♥ Keserédes volt a visszatérés a hétköznapokba, de a gyönyörű hó kárpótolt mindenért! 🙂 Micsoda hétkezdés! A gyerekek „hóvárása” rám telepedett már az ünnepek alatt, és árgus szemekkel figyeltem az időjárásjelentést, hogy mikor lesz már hó. Mikor hullani kezdett, azt kell mondjam, hogy legalább annyira örültem, mint ők!
♥ Lelkesen lapátoló lurkók látványa. 😀
♥ Ablakból hulló hópehely bámulás Törpillával. Még azt is elfelejtette, hogy sírni akart, mert rosszkedvűen ébredt. 🙂
♥ Megengedni magunknak azt a luxust, hogy úgy döntsünk: nem visszük a gyerekeket oviba, és élvezzük a havat, amíg lehet (legynagyobb örömükre). Visegrád volt a célpontunk, ahol egyes egyedül csak mi szánkóztunk egy szuper domboldalon (hétköznap lévén). Csodálatos nap volt, minden úgy volt tökéletes, ahogy volt. A táj, a fák, a kipirult arcú gyerekek, a száguldás lefelé a domboldalon…
♥ Futás a hóban 🙂
♥ Diós-kecskesajtos-kakukkfüves sütőtök – igazi lakoma!
♥ Frissen facsart narancslé íze, illata, látványa… Mmmm!
♥ Egyszerűen csak rápillantani Törpilla cuki szandáljára. Cukicukicuki!!
♥ István a király koncert az Arénában. A telt házas koncertet elsőrendű helyről nézni álomszerű volt. Nem tudok mást mondani az előadókra, mint hogy fantasztikusak voltak!
♥ Új Diana Krall (Wallflower) albumot hallgatni késő este Férjjel ♥ Imádom! (Mindkettőt.)
♥ Amikor kint hideg van és szakad az eső, és icipici napsugár sem jut át a sűrű felhőrétegen, akkor nincs más, mint hogy felvedd azt a puha meleg zoknit és köntöst, és belemerülj egy jó regénybe (nekem aktuálisan Agatha Christie: The Secret Adversary).
♥ Elkezdeni szokásos januári szortírozási küldetésemet. Nem értem miért, de ilyenkor rám jön az éves „szabaduljunkmegmindenkacattól” érzés, és muszáj pakolnom, szelektálnom, egyszerűsítenem. Erre most nagyobb „ingerenciát” érzek, mint valaha. Úgy érzem sok „dolog” vesz körül, több, mint amennyit szeretnék. Úgyhogy most szobáról szobára megyek, és árgus szemekkel figyelek, hogy mi az, amit el lehet ajándékozni, ki lehet dobni, esetleg újrahasznosítani másként…
♥ Vasárnap reggeli meglepi: Törpilla háromnegyed 8-kor kelt (negyed 7 helyett)!!!
♥ Vasárnap délutáni kényeztetés: saját készítésű gofri nagy adag karamellöntettel és tejszínhabbal. Az egész család értékelte 😉
Neked mi tette boldoggá a hetedet?
“VasárnaPillanatok #150: Csak legyen hó!” - 5 hozzászólás
Vélemény, hozzászólás?
Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .
A szortírozás témára ajánlom neked Marie Kondo magyarul „Rend a lelke mindennek” című könyvét. Ha még nem ismered, szerintem imádni fogod! 🙂
Jól hangzik, elolvasom, köszi a tippet! 🙂
– amikor szépen kifehéredett mellettem (ablak közvetlen közelében ülök) a táj. Nagyon jól eső érzés volt kinézni az ablakon. Még egy ajándék futással is megleptem magamat. (minden egyes gondolat után eszembe jutott a futós írásod).
– elkészítettem életem első cukormentes süteményét. Hála, nagyon jól sikerült és még finom is megmaradt. A meglévő – cukros – receptből találtam ki, miből mennyit, és mivel adjak egy kis ízt neki.
– végre elolvashattam a Németországban élő ismerősöm levelét, hogy mi történt vele még karácsony előtt, és izgatott hogy alakul az életem.
– befejeztem a lakás festését, így közeledik a nap, amikor átköltözöm.
– végül még az előző héten, egy ászanát kitartottam, és a testvérem lefotózta. Annyira örült, hogy végre sikerült egy normális téli pózt készítenünk. Egyből be is nevezett ezzel a képpel egy jógás fotópályázatra, ahol a nevemet fel is dobták a nyertesek között. 🙂
– és mindig elmosolyodok és elgondolkodok, amikor összeszedem az elmúlt hét eseményeit, hogy mennyire átrepülök rajtuk. Kicsit meg is ijeszt. Szerintem, ha ezt az ember észreveszi, akkor könnyebben tud rajta változtatni.
Köszönöm! 🙂
De jó, hogy megírtad! 🙂 Gratulálok a fotópályázathoz! 🙂
Én minden egyes vasárnap meglepődöm, hogy milyen sok szép dolog történik velem, és ilyenkor mérhetetlen hálát érzek!
1. A havazás még a körúti dugóban való araszolást is élvezetessé tette, miközben a nagyobbik lányomtól Karácsonyra kapott Diótörő CD-t hallagattam, és az ünnepi kivilágítást csodáltam a sűrű hóesésben.
2. Mini hóember építés a szikrázó napsütésben 2. sz. unokámmal (nem „tellett többre” a fogyatkozó hóból!).
3. Legkisebb unokámmal, – aki a tőlem kapott cuki ruhácskában pompázott – játszani.
4. Lagnagyobb unkokámmal a naptárba beírogatni a közelgő szülinapokat, és egyéb ünnepeket (már Húsvétig jutottunk!)
5. Anyukám elesett, és megkönnyebülni, hogy nem történt nagyobb baja!
(Sűrű volt a hét!)