♥ Hétfőn kihasználni, hogy még mindent hó borít, és szánkón húzni Törpillát a szakadó hóesésben (estére már nem volt belőle szinte semmi…). Turbó is velünk jött, nagy lelkesen rohangált a hóesésben.
♥ Törpilla jár!! Hihetetlen, de tényleg: apró, csetlő-boltó lépésekkel megy végig a lakásban. 😀 Mindezt videóra venni vagy tízszer egymás után…!
♥ Amikor reggel felkel Nagymanó, és ragaszkodik hozzá, hogy elkészítse nekem a kávét.
♥ Ötletelni a jövő heti ovis farsangra! 😉
♥ Végre leszedni az összes karácsonyi díszt és persze a fát (esküszöm, ez már szinte stressz-számba megy nálam!!)
♥ Kismanó határtalan öröme, mikor ebéd után mentem érte az oviba (heti 1-2 alkalommal fordul elő). Ilyenkor szó szerint méterekkel jár a föld fölött, és igyekszik mindenben a kedvemre tenni. Mégis a legaranyosabb az, hogy tökéletesen egyedül vetkőzik és öltözik, a ruháit pedig gyönyörűen összehajtja – az öltöző padlóján! (Nem lehet meggyőzni arról, hogy az piszkos, az a véleménye, hogy csak ott van hely hajtogatásra…)
♥ Amikor reggel még a söttétben a tejet melegítem Törpillának, s megjelenik Nagymanó, aki átölel, és az első mondata az, hogy „Boldog szülinapot, Anya!”. ♥ ♥ ♥
♥ Meghatóan aranyos rajz Nagymanótól születésnapomra, melyen ő és én vagyunk láthatók. A rajz fölött pedig írásban is boldog születésnapot kívánt!
♥ Gyönyörű születésnapi rózsacsokor Férjtől, melyet egy csodásan csomagolt könyv kísért: Poirot és én! 😀
♥ Bár szakadt az eső eleinte a jeles napon, kiküszöböltem a rosszkedvet egy pink pulcsival és kedvenc gumicsizmámmal. 😉 Ezután délutánra már csak a napsütés jöhetett!! 😀
♥ Szülinapi vacsora kettesben Férjjel – nagyon jól éreztük magunkat, és a vacsora is kitűnő volt! 😀
♥ Apró meglepetés postán unokatesómtól, aminek nagyon örültem!
♥ Szombati reggeli egymagamban. (Hát, nem őrület?!) Kivételesen vettem a fáradtságot, hogy úgy terítsek, mintha egy szállodában reggeliznék. Megérte! 😉
♥ Futás ebben a ködös, nyálkás, „nemszeretem” időben. Viszont így rendkívül misztikus benyomást keltett így az erdő (olyannyira, hogy úgy döntöttem, legközelebb egyedül inkább nem erre futok…). Bár párszor majdnem fenékre ültem egy sártócsa közepén, a 12 km azért megvolt. 🙂
♥ További virágcsokrok Férj szüleitől és testvérétől (a fotójuk már nem fért ide, pedig nagyon szépek!).
♥ Anyukám csúsztatott palacsinta tortája ♥
♥ Tesómék kislánya és Törpilla egyenruhába (egyforma fölső és alsó) öltözve játszottak nagy lelkesen – megacukiság!!!
♥ Amikor lefekvés előtt arról meséltem a gyerekeimnek, hogy anno mikor gyerek voltam, hogy vertem sátrat testvéremmel nagyszüleim agárdi házának kertjében, és mivel aznap éjjel esett és fújt, hogyan spuriztunk be a házba a sátorból (addigra már elfogyott a bátorság 😉 ). A fiúknak nagyon tetszett a történet! 😀
♥ Maradék szülinapi tortát fogyasztani a poszt megírása közben. Tényleg szuper volt ez a születésnap (is)! Ennél rosszabb soha de soha ne legyen!
Neked mi tette boldoggá a hetedet?
Boldog születésnapot kívánok Neked!A csúsztatott palacsinta milyen?
Köszönöm szépen! Mennyei finomság! Anyukám csinálja mindig, meg is van a receptje, de én még soha nem csináltam. Hasonló a hagyományos palacsintához, csak több tojás felhasználásával készül, habosabb a tészta, mert fel kell verni a tojásfehérjét és úgy kell beletenni. A rétegek közé vaníliás cukor kerül. Az egész egy habos-krémes-vaníliás kavalkád. Talán egyszer megírom a receptet…!
Nagyon boldog születêsnapot! Ez a rovatod bearanyozza a napot, pedig fél hétre mergyek dolgozni… Köszönöm!
Amúgy óvónőként azt mondom, hogy mêg ha egyelőre a földön is hajtogat Kismanó, érékeld, hogy ilyen ügyes és önálló. Nálunk sajnos nagyon sok gond van az önálló öltözködéssel.
Legyen szép napod/napotok! 🙂
De jó, hogy ezt megírtad! Köszönöm (duplán is)! 🙂 Kismanó tényleg nagyon önálló (második gyerekként), de ha én is jelen vagyok, és épp nem olyan a kedve, akkor veszett ügyem van! 😉
Sok boldogságot kívánok utólag is!
Köszönöm szépen! 🙂