Szeretnél boldog lenni? Egy érdekfeszítő tanulmány szerint ehhez előbb az agyad kell boldoggá tenned. Ugyanis ha örömteli gondolatok járnak az eszedben, az olyannyira stimuláló lehet az agyad számára, hogy az az örömérzet növelésével válaszol.
Gondolataid formálják az egyéniséged, továbbá azt, hogy hogyan működsz lelkileg, fizikailag és szellemileg. Az vagy, akinek gondolod magad, és minden tetted egy gondolatod eredménye. Külső körülményeid mindig belső gondolataidat tükrözik, mivel életed azon változásai, melyekért Te vagy felelős, mindig belső gondolataid változásának eredményei. Belegondoltál már ebbe? Elég bonyolultan hangzik, de egyáltalán nem az! 🙂
Az agyadban minden gondolat egy vegyületet „bocsát ki”. Amennyiben negatív gondolatokra összpontosítasz, az agyad egy idő után veszít pozitív erejéből. Ha azonban pozitív gondolatokkal töltöd meg az agyad, boldognak, reménytelinek és örömtelinek érzed magad, akkor nő a szerotonin mennyisége, mely a jóllét érzését kelti. Ezáltal ezek a pozitív érzések még tovább fokozódnak.
A boldog gondolatok és a pozitív hozzáállás támogatja az agyban új szinapszisok keletkezését és a már meglévők megerősödését – elsősorban a prefrontalis kéregben (PFC), mely az ember mélyebb érzéseinek szabályozásához járul hozzá. A PFC az egyén személyiségének kialakulásában játszik még nagy szerepet.
A PFC az agy egyetlen olyan része, mely képes érzelmeink és viselkedésünk kontrollálására, és segít céljaink elérésében. Segít abban, hogy fejlődjünk, változtassunk, és olyan életet éljünk, melyet szeretnénk!
Miért vezet az optimizmus nagyobb boldogsághoz?
A neurológia kutatói felfedezték, hogy a vidám, optimista hozzáállású emberek általában nagyobb agyi aktivitással rendelkeznek a PFC bal részében.
A viselkedéskutatók pedig azt vették észre, hogy az optimista emberek hajlamosabbak a jókedvre, általában sikeresebbek, kitartóbbak és jobb a fizikai állapotuk, mint a pesszimistáké. Az egyik ok az lehet, hogy az optimista ember a jó történéseket általában tartósnak látja, hiszen saját tulajdonságait és képességeit teszi a jó történésekért felelőssé. A rossz történéseket viszont átmenetinek ítéli meg, illetve más emberek hibájához kapcsolja.
Az optimisták „gazdagabb”, elégedettebb életet élnek. Kevesebb időt töltenek egyedül, annál többet viszont más emberek társaságában. Jó kapcsolatokkal rendelkeznek. Erősebb az immunrendszerük, és hosszabb életet élnek, mint a pesszimisták.
A pesszimista emberek, ezzel ellentétben, a jó történéseket tulajdonítják olyan múló tényezőknek, mint a hangulat vagy az erőfeszítés, ugyanakkor a rossz történéseket állandósítják. A pesszimisták nyolcszor hajlamosabbak a depresszióra, mint az optimisták. Rosszabbul teljesítenek az iskolában és a munkahelyen, továbbá kevésbé felhőtlenek az emberi kapcsolataik.
Szolgálhatok jó hírrel is: elméd képes arra, hogy „megtanítsa” az agyad a negatív, pesszimizmushoz vezető gondolatok elfojtására és az optimista gondolatok fokozására.
Még akkor is képes lehetsz az agyműködésed javítására, ha hajlamos vagy a depresszióra. (Sajnos arra nem vagyunk képesek, hogy a depresszióra való hajlamot megszüntessük, de nagyban csökkenthetjük a betegség előfordulását és hatását!)
Negatív gondolatok, negatív eredmények
A negatív gondolkodás lelassítja az agyi koordinációt, így nehezebb a gondolatok feldolgozása és a problémamegoldás is. Ha félünk – ami gyakori velejárója a negatív kimenetelen való rágódásnak – csökken a kisagy aktivitása, mely lassítja az agy információfeldolgozó képességét. Ezáltal saját magunk gátoljuk a kreatív problémamegoldási folyamatot.
A homloklebeny, kiváltképp a PFC, az alapján priorizál, hogy Te mennyi figyelmet szentelsz egy bizonyos dolognak, illetve hogyan érzel vele kapcsolatban. Így, minél jobban koncentrálsz a negatív gondolatokra, az agy annál több olyan szinapszist hoz létre, mely a negatív gondolatokat támogatja.
Szoktasd az agyad a pozitív gondolatokhoz!
Az egyik legrégebbi neurológiai tény, hogy gondolkodásunk elsősorban az agyi tevékenységünk eredménye. Tehát agyunk határozza meg tudatunkat. Ugyanakkor egyre több kutatás támasztja alá, hogy ez pont az ellenkező módon is működhet: a koncentrált, ismételt szellemi tevékenység ugyanis eredményezhet változásokat az agy szerkezetében és kapacitásában.
Tehát a különféle cselekvések kibővíthetik vagy összehúzhatják az agy különféle területeit. Minél többet „kérünk” az agyunktól, annál nagyobb területet hoz létre a kéregben az új feladatok elvégzéséhez. Az agy úgy reagál, hogy a kívánt viselkedést vagy gondolatot kiváltó terület kapcsolatait megerősíti, ugyanakkor ezzel párhuzamosan más területeken a kapcsolatokat gyengíti. Így, az, hogy mit csinálunk és mit érzünk, tükröződik az agyunk bizonyos területeinek méretében és kapcsolataiban.
Hogy ez az egész mit jelent? Pontosan azt, hogy amit gondolunk, amit csinálunk és mondunk, igenis számít – befolyásolja, hogy kikké válunk belülről és kívülről nézve egyaránt. Leginkább pedig azt jelenti, hogy agyunkat pozitív üzemmódba tudjuk kapcsolni.
Kezdd azzal, hogy szándékosan tereld gondolataidat boldogságot okozó témákra, próbáld az élet napos oldalát nézni, és mikor megszállnak a negatív gondolatok, tudatosan koncentrálj a jóra.
Az elme képes arra, hogy befolyásolja, hogyan gondolkodik az agy életed történéseiről. Használd ezt ki, és gondolkodj pozitívan! 🙂
Bejegyzéshez felhasznált források: Psichology Today: Happy Brain, Happy Life (Teresa Aubele, Ph.D.,Susan Reynolds), Wikipedia
Fotók forrásai sorrendben: builtwithtitanium.com, oprah.com, lifeoptimizer.org, goodrelaxation.com
“A boldog agy titka – a pozitív gondolkodás” - 3 hozzászólás
Vélemény, hozzászólás?
Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .
Egy 2013-as OECD kutatás szerint az OECD 36 országa közül a magyarok a legboldogtalanabbak az ún. „Better Life Index” szerint :).
Talán olvasniuk kellene a napi boldogságot 🙂
Na, erről a kutatásról írok majd én is, ott van a „bakancslistán”!