Múlt hétvégén a gyerekekkel szobai pikniket rendeztünk, nagyon élvezték, hogy az etetőszék helyett Anya szép terítőjére ülve eszegethettek! 🙂
Előző nap már jó alaposan felkutattam a netet különféle piknik fogásokkal kapcsolatban, és teljesen véletlen, hogy húsmentes lett a menü (Férj nem kis bánatára, bár a tortilla chips némileg kiköszörülte a csorbát…).
ELŐÉTELNEK paradicsomos, korianderes humuszt választottam. Nagyon finom lett, szerintem abszolút megállja a helyét a hagyományos változat mellett, és ugye a változatosság gyönyörködtet…
A receptet az A Beautiful Mess blogon találtam, egy egészen picikét módosítottam rajta.
Hozzávalók:
-
1 üveg/konzerv csicseriborsó
-
½-1 üveg szárított paradicsom olajban (ízlés szerint adagolva, én beletettem az egészet)
-
2 ek tahini (szezámmag krém, találtam egy hiper „nemzetközi konyha” részlegén)
-
1 nagy marék friss koriander, és egy kicsi a díszítéshez
-
1 dl olívaolaj
-
só, bors, pirospaprika ízlés szerint
-
pár ek tejföl (ez nincs az eredeti receptben, de nekem túl sűrű lett az állaga, muszáj volt egy kicsit „finomítani” rajta, így legalább az íze is krémesebb lett)
Az elkészítése nagyon egyszerű, mert a lecsöpögtetett csicseriborsót és paradicsomot, illetve a többi hozzávalót jó alaposan össze kell turmixolni a konyhai robotgépben. A megalkotók azt javasolják, a csicseriborsóról szépen kézzel távolítsuk el a vékony, hártyaszerű kis héjakat. Én ezt kissé abszurdnak éreztem, kétgyerekes anyuka lévén idő hiányában nem álltam neki egyenként meghámozni a borsószemeket. Lehet, hogy így kevésbé lett krémszerű a végeredmény, viszont gyorsabban kész lettem, és rostosabb humuszt kaptam. (Egyébként más receptekben sem olvastam eddig a csicseriborsó hámozásról…)
Mártogatni bármit lehet bele, én ropogós zellerszárral és natúr tortilla chipsszel kínáltam, de lehet mellé adni uborkaszeleteket, kaliforniai paprika csíkokat, pirítóst, olasz kenyérpálcikákat, pitát…
Könnyű FŐÉTELNEK spárgás, fetás tésztasalátát készítettem.
A receptet a Take a Megabite piknik összeállításában találtam, de végül kiderült, hogy az eredeti receptért a Two Peas and Their Pod blognak jár a köszönet! Egy-két dolgot szokás szerint módosítottam, amennyiben az eredeti recept érdekel, kattints a fönti linkre.
Hozzávalók:
-
2 csésze orzó tészta (mivel ilyet nem találtam, én mini farfalle-t választottam, és végül nagyon elégedett voltam az eredménnyel!)
-
1 csomag spárga
-
2 gerezd fokhagyma
-
1 ek olívaolaj
-
½ citrom leve
-
1/3 csésze feta sajt (véletlenül füstölt fetát vettem, Férj szerint így sokkal finomabb lett)
-
bors (sót nem használtam, mert a feta így is elég sós volt)
- egy nagy marék szeletelt mandula
Az elkészítése ennek is pofonegyszerű, a csomagoláson szereplő instrukciók szerint főzd meg a tésztát (én mindig „al dente” készítem, betartom az utasításokat, és nem főzöm túl).
A fokhagymát préseld egy fazékban felhevített olívaolajra, és az alaposan megmosott (vigyázat, homokveszély!), falatokra darabolt, előzőleg pár percig főzött spárgákkal együtt addig pirítsd, amíg a spárga megfelelően meg nem puhul. Pár perc pirítás után az illatos fokhagymás-spárgás egyvelegre csavard rá a fél citromot.
Eddigre már kész a tészta is, amit tálalhatsz melegen is, de ha hideg salátát szeretnél, öblítsd hideg vízzel.
Már csak össze kell keverned a tésztát a spárgával, rá kell morzsolnod a feta sajtot, és ha van kedved, csavarj rá még egy kis citromlevet.
Utolsó lépésként pirítsd meg a mandulát, és forgasd bele a tésztasalátába.
Végül DESSZERTNEK isteni finom epres-habcsókos tortát sütöttem.
Ez a recept Nigella (ki más?!) kreálmánya, az Egész évben nyári ízek című könyvében szerepel. Már iszonyú régen el akartam készíteni, csak valahogy mindig lemaradtam róla az eperszezonban. Bocsánat a vasalatlan asztalterítőért, de örültem, hogy a főzést meg tudtam valahogy oldani a gyerekek mellett, a vasalásról már nem is álmodtam! 😉
Hozzávalók:
-
125 g liszt
-
25 g kukoricaliszt
-
1 ½ tk sütőpor
-
100 g puha, sózatlan vaj
-
300 g finom szemű kristálycukor
-
4 tojás
-
2 tk vaníliakivonat
-
2 ek tej (én 4 ek tejet tettem bele, mert nagyon sűrű volt a tészta állaga)
-
50 g szeletelt mandula
-
3 ¾ dl zsírdús tejszín
-
¼ kg eper (én ½ kg-ot használtam föl)
1. Keverjük össze a lisztet, a kukoricalisztet, a sütőport egy tálban.
2. Egy másik tálban keverjük ki a vajat 100 g cukorral, majd a tojások sárgáját adjuk hozzá.
3. Forgassuk hozzá a keverékhez a száraz anyagokat, majd adjuk hozzá a vaníliakivonatot és a tejet. (Én ennél a pontnál több tejet használtam föl, mert képtelen voltam a két kanál utáni konzisztenciával dolgozni…)
4. Osszuk el a tésztát két sütőpapírral kibélelt, kivajazott, kilisztezett, 22 cm átmérőjű csatos tortaformába.
5. Verjük föl a tojásfehérjéket lágy habbá, majd fokozatosan adagoljuk hozzá a maradék cukrot.
6. Kenjük a habot a két torta tetejére, szórjuk meg a mandulával. (Legközelebb a mandulát én nem itt fogom rászórni, hanem a sütési idő felénél, mert nekem túlzottan megbarnultak. Szerintem túl sok a mandulának a torta sütési ideje.)
7. Süssük 30-35 percig, 200 fokon (gázsütő 6-os fokozat), amíg szép aranybarna nem lesz a habcsók teteje. Nekem bőven elég volt a 30 perc, talán még egy kicsit előbb is vettem ki. Elképzelhető, hogy legközelebb kísérletezem 180-190 fokkal, mert nekem úgy tűnt, hogy a sütési időhöz képest nagyon gyorsan kezdett barnulni a sütemény teteje…
8. Hagyjuk a tortát a formákban kihűlni.
9. Verjük habbá a tejszínt, pucoljuk meg, mossuk meg, vágjuk félbe az eperszemeket.
10. Állítsuk össze a tortát. Fektessük az egyik tortát piskótás felével felfelé egy tortaállványra vagy tálra, halmozzuk rá a tejszínhabot, és tömjük meg eperrel. Végül nyomjuk a tetejére a másik tortalapot, mandulás felével felfelé.
11. Tálaljuk mellé halmozott, félbevágott eperrel, úgy az igazi!
Valami mennyei lesz ez a desszert, szó szerint ez a hab a tortán!! 😉
Jó étvágyat, jó pikniket! 🙂
“3 egyszerű, isteni fogás piknikhez” - 3 hozzászólás
Vélemény, hozzászólás?
Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .
A piknikezés jó ötlet, a benti pedig nagyon eredeti!
Sokszor érzem, hogy nem értékelem eléggé, milyen szép helyen lakom.
Eszembe jut, hogy egyszer, egyiptomi utazásunk alkalmával késő este érkeztünk meg Kairóba, az ottani viszonyok között is igen meleg volt. A családok százai piknikeztek az emeletes házak között húzódó felüljáró tövében, a gyér fűre terítve színes takaróikat. Akkor azt láttam: a boldogság és az anyagi jólét között nincs feltétlenül összefüggés! (Persze jó, ha van!)
Kedves Anni!
Hogy Te menyi finom receptet közölsz! Most is csak csurgott a nyálam a sok finomság olvastán. Ezeket mind rögtön megenném. Talán egyszer én is rászánom magam a „kotyvasztásra”.
Örülök neki, hogy ez a képek hatása! 😉 Hajrá!!