Szinte hihetetlen, tényleg, még leírni is fura, de a Napi Boldogság január 22-én tölti be a nyolcadik életévét 🙂
Soha nem felejtem el, hogy az első blogszülinapra csokis cupcake-eket készítettem (talán az elsőket életemben?), és lélekszakadva fotóztam be a művet, mielőtt elsiettem volna a bölcsibe a gyerekekért. Egy nagy adagot vittem is ajándékba a bölcsibe a finomságokból, melyekkel nagy sikert arattam.
Az elmúlt egy év bevallom, hogy nem volt nehézségektől mentes, de a blog túlélte ezt a kaotikus, sűrű és legtöbbször sajnos időt és energiát nélkülöző 2020-as évet is.
Köszönet mindenkinek, aki kitartott a Napi Boldogság mellett, és aki még mindig el-ellátogat ide egy kis napi töltődésért! ♥
Az eddigi szülinapi bejegyzésekkel ellentétben úgy döntöttem, idén nem sütök tortát, nem készítek összefoglalót az elmúlt évről, és teljesen szokatlan módon még összegzésbe sem kezdek.
Inkább elmesélem, hogy ez a hónap mitől olyan különleges, s én hogyan készülök 2021-re!
Az év első hónapja több okból is fontos: nem csak azért, mert január 22-én írtam meg az első bejegyzésem, hanem mert pontosan egy héttel később ünneplem a születésnapom.
Tavaly óta a január pedig valósággal új értelmet nyert számomra.
Ugyanis 2020 január elsején azt a célt tűztem ki magamnak, hogy részt veszek egy harmincnapos „jóga-utazáson” – egy olyan jógaprogramon, melynek egyik célja, hogy testileg rugalmasabbá, erősebbé váljon az ember, emellett pedig közelebb kerüljön a belső egyensúlyhoz, s jobban megismerje önmagát.
Ezzel párhuzamosan a kerek születésnaphoz közeledve úgy döntöttem, hogy egy pár hétre lelassítok – ez számomra még nagyobb kihívás volt, mint minden nap leülni a matracra jógázni! De milyen jól tettem! (És milyen nehezen ment!)
Hatalmas élmény volt számomra ez a jóga-utazás Adriene-nel, melyről egyébként anno kétrészes bejegyzésemben meséltem.
Idén ezen felbuzdulva megint belekezdtem az utazásba: január elsején – immár Férj társaságában (hip-hip hurrá!) kezdtem a programba. (Ha jól tudsz angolul, még mindig csatlakozhatsz Te is, Adriene YouTube csatornáján bármikor ingyenesen elérheted a videókat.)
Te is volt, hogy már végigvittél hasonló egy hónapos „kihívást”? Számodra is ilyen nagy élmény volt?
Az idei januárt egy hetes „digitális méregtelenítéssel” indítottam, azaz több mint egy hétig nem látogattam egyik közösségi médiás felületet sem (huh, ez elsőre nagyon ijesztően hangzik!). Nagyon meglepő tapasztalat volt ez a 8-9 nap, de kifejezetten jól esett!
Rádöbbentett arra, hogy mennyi időt tudok így spórolni más, hasznosabb tevékenységekre. Ugyanakkor nyilván teljesen nem tudom, és nem is akarom kiiktatni az életemből, hiszen számomra az Instagram például egy abszolút inspirációs forrás, no meg olyan platform, ahol a saját kreativitásom is érvényesíteni tudom.
Te hogy állsz a digitális detox-szal? Képes lennél rá egyáltalán vagy nincs is rá szükséged?
Idén januárban döbbentem rá arra, hogy minden évet szeretnék így indítani. Kicsit befelé fordulni, tudatosabbnak lenni, „lelassulni”. Így mire a születésnapomhoz érek a hónap végére, ideálisan úgy tudom elkezdeni az évet, hogy koncentráltabb, céltudatosabb, ugyanakkor nyugodtabb, energikusabb lelkileg „gazdagabb” vagyok. Meglátjuk, idén ez hogyan sikerül!
Egyébként lelkes idealista lévén januárban mindig valami újba kezdek, és a legtöbbször amit eltervezek, véghez is viszem.
Idén úgy döntöttem, górcső alá veszem a napi rutinomat, a berögzött szokásaimat, és kicsit tudatosabban kezdek neki az idei évnek. Mindezt azért, hogy még hatékonyabb, szervezettebb no és – remélhetőleg – kiegyensúlyozottabb legyek! 😉
Ez a döntés nem csak abban nyilvánul meg, hogy kevesebb időt igyekszem tölteni különféle közösségi médiás felületeken, hanem például abban is, hogy igyekszem a kevésbé kedvelt napi feladataimat „megkedvelni” (ami ugye a halogatásban is segíthet!).
Ezt el lehet érni sokféleképpen. Természetesen változtathatunk a feladatokkal kapcsolatos hozzáállásunkon (például hálát adhatunk érte, hogy élünk, virulunk, és el tudjuk végezni az adott feladatot!).
De ami még jobb: egy kis trükkel a feladatot még szórakoztatóvá és hasznossá is lehet tenni!
Például a három gyerek mellett rengeteget mosok, teregetek, hajtogatok, párosítok (nem, nincs szárítóm, köszönöm, elvoltam eddig nélküle, és nem is akarok venni!).
A gyors teregetés és ruhaleszedés egyébként még nem is olyan fájdalmas, mint az öt fő ruháinak szétválogatása, hajtogatása, elpakolása. Ha néha elhanyagolom a dolgot, előfordul, hogy utána 1-2 órán keresztül vagyok képes behozni a restanciám!
(Bár zárójelben megjegyzem, hogy tavaly vezettem be, hogy a gyerekek elpakolják a szekrénybe már a saját dolgaikat, de azért ez nem mindig valósul meg úgy és akkor, ahogyan és amikor én szeretném.)
Tisztában vagyok vele, hogy nem én találtam föl a spanyolviaszt, biztosan sokan mások is ezt teszik, de úgy döntöttem, mostantól podcastokat hallgatok ruhapakolás közben.
Ki mást választhattam volna elsőnek, mint Deliciously Ellát (Ella Mills), kedvenc növényi alapú szakácskönyv írómat, aki már egy ideje színvonalas podcast epizódokat készít rengeteg számomra kifejezetten érdekfeszítő témában.
Ella felvételei nem csak azért jók, mert nagyon sok érdekes vendéget hív beszélgetésre, hanem azért is, mert klasszikus brit kiejtése elsőre kemény dió volt az amerikai szlenghez és nyelvezethez szokott fülemnek. Így három legyet ütök egy csapásra: jó kedvvel pakolom a ruhákat, gyakorlom a brit angol listening-et, és persze érdekes műsorokat hallgatok. Ilyen szép rend még soha nem volt a fiókjaimban!
Viccet félretéve, ez sem mindig tökéletes megoldás, mert ha egyáltalán nincs időm, akkor hiába is hallgatnék bármit pakolás közben – ilyenkor valóban marad a halasztás!
Te is hallgatsz podcastokat? Van olyan, amit szívesen ajánlanál? Kíváncsi vagyok a véleményedre, jöhetnek az ajánlások!
A másik nagy változtatás, hogy a telefonomat igyekszem kevesebbet kézbe venni. Erre is dolgoztam ki egy kis tervet, melyre igaz, hogy a kevesebb néha több! Egyébként milyen igaz ez a telefonhasználatra!
Például csak azért sem az az első dolog reggel, hogy a „kütyüt” a kezembe vegyem. Oké, amíg elhallgattatom az ébresztőt, addig valóban a kezembe veszem (bár hosszú távra lehet beszerzek valami kellemes és praktikus ébresztőórát). De ezután jön a reggeli készülődés, majd maximum elindulás előtt ellenőrzöm az e-maileket, hogy jött-e valami fontos, ami a napi programot befolyásolja.
Általában ezután nem sokkal újra hazaérek, hogy nekiessek a feladataimnak és a reggeli elkészítésének. Na, még ekkor sem esem kísértésbe (túl sokszor üldögéltem a padlón Facebook-ot böngészve hangosan korgó gyomorral!). Nem, a reggeli elfogyasztása után vagy maximum közben kezdem valóban elkezdeni átpörgetni a telefonomat.
Napközben is igyekszem a minimálisra csökkenteni a telefonon pötyögést, és ezzel tudok némi időt és energiát spórolni.
Te is tudatosan igyekszel telefonmentes időszakokat iktatni a napodba? Ha igen, hogyan?
A harmadik terület, ahol idén változtattam, a reggeli rutinom, amiről a későbbiekben szeretnék majd bővebben írni – egyelőre még tapasztalatgyűjtés van folyamatban, de hamarosan készül egy reggeli bejegyzés. 😀
Amint látod, jó sok minden történik nálam januárban, ami egyébként a legtöbb ember számára nem tartozik az év legérdekfeszítőbb vagy eseménydúsabb hónapjai közé.
Te hogy vagy ezzel? Hozzám hasonló „reformer” vagy az év első hónapjában? Vagy inkább csak arra vársz, hogy „ez is elmúljon”, és már kopogtasson a tavasz?
Idén az eddigieknél is komolyabban szeretném venni a tervezést, azaz konkrét célokat megfogalmazni (és leírni!) azzal kapcsolatban, hogy mit várok el az idei évtől – illetve mit szeretnék elérni. No meg azt is fontos lejegyzetelni, hogy ezeket a célokat miként szeretném megvalósítani.
Ehhez viszont azt gondolom, hogy nem elég néhány nap, sőt – ez a folyamat heteket is igénybe vehet. Ezért úgy döntöttem, hogy a hónap végéig (a szülinapomig) adok magamnak időt arra, hogy a 2021-es tervezést kivitelezzem.
Te is ilyen komolyan veszed a tervezést? Le is írod, mi az, amit szeretnél megvalósítani?
Ez a nyolcadik blogszülinap ilyen gondolatokkal, tervezgetéssel, álmodozással telik most, reményeim szerint hamarosan jelentkezem pár inspiráló bejegyzéssel.
Addig is nagyon boldog napot és szép hétvégét kívánok Neked, s kívánom, hogy sikerekben, boldogságban gazdag legyen az idei éved!
“8. blogszülinap, avagy mitől különleges a január?” - 2 hozzászólás
Vélemény, hozzászólás?
Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .
Kedves Anni!
a születésnapod és a Napi Boldogság születésnapja alkalmából szívből gratulálok.
Kívánok neked az új életévben sok mindennapi örömet és különleges nem mindennapi
örömöt is, egészséget, kreatívitást, szép benyomásokat és élményeket – röviden:
Minden jót Neked és minden kedves két- és négylábú családtagodnak.
Köszönom a blogodot, mindent szívesen elolvasok. Csak ritkán sütök. A Narancsos-
csokís muffinokot mindig mindenkinek nagyon ízlett. Azért is hála.
Szeretettel üdvözöllek
Kerstin (nyugdíjas nagymama, de az egyéves unokám külföldön él, állatbaráti
ókból vegán módon étkezem)
Kedves Kerstin, nagyon-nagyon köszönöm a jókívánságokat! Örülök, hogy tetszik a Napi Boldogság, mindig nagyon jó érzés pozitív visszajelzést olvasni a blog kapcsán. Még egyszer nagyon köszönöm, és szeretettel küldöm én is üdvözletem! Anni