Ma két videót szeretnék Veled megosztani, az egyik csupán 2 perces, a másik viszont majd’ 20 perces.
Az egyik mókás, komolytalan, élményt mutat be, a másik viszont tudományos alapokon nyugvó, pszichológia és szociológia tanait feszegető előadás, melyet a világ egyik vezető boldogságkutatója ad elő.
A kettő mégis összekapcsolódik. Hogy miként? Olvass tovább, és mindjárt megtudod! 🙂
Fess szívből!
A SoulPancake csapata ezúttal óriási plexi „vásznat” állított ki, és az arra elhaladó gyalogosokat arra kérték, fessenek a vászonra bármit, amihez kedvük van.
A kreatív folyamatot kamerára vették, majd megkérdezték a résztvevőket, hogy érezték magukat „alkotás” közben.
Ami egyértelműen látszik a filmből, hogy nagy örömmel, lelkesedéssel és elmélyültséggel vetették bele magukat a résztvevők a feladatba. Boldognak, felszabadultnak érezték magukat, nem gondoltak az aktuális gondjaikra, és sokkal jobban érezték magukat a kísérlet után.
Ha megnézed az otthon vagy oviban rajzoló gyerekeket (gyerekeidet), akik teljes koncentrációval, kilógatott nyelvvel (az enyéim legalábbis) és maximális odaadással kreálnak színesebbnél színesebb képeket, akkor láthatod, hogy már egészen kicsi kortól kezdve milyen örömöt ad a rajz nyújtotta önkifejezés.
Emlékszel arra, hogy milyen jó volt az általános iskolában a rajz óra? Nálunk legalábbis mindenki azt várta. Nemcsak azért, mert nem volt felelés, hanem mert végre lehetett egy kicsit lazítani, és az információk elraktározásáról át lehetett kapcsolni az agyat egy kreatívabb, érzelmekkel telibb világba.
Éppen ezért mentem rajz tagozatra gimnáziumban is, pedig 1. eredetileg irodalmon kezdtem, 2. pedig a leggyengébbek közé tartoztam, és keményen kellett küzdenem a „túlélésért”, ami nagyon sok gyakorlást, és rengeteg időt jelentett.
Azt a folyamatot azonban semmihez nem lehet hasonlítani, mikor az ember leül egy papírral és egy ceruzával vagy szénnel vagy akár egy doboz pasztellel, és nekiáll rajzolni. Akkor nincs más, csak Te és a fantáziád, vagy Te és az a tárgy vagy éppen élőlény, amit vagy akit rajzolsz. Ilyenkor az idő repül, akár órák telhetnek el, anélkül, hogy észrevennéd. Ilyenkor nemcsak az eredményért, hanem magáért a rajzolásért rajzolsz. 🙂
Ez egy olyan folyamat, amelyben tökéletesen át tudom érezni a Csíkszentmihályi Mihály által körülírt Flow-élményt.
A Flow-élmény az elme működésének egy olyan állapota, melynek során az ember teljesen elmerül abban, amit éppen csinál, amitől energiával töltődik fel, abban teljesen részt vesz, teljesen átadja magát a folyamatnak, és ebben örömét leli.*
Ha érdekel a Flow, olvasd el Csíkszentmihályi Flow – Az áramlat című könyvét, vagy nézd meg az alábbi magyar nyelven feliratozott TED előadást, melyben a Flow-ról mesél.
Csíkszentmihályi szerint nem az anyagi körülmények, hanem leginkább a Flow-élményt eredményező tevékenységek okoznak boldogságérzetet.
A Flow-élményt felfedezheted az alkotás bármely formájában: írásban, zeneszerzésben, zenélésben, barkácsolásban, fotózásban, stb. (Persze az élet más területein is megjelenik, mint pl. a sport, a munka, vagy bármely hobbi, mely 100%-os koncentrációt igényel, de most az alkotást szerettem volna leginkább kiemelni.)
A lényeg, hogy olyat csinálj, amit igazán szeretsz, aminek teljes mértékben át tudod adni magad.
Az előadásban Csíkszentmihályi röviden elmeséli az elmélet felfedezéséig tett hosszú utat, majd definiálja a Flow-t, végül pedig elmeséli, tanulmányai segítségével hogyan próbálja meg azonosítani és elősegíteni a Flow állapotát az ember hétköznapi életében.
*Forrás: Wikipedia
Szeretem a bejegyzéseidet Anni! Mindig segít egy picit kirángatni a napi fásultságból. Köszönöm a sok inspirációt és motivációt! 🙂 A mait pedig külön köszönöm, mert nagyon szeretek rajzolni és olyankor nincs más, csak én, a papír és a tollam, és az a nap, amikor le tudok ülni alkotni…, azért már megérte felkelni 🙂 Szép estét! Üdv: Szabina
Szívesen! Köszönöm a hozzászólásod! 🙂 Mostanság nekem egyáltalán nincs rá időm, de úgy érzem, hogy eljön majd az életemben az a periódus, amikor visszatérek a rajzoláshoz. Valami miatt engem nagyon vonzanak a botanikai illusztrációk – olyan idilliek és ugyanakkor hihetetlen, hogy mennyire tudják tükrözni a rajzoló stílusát. Szóval egyszer szeretnék ilyen téren is elkezdeni tevékenykedni… 🙂
Ütős egy bejegyzés lett – pláne a második videó… Egy kicsit lelassítottam és átgondoltam a dolgokat… Amolyan „aha” élény volt – amikor az embernek hirtelen felnyílik a szeme és ráeszmél az élet néhány fontos összefüggésére. Köszi, Anni!
🙂 Próbáltam magyarázni ma a koncepciót Férjnek, akihez hozzá sem lehet szólni (de tényleg!), amikor a modellvasútjaival foglalkozik, de ő nem igazán fogta a Flow lényegét. Elintézte egy olyan „ühüm” szócskával, ami azt takarta, hogy „flúgos az asszony, de így szeretem”. :))