Előző bejegyzésemben bemutattam az életmód orvoslás egyik kiemelkedő alakját, Dr. Rangan Chatterjee-t, illetve nagyszerű könyvét, melynek címe „The Stress Solution” (Megoldás a stresszre).
Ma a stressz élettani hatásairól írok, mert fontosnak tartom, hogy tisztában legyünk egy-két alapvető dologgal, mielőtt belevetjük magunkat a különféle stresszűző technikák részletezésébe.
Először is szögezzük le, hogy soha nem tudunk teljesen megszabadulni a stressztől, ez nem is lehet célunk. A stressz mint olyan, mindig is jelen volt az emberiség életében, már egészen a kezdetektől fogva.
Az embert az életének minden napján mikrostressz dózisok (MSD) több tucatja éri. Minden olyan stressz, ami nem kifejezetten erőteljes stressz, mikrostresszként definiálható.
Vegyünk végig például egy esős, szürke hétköznap reggelt.
Csörög az óra reggel 6-kor, fáradtan kelek, mivel előző este sokáig fent voltam. (1-es számú MSD).
Olyan fáradtnak érzem magam, hogy egy egész picit még visszafekszem, majd negyed óra múlva jövök rá, hogy már sietnem kell, mert el fogunk késni a suliból (2-es számú MSD).
Gyorsan megyek és elkészítem a kávémat, de közben még megnézem a telefonomon a híreket. Szembesülök az újabb háborús borzalmakkal (3-as számú MSD) és egy újabb tragikus közúti baleset részleteivel (4-es számú MSD).
Megnézem az e-mailjeimet, és rájövök, hogy ma mennek a gyerekek kirándulni, azaz dupla adag uzsonnát kell csomagolnom aznap, ugyanannyi idő alatt (5-ös számú MSD).
Ébresztem a gyerekeket, de csak nem akarnak kikelni az ágyból, egyre idegesebb leszek (6-os számú MSD).
Mire visszaérek a konyhába, Mokka a pulton épp a sajtot eszi ki az uzsonnás dobozból (7-es számú MSD).
Chilit beengedem, de mivel kint esik az eső, sáros lábbal végigsétál a tiszta padlón – most takaríthatom fel! (8-as számú MSD).
Újra szólok a gyerekeknek, most már felemelt hanggal, egyikük szemtelenül visszakiabál (9-es számú MSD), én visszaüvöltök.
Férj kiabál, hogy ne kiabáljak (10-es számú MSD).
Megfájdul a fejem, mert még nem ittam egy korty vizet sem reggel (11-es számú MSD).
Indulás előtt 10 perccel veszem észre, hogy az egyik gyerek nem pakolta be a táskáját, a másik épp leckét ír, de fogat még nem mosottt (12-es számú MSD).
Nincsenek meg az esőkabátok (13-as számú MSD). Most már tényleg el fogunk késni!!!
Azt hiszem, jobb, ha itt és most befejezem a reggel első egy órájában történt mikrostressz dózisok számolgatását, mert már az is stresszel, ha mindezt leírom. 😀
Ezek után azt hiszem érted, pontosan mi is az a mikrostressz. Olyan stressz, ami tulajdonképpen folyamatosan hatással van ránk, még akkor is, ha semmi kifejezetten tragikus nem történik velünk.
Dr. Rangan könyve arra tanít meg minket, hogyan kezeljük sikeresen ezeket az apró stresszes momentumokat, és hogyan alakítsuk úgy a életünket, hogy már eleve kevesebb legyen belőlük.
Életünk minden pillanatában folyamatos kapcsolat van az agyunk, a testünk és a külvilág között. Az agy folyamatosan ellenőrzi az életfunkciókat, ugyanakkor azt is, hogy mi történik körülöttünk. A külvilág történéseire pedig azonnal reagálunk, attól függően, hogy mit érzékelünk: biztonságban vagy fenyegetve vagyunk?
Abban a pillanatban, hogy az agyunk fenyegetettséget érzékel, az idegrendszer megkezdi az olyan stressz hormonok, mint az adrenalin, a noradrenalin és a kortizol kiválasztását, melyek biztosítják vészhelyzetben a túlélő üzemmód tökéletes működését, hogy minél nagyobb esélyünk legyen a túlélésre.
Mi történik ilyenkor? Kitágulnak a pupillák, a szív gyorsabban kezd verni, megemelkedik a vérnyomás, cukor választódik ki a vérbe, hogy gyorsabbak legyünk. Az izomsejtek ellenállóvá válnak az inzulinnal szemben, hogy több cukor maradhasson a véráramban, kevesebb raktározódjon – így az agyunk több energiát használhasson fel. A koncentrációképesség megnő, agyunk hiperérzékeny lesz a külső fenyegetésre. Libidónk hirtelen leesik, az emésztő funkciók lelassulnak, és még sorolhatnánk.
A nagy probléma a mai modern világban, hogy a stresszt kiváltó tényezők folyamatosan bombázzák az embert, tehát egy idő után állandósul a stresszállapot a szervezetben. Ez pedig nagyon komoly következményekkel jár az egészségre nézve.
Többek között kialakulhat a krónikusan magas vérnyomás, a szívbetegségekre és az agyvérzésre való hajlam, az inzulinrezisztencia, a 2-es típusú cukorbetegség. A tartós stressz elhíváshoz, magas koleszterinszinthez, a hormonháztartás felborulásához, gyomorfekélyhez, bélrendszeri betegségekhez, depresszióhoz és szorongáshoz vezethet.
A listát még folytathatnánk, hiszen a tartós és feloldatlan stressz hatással van a szervezet minden területére, ugyanis bizonyíthatóan krónikus gyulladáshoz vezet.
Ráadásul minél stresszesebb életet él valaki, annál érzékenyebb lesz az agya a külvilág negatív hatásaira (tehát egyre intenzívebben reagál rá). Továbbá a stressz elégtelen alváshoz, káros szenvedélyekhez, helytelen táplálkozáshoz vezet, ami ugyancsak tetézi a problémákat.
HOL VAN TEHÁT A KIÚT?
Dr. Chatterjee négy pilléren nyugvó, holisztikus stresszmentesítő tervet dolgozott ki, épp azért, mert a fent említett mikrostressz dózisok az élet minden területén jelentkeznek. Ez a négy fő pillér a következő: a személyes céljaink, a kapcsolatok, a test és a lélek.
Tarts velem a következő bejegyzésemben is, hogy megtudd, pontosan miből is áll ez a nagyon hatásos csoda-terv! 🙂
