„Minden talajban megterem valamiféle virág. Minden napnak van valamilyen öröme. Neveld rá a szemedet, hogy meglássa azt.” Ez a Wass Albert üzenet jutott eszembe, mikor VÉGRE volt időm arra, hogy leüljek megírni két hét örömeinek összefoglalóját…
Két okból nem jutottam odáig, hogy VasárnaPillanatokat írjak.
Az egyik egyszerűen az idő és energia hiánya volt, lévén hogy két hete Törpilla belázasodott, és begyulladt a mandulája. Emiatt itthon kellett maradnia. Ezek után pedig felgyorsultak az események a koronavírus kapcsán, és hirtelen mindhárom gyerek itthon maradt. Ennek folyományaként borult minden tervem, projektem, bejegyzésem. Persze lemondtam az összes programom, és kapálózva igyekeztem a nagy itthontanulás kavalkádjában a felszínen maradni.
S mi volt a másik ok? Kellett ebben a nagy káoszban egy kis idő, hogy összeszedjem magam, és erőt érezzek magamban ahhoz, hogy leüljek, és tudatosan a jó dolgokra koncentráljak. Napi szinten nincs ezzel gond, hiszen van itthon a napnak annyi de annyi öröme! Azonban az már teljesen más tészta, hogy az ember leüljön, és erről boldogan blogoljon, mialatt annyira aggasztják a világ dolgai.
Ma viszont úgy döntöttem, hogy megtöröm az „örömhallgatást”, és megint jelentkezem. ♥
Jöjjenek tehát az elmúlt két hét örömei, ömlesztve, töményen, elsöprően – hiszen történjék bármi: az Élet Szép!
♥ Az elmúlt két hét legörömtelibb híre: végre-végre-végre, elindult Indy kutyám Instagram oldala! Mostantól az Indy-vel kapcsolatos fotók és videók már nem a Napi Boldogság Instagram oldalán, hanem az indythehappyhovi Instagram oldalon láthatóak. Tudom, minden kutyásnak a saját kedvence a legszebb, legokosabb… De azért ajánlom figyelmedbe Indy oldalát, ha szeretnél megismerkedni egy boldog, táncoló hovawarttal! 😀
♥ El sem hiszem: Indy varratait az állatorvos kiszedte, a gallérja lekerült!!! Pezsgőt ugyan nem bontottunk, de én magamban ünnepeltem, mert annyival könnyebb lett így megint az életünk! (Indynek meg jóval boldogabb.)
♥ Március 15-ei kézműveskedés: az úgy volt, hogy Nagymanó kitalálta, ajándékot készít Férjnek. De milyen alkalomból készítse? Mivel ez épp március 14-én volt, én erre rávágtam viccesen: hát március 15-e alkalmából! Nem kellett neki kétszer mondani, gyönyörű mű készült – sok-sok szeretettel. Ezután Törpilla fogta magát és a teljes képeslapot egy az egyben lemásolta, megragasztotta (szövegekkel együtt!) és ő is átadta Férjnek a saját műremekét. Meg kell zabálni…
♥ Megérkezett Indy vadiúj kutyakajája, amivel egyelőre nagyon elégedett ő is, és mi is. A fotón azt hiszem átjön a jókedv… 🙂
♥ Sikerült befejeznem a három részes szorongáscsökkentő bejegyzéssorozatomat. 😀 Hurrá! (Ez tényleg nagy teljesítmény jelenleg tőlem!)
♥ Virágzó nárciszok a kertben. És milyen illatuk van…!
♥ SOS belekezdtem a kerti teendőkbe (lehet ezekben az őrült időkben még jól is fog jönni): retket és salátaféléket vetettem (gondosan lefedve fátyolfóliával illetve kis mobil fóliasátorral).
♥ Csodásan gyönyörű gyömbérdarab, melyet az egyik itókánkhoz használtunk fel. Mindig feldob, ha jó minőségű zöldséghez-gyümölcshöz jutok…
♥ Gyerekekkel palántázni. Igazi csapatmunka volt a „paradicsom projekt”. 😀 Hogy a palántázótálca miből van? Tavalyelőtti Lego adventi naptárakból! 🙂 Férj segítségével Kismanó fúrt lyukakat az aljára. Utána ki-ki feltöltötte palántázófölddel a saját tálcáját, majd szépen elosztottuk, ki milyen magokból vet. Vetésre került kétféle fodros kel, és hétféle paradicsom. 😀 Kis fagyipálcikákra precízen felírtam a növénykék fajtáját, mert minden évben képes vagyok összekutyulni, hogy mi micsoda.
♥ „Maradj otthon!” Indy is ezt hirdeti, sikerült róla egy extrán cuki képet készítenem, táblával a nyakában. Mi tényleg itthon vagyunk, csak Férj megy el időnként bevásárolni, de nagy részét annak is igyekszünk online, házhozszállítással bonyolítani. Indy-vel azért elmegyek sétálni (szigorúan pórázon), de mifelénk teljesen kietlen az utca, és kifejezetten olyan helyekre megyünk, ahol mással nem találkozunk. Ha mégis, akkor nagy ívben kerüljük egymást. A „social distancing” azaz szociális eltávolodás sajnos most nemcsak ránk, emberekre, hanem kutyákra is vonatkozik, úgyhogy senkivel nem haverkodunk! (Hiába a kutyák nem lehetnek betegek, ha a kutya közel jön, a gazdi is közel jön, amit ugye nem szeretnénk…).
♥ Tavaszias, csodásan napsütéses idő, ami csak úgy hívogatja az embert, hogy kimenjen a kertbe… Nagyon sajnálom azokat, akiknek erre most nincs lehetősége, és négy fal közé zárva kell kibírniuk ezt az időszakot! Ez még inkább arra késztet, hogy hálát adjak a teraszunkért, kertünkért, virágainkért, fáinkért…
♥ Chili cica sem megy sehová: vagy bent szunyókál (többnyire az ágyon vagy karosszékben), vagy kimegy a hátsó kertbe megregulázni a madársereget (elkapni szerencsére nem igazán szokta őket, de szerintem ez nem rajta múlik…), bogarakra vadászik, illetve hosszú perceken keresztül arra vár, hogy végre kijöjjön valaki abból az átkozott vakondtúrásból… 😀 Ha minden programot beiktatott, majd napozgatott egy keveset, és elvégezte a dolgát, jön, és kéri a bebocsájtást. Úgy örülök, hogy egészen pici korában sort kerítettünk az ivartalanításra, mert tényleg abszolút nem igényli, hogy messzire csatangoljon!
♥ Amikor egyik este Chili úgy döntött, hogy Férjhez telepszik a kanapéra… na, az megfizethetetlen volt! 😀 Alapból ez nem jellemző, de azt hiszem Chili is érezte, hogy Férj hamarosan „háztartásbelivé” válik (és tényleg, másnap reggeltől vette kezdetét a home office…).
♥ Indyvel forgattunk egy kis vicces tréning videót 🙂 Igen, ő egy ilyen minden lében kanál kutya. Már a videó visszanézésétől is jobb lesz a hangulatom (I Feel Gooooood!).
♥ Elárasztották az Internetet a házi karanténnal kapcsolatos mémek és videók. Bevallom, én nem vagyok nagy rajongója az internetes vicceknek, egyszerűen nincs energiám ilyeneket böngészni, de a jelenlegi helyzetben néha nagyon is jól jönnek. Egy-két alkalommal szinte potyogtak a könnyeim a röhögéstől, annyira tetszettek az ötletes és humoros videók és viccek. Hiába, a nevetés a legjobb orvosság!
♥ Elindult a dog dancing tanfolyam, amit már oly régen vártam Indy-vel! Az első alkalommal még személyesen vettünk részt rajta, de sajnos a második képzés már online kellett, hogy folyjon. Persze mindennek megvan az előnye és hátránya… legalább nem kellett egy órát autóznom a kutyasuliba. 😀 Helyette teljesen átrendeztük a garázst (főtt a fejem, hogy hol legyünk Indyvel, hiszen a lakás erre nem alkalmas, a kertben nincs wifi, illetve ha esik, nem megoldható az órákon át kint ücsörgés…). Úgyhogy levonultam a garázsba Indy-vel, és ott töltöttem a szombat délelőttöt. Szuper volt!
♥ Bevallom, a gyerekeim az utóbbi hetekben időnként az agyamra mennek… DE! Nagyon élvezem, hogy nem kell hajnalok hajnalán kelnem, és uzsonnát készítenem lóhalálában. Helyette elég, ha fél 8 körül kelek ki az ágyból (micsoda luxus!), és utána kezdek neki a napi teendőknek. 3/4 9-re kell a gépnél ülniük (két külön szobában, külön gépnél), és délig tart az oktatás Skype-on. Hálás vagyok érte, hogy ez a mi sulinkban működik, mert tudatában vagyok annak, hogy ez nem mindenhol van így. 🙁 Utána ebéd, majd játék, és délután nagy nehezen házi feladatozás.
♥ Lelkesen figyelni, ahogyan Törpilla az online RG óráján tornázik, Nagymanó az online gitár óráján gitározik, és Kismanó az online dobórán dobol… Hálás vagyok, hogy ki tudjuk hozni a jelen helyzetből a maximumot, hálás vagyok, hogy ilyen körülmények között lehetünk itthon!!
♥ Frissen ültetett árvácskák az ablakokban.
♥ Férjhez hozzábújni és konstatálni, hogy ez mindig milyen megnyugtatóan hat rám! ♥
♥ Ha már nagyon tele van a hócipőm mindennel, akkor két dolgot csinálni: vagy jógázni egyet (természetesen Adriene-nel), vagy elmenni Indy-vel futni (kifejezetten csak kietlen helyeken futunk, és csak a távolban látunk másokat, szóval érintkezésről szó sincs!).
Te is találtál apró örömöket az elmúlt hetek folyamán? Remélem, igen. 🙂
“VasárnaPillanatok #329-330: Minden napnak van valamilyen öröme…” - 2 hozzászólás
Vélemény, hozzászólás?
Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .
Köszönöm,hogy tovabbra is gazdagitod napjaimat a bejegyzeseiddel!
Én is köszönöm, hogy írtál! 🙂