród az egyik családtagod lenne?

    • A vegán krémes carbonara receptje: https://www.youtube.com/watch?v=QmGLoKPE8tI de szerintem Ella blogján is megtalálod. 🙂 Én mindig fele annyi citromot használok, mint ő, mert általánosságban nem szeretem a savanykás ízeket. A szósz, amit használnak hozzá, tamari (hasonló a szójához, ha esetleg nem ismered), és a por pedig sörélesztőpehely (ismered?)
      Jajj, a szöveget pedig javítottam, Kismanóról volt szó :)))

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .