Ezt a kérdést tették föl az utcán sétáló szingapúriaknak egy kisfilmben (lásd a bejegyzés végén) – akik a Gallup tavalyi felmérése szerint a világ legkevésbé pozitív nemzete.
Talán a pénz nem minden? Hiszen Szingapúrban a világon az ötödik legmagasabb az egy főre jutó GDP.
Ennek ellenére az emberek 2012-ben negatívabb érzelmekkel rendelkeztek, mint Afganisztánban, Irakban vagy Szíriában. Az emberek csupán 46%-a számolt be pozitív érzésekről.
A Gallup nemzetközi kutatása a pozitív érzelmeket mérte föl a világ 148 országban, és országonként 1000 embernek a következő öt kérdést tették föl:
– Kipihent voltál tegnap?
– Egész nap tisztelettel bántak Veled tegnap?
– Sokat mosolyogtál vagy nevettél tegnap?
– Tanultál vagy dolgoztál valami érdekeset tegnap?
– Élvezted a tegnapi napot/jól érezted magad tegnap?
Te egyébként mit válaszolnál a fönti kérdésekre? Persze, attól is függ, hogy mikor kérdezik meg, de úgy általánosságban?
A listát 85%-os legjobb eredménnyel Panama (csupán a 90. helyen állnak GDP/fő tekintetében!) és Paraguay vezeti. 84%-kal követi őket El Salvador és Venezuela. Az első tízbe tartozik még Trinidad és Tobago, Thaiföld, Guatemala, a Fülöp-szigetek, Ecuador és Costa Rica.
A lista legvégén kullog Szingapúr, a maga 46%-ával. Ezután következik 49%-kal Örményország, 50%-kal Irak, 52%-kal Grúzia, Jemen és Szerbia. Az utolsó tízbe tartozik még Fehéroroszország, Litvánia, Madagaszkár, Afganisztán, Azerbajdzsán, Haiti, Togo és Macedónia.
A felmérésben természetesen Magyarország is részt vett. Mi 62%-ot értünk el, ami ugyan jóval magasabb, mint Szingapúr eredménye, de nem mondhatnám, hogy az élmezőnybe tartozunk. 62%-ot ért még el Gabon, Libéria, Szlovákia, Dzsibuti, Csád és Benin.
Az alábbi kis filmet is ez a felmérés ihlette. A videót készítő fiatalok arra voltak kíváncsiak, hogy az utcán sétáló embereket mi teszi boldoggá. Ahhoz képest, hogy Szingapúr tőlünk távolságban, kultúrában és életszínvonalban (56.-ak voltunk tavaly GDP/fő szempontjából) távolabb már nem is lehetne, meglepően hasonlóak a válaszok, mint amiket itthon várnék! Mi a véleményed?
Várom a hozzászólásodat, akár csak egy szóban, vagy akár jobban kifejtve, hogy Téged mi tesz boldoggá?? 🙂
Bejegyzéshez felhasznált források: gallup, wikipedia
Eredeti fotó forrása innen.
“Téged mi tesz boldoggá?” - 8 hozzászólás
Vélemény, hozzászólás?
Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .
Szia!
Egy ideje mar figyelemmel kiserem a blogodat es ma van a napja, hogy meg is szolaljak. 🙂
Ami eloszor eszembe jutott errol a videorol, az az, hogy mennyire rossz, hogy az emberek tobbsege a penztol teszi fuggove a boldogsagat. Persze konnyu ezt mondani ugy, ha az embernek (jelen pillanatban) nincsenek anyagi gondjai. Ugyhogy inkabb ugy fogalmazok, hogy szomoru, hogy a penz ilyen hatassal lehet az ember eletere, es annyira meg tudja keseriteni azt, hogy a pozitiv, az apro, de szep dolgokat nem latjuk tole.
Aztan a video masodik feleben azt ereztem, hogy „Igen, errol van szo, ilyen egyszeru”. Hogy lehet erre a kedesre pozitivan is valaszolni, mert mindenkinek van valami jo az eleteben. Mint peldaul a fehercsokis forro csoki, hogy csak valami nagyon aprot emlitsek. 🙂
Nem arulok el nagy titkot azzal, hogy a vegen besirtam. 🙂 Az ilyen videok mindig visszaadjak az emberisegbe vetett hitemet, amia hetkoznapok soran megkopik. koszonook! ^_^
Legyen szep napod!
Udv.: Agi
Szia Ági! Köszönöm a hozzászólásod! Én is megkönnyeztem (ami mondjuk nem mérvadó, mert hajlamos vagyok mindenen elérzékenyülni) a videót, és nekem is olyan jó volt látni a második felében a pozitív arcokat! Az elején először nem értettem, hogy mire akarnak „kilyukadni”, aztán jöttem rá, hogy jön még egy optimista rész is… 😉 Hát, igen, pont ezért írom a blogot, hogy ezeket az örömöket gyűjtsem össze, és mindenki tudjon belőle meríteni (saját magamat is beleértve!). Szép hétvégét!
Engem ennél a kisfilmnél az tett boldogá, hogy volt amit megértettem (az angol feliratból).
😉
Sziasztok!
A világ egyik legelismertebb vezetéssel foglalkozó szakembere mesélte el, hogy egyszer megkérdezték egy előadáson a feleségét, hogy boldoggá teszi-e őt a férje(azaz ő). A felesége azonnal válaszolt, hogy „nem!”
Mindenki csodálkozására elmondta, hogy a házassága első félévében azt gondoltam, hogy a férje fogja őt igazán boldoggá tenni, de ezalatt az idő alatt rájött, hogy ez élet annyi fáradságot, nehézséget, konfliktust, problémát hoz, – annak ellenére, hogy szeretik egymást – sőt, mindent, MINDENKIT elveszíthet ebben az életben, hogy rájött, az egyetlen valaki aki igazán boldoggá tudja őt tenni, az SAJÁT maga. Azaz, mindaz, amit ő kapott az élethez, a tehetsége, az értékei, mindaz az érték amit tehet emberekért, önmagáért, mások boldogságáért, hogy igazán ez teszi őt boldoggá – de ehhez az embernek szeretni és értékelni kell magát, megtalálni, hogy mi az ami neki adatott, amiben jó, amiben örömét leli, amiben fejlődni, kiteljesedni tud – hogy mindezzel mások életéhez pozitívat adhasson. Mert ezek soha nem vesznek el. DE! Természetesen elmondta a feleség, hogy a férje ezt a boldogságot megsokszorozza, és ezzel is még boldogabbá teszi őt. 🙂
A mai emberek nagyon sok mindentől várják a boldogságot, ami igaz is, a szerelem, a család, a megfogható dolgok mind adhatnak boldogságot, de mindenben csalódni tudunk és el is veszíthetjük ezeket. MIND! És akkor már nem is leszünk boldogot, akkor vége az életünknek? Amit SOHA nem veszíthetünk el, az azok a dolgokat, amik nekünk adattak, amik a mi értékeink, amikkel tudjuk ezt a világot szebbé és jobbá tenni, adni, szeretni, teremteni, építeni, helyreállítani, sebet bekötözni, vigasztalni, simogatni, tanítani és sorolhatnám.
Ezt kell mindenkinek felismernie, mert akkor még ha beteg, szegény is valaki, GAZDAG, és ebből tud egy új élet létrejönni.
Minden más már csak hab a tortán. De ha nincs meg a belső boldogság, akkor minden csak futás valami után ami elveszhet, elhagyhat, becsaphat, megcsalhat.
Ez mindannyiunknak kihívás, hogy megtaláljuk az életünk célját, olyat feladatot amivel mások életéhez pozitív értéket hozzá tudunk adni, és abban fejlődni minden nap.
🙂
Hú, Levente, ez a hozzászólás nagyon tetszett! Rengeteg jó gondolat van benne, ami ugyanazt az egy gondolatmenetet támasztja alá: a boldogságot saját magadban keresd, ne másokban, vagy a külső körülményekben. Ez óriási igazság! Éppen ezért fontos, hogy például a boldogságtervemben szereplő pontok is mindig saját magamra vonatkoznak. Saját magamon tudok változtatni, de másokon nem – és jobb is, ha nem célom, hogy bárkin is változtassak! Szóval tetszett a sztorid, köszi! 🙂
Mi az, mi embert boldoggá tehetne?
Kincs? hír? gyönyör? Legyen bár mint özön,
A telhetetlen elmerülhet benne,
S nem fogja tudni, hogy van szívöröm.
– írja Vörösmarty Mihály költőnk a mindannyiunk által ismerős és népszerű versében. S mintha József Attila sorai is erre rímelnének, amint írja kedves Jocójának: libasültet enni, öt forintért kuglert venni, jó ruhában járni-kelni… S a végén megállapítja: „s mert nincs meg e sok ó dolog, azért nem vagyok én boldog.”
Valóban, hívő és hitetlen egyaránt vágyódik a boldogság után. Nem is tudja igazából mi az: érzés, állapot, vágyaink teljesedése, földi Kánaán? Sokan sokféleképpen próbálják hajszolni, sőt elérni, netán megtapasztalni. Van, aki a sikerben, a pénzben, az elismertségben, van, aki a hatalomban, a birtoklásban, van aki a kapcsolati tőkében, esetleg családi békéjében, gyermekei ragyogó szemében, szerelme beteljesedésében, az élvezetek perceiben, a gondtalan semmittevésben véli felfedezni. De mindannyiunkban közös, hogy a boldogság pont akkor illan el életünkből, amikor már azt hinnénk, megkaparintottuk. Lehet, hogy ilyen a természete. Nem jár nekünk, inkább ajándékba kapjuk. Nem szerezhető meg teljes mértékben, nem cövekel le tartósan életünkben. Ezért állandóan keresni kell, vágyódni utána.
Jézus a nyolc boldogságban egy másfajta szemléletet ajánl. Nem föltétlenül a földön túli, mennyországi boldogságot ígéri meg, vetíti elénk, mintegy kárpótolva a földi nyomorúságot, hanem jelen időben fogalmaz, és azt mondja: Már most boldog vagy. Boldog lehetsz, ha üres kézzel és nyitott szívvel fordulsz felém. Ha átadod nekem vágyaidat. Nem kiölöd, nem belefojtod pénzbe, drogba, munkába, élvezetbe, hanem mindenestől kilépsz az önző egó ördögi köréből, s bízol bennem. Jobban, mint magadban-tehetségedben-anyagi javaidban-kapcsolatrendszeredben.
A jézusi szemüveget feltéve, boldogság forrása lehet a szegénység, mert nem tapad szívünk az anyagiakhoz, felszabadulunk a nyomástól, kikerülhetünk a pénz okozta függőségből. Boldog az is, aki sírva gyászol, mert ez azt jelenti, szerette, akit elveszített, de elengedi, mert tudja, hogy jó helyre, az Atyához ment, s ezért utat ad könnyeinek. Nem elnyomja a sírhanton cipőjével a cigarettacsikket, hanem megrendül, pl. édesanyja vagy felesége temetésén. Boldog lehet, aki elfogadja a hiányt bármilyen élethelyzetben, mert Isten maga tölti be azt végtelen szeretetével. Szenvedve, szomorúan, üldöztetve, nincstelenül is boldogok lehetünk, mert ez a boldogság olyan mélyen van, és olyan magasba nyúlik összeköttetésünk a forrással, hogy azt senki és semmi nem veszélyeztetheti.
Jézus nem a nyomorgókat, a csőlakókat, az aluljárók hajléktalanjait, a létminimum alatt élőket, a munkahelyüket elveszítőket dicsőíti, hanem azokat, akik felszabadulnak a kötöttségektől. Akik nem tapadnak a kincs-hír-gyönyör gazdagságához. Ha van élnek vele, ha nincs, nem esnek kétségbe. Ahogyan Napóleon szerint a marsallbotot zsebünkben, úgy Jézus szerint a boldogságot a szívünkben hordozzuk. Csak észre kellene venni. Le kell fújni a hamut a parázsról. Átértékelve életünk prioritásait.
Egy újsághír szerint egy tolvaj fáradságos ügyeskedéssel betört a bankba, de nem tudta kinyitni a páncélszekrényt. Így dolgavégezetlenül távozott. Mindössze a fogason függő köpenyt vitte magával dühében. Másnap az újságok beszámoltak a betörésről. És azt is megírták, hogy az ellopott köpeny zsebében volt a páncélszekrény kulcsa…
Sokan így járunk a boldogsággal. Csak föl kellene ütni az Evangéliumot, beleolvasni, és ott a kulcs. Ugye milyen közel a boldogság! Hisz Isten kegyelmi háttérmunkájába kapaszkodva túl tudunk lépni a bűnön, a csalódáson, könnyebb lesz megbocsátani, mint feszültséget okozni. Nagyobb öröm lesz adni, mint magunknak gyűjtögetni. Szenvedve is tudunk szeretni, sőt másokat boldoggá téve leszünk boldogok.
Köszönöm szépen a hozzászólást, köszönöm a magvas gondolatokat, jó volt ilyen szemszögből is megismerni a boldogság fogalmát.