Amilyen szép és várakozással teli december, az utóbbi években annál kaotikusabb. Ezért úgy döntöttem, idén igyekszem kicsit kevésbé túlpörögni ezt a hónapot. Hogy ez sikerült-e eddig? Nos, nem igazán… 🙂 De jelentem, haladok: van, amit korábban elkezdtem szervezni, mint egyébként, és van, amit elengedtem – oké, leginkább korábban kezdtem készülődni, az elengedés még várhat! 😀

Jöjjenek azok a szép pillanatok, mert a blog már örömtelenül árválkodik hosszú hetek óta, itt az ideje kicsit felcsavarni a Napi Boldogság örömmutatjóját!

  • Novemberben különleges fotózáson vettünk részt Indy-vel: a Hármashatárhegyen táncos őszi képek születtek – december elsejére pont elkészült az összes kép, és közzé is tudtam tenni Indy YouTube csatornáján. A képeket egy zenés videó keretében itt tudod megnézni. Ezúton is hatalmas köszönet Gáti Oszkár Dánielnek a varázslatos fotókért!
  • Mivel november utolsó hétvégéjén volt advent első vasárnapja, akkor már csodálatosan feldíszítettük a lakást és a házat. Ez azóta csak még szebb lett, s minden alkalommal, mikor körbenézek, megcsap a hála szele: milyen jó, hogy ilyen szép, meleg, meghitt környezetben élhetek!
  • Országos Dog Dancing Bajnokság Szigethalmon: Indy-vel december első szombatján negyedik versenyünkön vettünk részt, melyre nagyon-nagyon sokat készültünk. Röviden és velősen (azt Indy szereti! 🙂 ) összefoglalva a verseny nem egészen úgy sikerült, ahogyan azt elterveztem, távolról sem voltam elégedett a teljesítményünkkel. Azonban öröm az ürömben, hogy még ez a teljesítmény is elegendő volt az 5. helyre kezdő osztályban, ahol összesen 13 nevező volt. Egy-egy ilyen verseny után mindig rádöbbenek, mennyire nehéz is ez a sport, de aztán annak ellenére, hogy el vagyok kenődve, felszívom magam, és „csakazértis” megyek tovább!
  • Advent második vasárnapján leesett az első hó – a gyerekek és persze Indy nagy örömére (na, a macskák nem voltak ilyen lelkesek!). Én is úgy megörültem neki, hogy már korán reggel rohantam fotózni, aztán hóembert építettünk, szánkóval húztam Törpillát… Teljesen kimerültem, de jó, hogy gyorsan kiélveztük a havat, mert estére szinte már semmi sem maradt belőle…
  • A gyerekek örömében osztozni, akik már annyira de annyira várták a havat! Ez minden évben a tél fénypontja, amit most megkoronáztunk egy kis hóangyal készítéssel is.
  • Szokásos sütisütés Télapónak: ezeket a kekszeket készítettük el idén is, és töretlen lelkesedéssel díszítették a gyerekek cukormázzal (én nem vagyok érte oda, de ha nekik ez a legfontosabb!).
  • December 5-én este szertartásos elhelyezése a keksznek, rizstejnek, répáknak és egy kis ajándéknak, aminek majd a Télapó biztosan nagyon örül… Ezúttal Törpilla még a fotelbe puha párnákat és takarókat is tett, hogy megpihenhessen a Mikulás, hiszen biztosan elfárad mire hozzánk ér!
  • December 6-án kora reggel a gyerekek örömében osztozkodni, ahogyan felfedezik az ajándékaikat. Gondolom minden családban megvan ennek a forgatókönyve, nálunk mire a gyerekek lejönnek, már égnek a gyertyák a kandallón, halk karácsonyi dallamok töltik be a nappalit, és a félhomályban felfedezhetik a gyerekek, hogy a csizmájuk telis-tele van a Télapó ajándékaival! Sajnos ezúttal sietni kellett, mert Nagymanó és Törpilla iskolába mentek, viszont Kismanó itthon maradt velem, ugyanis ő 10 napig itthon kellett, hogy maradjon, mert karanténban volt az osztálya.
  • Az utóbbi hetekben sikerült rávennem Férjet, hogy kezdjen velem Agatha Christie Miss Marple sorozatot nézni a tévében, ami hihetetlen teljesítmény! És ami a legjobb az egészben, hogy már ő is élvezi! Chili cica nem kevésbé, ilyenkor óvatosan felugrik az ölembe, dörgöli a fejét az arcomhoz, dorombol, aztán elhelyezkedik és dagasztani kezd. Egyik este szakadtam a nevetéstől, mert Férj pizsamás lába is az ölemben volt, és kiengedett karmaival azt kezdte Chili masszírozni… 😀 😀
  • Hab a tortán: még karácsonyi Miss Marple-t is kifogtunk, igazán „hangulatos” a karácsonyi nyomozás a Paddington 16:50 című epizódban! (Mindegyiket olvastam már, de elég rég, így a legtöbbször csak sejtéseim vannak a gyilkos kilétét illetően!)
  • Advent harmadik vasárnapján rövid sétára mentem szüleimmel, akikkel már aránylag rég nem találkoztam. Hideg, szeles idő volt, de sütött a nap, kellemes volt egy kis testmozgás, természetesen Indy is csatlakozott hozzánk.
  • Rég nem nevettem ilyen jót: Indy-vel csak pár perc erejéig mentünk be anyukámék kertjébe – egy óvatlan pillanatban lepisilt egy nagy cserepet, s akkor vettem észre, hogy pár szál újhagyma volt benne! Mint utólag kiderült, apukám onnan szüreteli a reggeli újhagymáját… Hát, Indy meglocsolta a termését! 😀
  • Melengető zabkása vagy saját készítésű granola reggelire. A karácsonyi granola receptjét, melyet szívből ajánlok ajándéknak is, itt találod!
  • Fagyos málnás turmix, deres kert… ha nincs hó, legalább legyen dér, az is olyan szép!
  • Idén két Hard Dog Race kutyás futóversenyen vettünk részt Indy-vel, a versenyek legizgibb és legjobb pillanatairól készítettem egy összeállítást, amit itt tudsz megnézni. Imádok kisfilmeket összerakni, szeretem, mikor a fejemben már megvan egy kép, hogy pontosan hogy is nézzen ki, milyen érzelmeket szeretnék közvetíteni vele… Tervben van, hogy egy kicsit profibban beleássam magam ebbe a területbe, ami elég nagy kihívás!
  • Adventi vásározás Szentendrén a gyerekekkel – a Churros volt a legnagyobb sláger, amit még én is megkóstoltam!
  • Az iskolai karácsonyi vásárra karácsonyi kekszeket sütöttünk és dekoráltunk Törpillával. Hihetetlen lelkesen készült az első iskolai vásárjára, még a játék pénztárgépét is bevitte magával! Adnom kellett neki aprót, hogy tudjon visszaadni, és még táblát is készítettünk a kekszekhez, hogy minél szebb legyen a „stand”. Elfogyott az összes keksz, Törpilla pedig nagyon boldog volt! 🙂
  • Meggyújtani a negyedik gyertyát a koszorún – elképesztő, hogy már csak pár nap, és itt a karácsony!
  • A karácsonyi ajándéklistám végéhez érni – micsoda megkönnyebbülés!
  • Ünnepi fotókat készíteni Indy-ről, minden mennyiségben! Indy lassan igazi profi modellé válik. 🙂
  • Bár az elmúlt heteket többé-kevésbé betegeskedve töltöttem, mégis sikerült rendszeresen jógáznom, ami elengedhetetlen a kiegyensúlyozott napokhoz – sajnos nem mindig jött össze, de decemberben az ember ne legyen telhetetlen! Januártól pedig megint indul a Yoga Yourney Adriene útmutatásával!

Neked mi tette boldoggá az adventet?

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .