Ez a hét tele volt örömökkel, melyek nagy része a hét utolsó napjához, vasárnaphoz kötődött, ugyanis ekkor volt Tökmag keresztelője ♥ – és ekkor lett a kislányunk 8 hónapos! Hogy eltelt ez a 8 hónap! Szinte repült! De nem is csoda, ennyi öröm mellett…
♥ Tökmag „beszélgetését” hallgatni – például azt, hogy „dadadadada”, aminél azt hiszem nincs egy édesanya füleinek édesebb zene!
♥ Napról napra egyre több feladatot kipipálni a tennivaló listámon, ami elég méretesre sikeredett mostanában.
♥ Örülni, hogy ilyen sokan írtatok az anyák napi nyereményjátékra – és még mindig nincs vége! 🙂
♥ Sikerült nagy nehezen vennem magamnak egy ruhát a keresztelőre, ami csinos is és kényelmes is – igazi főnyeremény! Jó sokat kajtattam utána, de megérte. 😉
♥ Egyszerű sajtos melegszendvicset enni retekkel vacsorára.
♥ Veteményest és örökzöldeket öntözni Tökmaggal a hátamon – most először tettem a hordozóban a hátamra (már ideje volt, ugyanis lassan 9 kg), és nagyon tetszett neki!
♥ Saját kezűleg tervezett ültető kártyákat gyártani a keresztelőre. Szerintem gyönyörűek lettek! ♥
♥ Saját kezűleg készített vendégajándékkal kedveskedni a meghívottaknak. Erről egy külön bejegyzésben később a hét folyamán!
♥ Keresztelő asztaldíszeket készíteni: vázák csipkével és szaténszalagokkal dekorálva!
♥ Újra együtt lenni a családtagokkal és barátnőkkel a nagy napon. Minden tökéletes volt! Megható és bensőséges volt a templomi szertartás, és az utána következő ebéd is szuperül sikerült. 🙂
♥ Gyönyörűbbnél gyönyörűbb ajándékokat bontogatni: csodás ruhácskák, emlékek, képeslapok, játékok… A listát még folytathatnám. Nagyon-nagyon örültünk minden egyes darabnak!!
♥ Tökmag keresztelőre szánt ruhácskáját, kardigánját, sapkáját, cipőcskéjét és a mi ajándékunkat – egy gyönyörű Mankát kikészíteni. A kisbaba annyira szép volt a kis ruhácskájában – de a cipő csak emlék marad, mert sajnos annyira nagy volt rá, hogy már indulásnál leesett, így itthon hagytuk, nehogy út közben elvesszen…
♥ Kedvenc virágom, a bazsarózsa illatozott a vázákban. Valami tündérien szép lett így a vendégeket váró asztal! Maradt még pár szál, ami most az asztalon van, és mennyei illata beborítja a nappalit… Alig várom, hogy nyíljon a kertben is! (Ha lenne neki több hely, akkor biztosan teleültetném az egész kertet…)
♥ Hálát adni, hogy ennyi szerető családtaggal és baráttal vagyunk körülvéve. Ez a legfontosabb!
♥ Végül, de nem utolsósorban: még mindig nem vagyok 100%-os, de szinte gyógyultnak vagyok tekinthető egy roppant köhögős-orrfolyós hét után. Talán jövő héttől elkezdhetek megint sportolni?!
Neked mi tette boldoggá a hetedet?
