- Egyszerű, de nagyszerű reggeli: banános-áfonyás zabkása egy kis kendermaggal meghintve.
- Egyre csodásabbak a tulipánok a kertemben, egyszerűen elragadóak! Indy-vel kombinálva pedig tényleg ellenállhatatlanok…!
- Ezen a héten újratapétázták a fiúk szobáját, kimostam a függönyöket és a padlószőnyeget is kitiszítottuk. Teljesen megújult a szoba, nagy örömmel vették megint birtokba.
- A héten is kimaxoltam a futóedzéseimet, a szerdai futásom már 7 km-eres volt, szép lassan haladok a 10K felé. 🙂
- Fotelben terpeszkedő Chili. Tudom, állandóan a macskáimat fotózom, de kérdem én, hogy lehetnek ilyen cukik?!? (Ezt csak a macskarajongók érthetik, de ők biztosan!)
- Vicces Sandra Bullock limonádét nézni este Férjjel, mialatt élvezetes lábmasszázsban volt részem! Micsoda luxus! 🙂
- Egyik nap palacsinta készült a gyerekeknek vacsira, és másnap uzsonnára is tudtak vinni belőle.
- Ezer éve nem ettem papayát, ami az egyik kedvenc gyümölcsöm. Most sikerült aránylag jó áron rátenni a kezem egyre, és annyira finom volt!
- Ezen a héten elképesztően jól mentek a tréningek Indy-vel, egyre jobban kikristályosodik az új kűrünk! Juhéjj!
- Férj és Kismanó is örült a névnapi ajándékaiknak – nehéz mindig olyat kitalálni, ami pont elnyeri a tetszésüket – de ezúttal is sikerült. 😀
- A szombati Hard Dog Race Not Just Run kutyás futóversenyen nagyon jól szórakoztunk. Szokás szerint szuper volt a szervezés és a hangulat, ezúttal a Piliscséven megrendezett versenyen az Ürömi Állatotthont támogattuk a nevezésünkkel. Szokásos hármasunk (Indy + én + Férj) megint a „Go Indy Go!” nevet viselte, és megint nagyon jól együtt tudtunk működni. (Azaz az elején mint az őrült kilőttünk, Férj alig tudta velünk tartani a tempót, a végén pedig ő ment elöl, mert mindkettőnk nyelve a földig lógott. 🙂 )
- Jó volt sok ismerőssel találkozni a versenyen, sőt, egyik barátnőmmel pont együtt is rajtoltunk!
- Esős, borús, hűvös időt jósoltak. Készültünk egy rakás ruhával. A rajt előtt nem sokkal egyre enyhébb lett az idő, és úgy döntöttem, ezúttal merész leszek, és kilépek a komfortzónámból: térd alá érő nadrágot és rövidujjút veszek! Hogy örültem én ennek a döntésemnek, mikor a táv felénél sütni kezdett a nap! Még jó, hogy sapka is volt rajtam, mert így nem égtem le, Férj már nem volt ilyen szerencsés.
- A majd’ 6 km-t kicsit több, mint 46 perc alatt teljesítettük, ami nem is olyan rossz eredmény, hiszen 155 méteres szintkülönbség volt a pályán. Így a 85 trióból a 23. helyezést értük el.
- Azt azért nem mondanám, hogy nem voltunk fáradtak a végén, én őszintén szólva úgy éreztem, hogy kifutottam a lelkem, de a verseny után nem sokkal már boldogan pózoltunk a fotósok előtt.
- Este megérkezett Nagymanó egyhetes külföldi iskolai útjáról, aminek iszonyatosan örültem! Nagyon-nagyon hiányzott már, alig vártam, hogy újra itthon legyen. Ő is őszintén boldog volt, bevallom, azért jól esett, hogy ennyire hiányoztunk neki mi is!
- A vasárnapi verőfényes napsütést arra használtam fel, hogy kicsit letakarítsam a teraszt, kihozzuk a kerti bútorokat, sőt, megigyam az első szezonnyitó kávémat a napon sütkérezve.
Neked mi tette boldoggá a hetedet?
