♥ Eljutottam fodrászhoz, így kicsit felfrissült a frizurám, de ami még bónusz, hogy pont ráért a kozmetikus, és volt egy kis ideje, hogy befesse feketére az amúgy tök szőke szempilláimat. Hogy én ennek hogy örültem! Nyár óta halogatom…
♥ Törpilla első furulya vizsgakoncertjén – ugyan magán a koncerten a vírushelyzet miatt a szülők nem vehettek részt, de az ajtóig kísérhettem. Olyan megható volt látni, ahogy a szép ruhájában, besétált a furulyával és kottákkal a kezében, elképesztő, hogy már ekkora! (Arról nem beszélve, hogy nála is elérkezett az a pillanat, amikor elmondhatja magáról, tud valami olyat, amit a szülei már nem!) ♥
♥ Minden nap haladni tovább a jógaprogramommal. Az egyik nap jóga gyakorlata az „Anchor” azaz „Horgony” címet kapta, az különösen közel állt hozzám. A gyakorlás közben többször is feljött a következő mantra: „My breath is my anchor. My anchor is my breath.” Mely magyarul kb. annyit tesz, hogy „A légzésem a támaszom. A támaszom a légzésem.” Ezt a mantrát félreteszem magamnak mindenféleképpen!
♥ A héten kétszer is sikerült összeszednem magam, és elmentem futni! Egyik alkalommal Indy-vel, hatalmas szélviharban, de csodás napsütésben, a másik alkalommal viszont egyedül. Annyira szuper volt, és utána is olyan jól éreztem magam! Végre!
♥ Videohívás anyukámmal és nagypapámmal – pár szót beszéltem velük, aztán átadtam a stafétabotot a gyerekeknek is. Jó volt!
♥ Dog dancing óra Indy-vel. Már vagy három hete nem voltunk, és ilyenkor látom, hogy egy-egy óra között eltelt idő alatt mennyit fejlődünk a trükkök tanulásában. Megint látványos volt az eredmény, olyan büszke voltam magunkra!
♥ Régi NES (régi Ninendo) játékokkal játszani a gyerekekkel, mint amilyen a Super Mario Bros, a Donkey Kong, a Ballon Fight vagy az Ice Climber. Talán Neked csak az első játék mond valamit, hiszen a Super Mario a mai napig az egyik legismertebb Nintendo karakter. Hihetetlen, mennyire odavoltam ezekért a játékokért gyerekkoromban, és most együtt tudunk játszani ugyanezekkel a programokkal a saját gyerekeimmel! Tiszta időutazás!
♥ Kora reggeli séta és fotózás Indy-vel a tónál, miután esett egy egészen picinyke hólepel. Nagyon hideg volt, de csodásan tiszta időnk volt. Indy a legnagyobb lelki nyugalommal gyalogolt bele az egy fokos vízbe, és sétálgatott benne… Áááááá!
♥ Amikor Férj odasétál hozzám, és egyszerűen csak átölel. ♥♥♥
♥ Szombaton volt 9 éves a Napi Boldogság! Ebből az alkalomból egy őszinte, keserédes emlékektől sem mentes bejegyzést írtam, mert úgy éreztem, szeretném megosztani Veled a bloggal kapcsolatos érzéseimet.
♥ Annyira örültem, mikor pont szombat reggelre esett egy kis hó, és mindent hófehér takaró borított!!
♥ Irány az erdő, minél előbb, hogy még odaérjek a turistaáradat előtt! Csapot-papot otthon hagytunk, és sikerült is úgy odaérnünk, hogy végig kettesben sétáltunk Indy-vel a csodásan fehér, puha, porszerű hóban. Mondanom sem kell, hogy mennyire élvezte! Ezen a télen még nem volt ennyire szép havas sétám, ami ennyire háborítatlanul különleges volt, megérte a sietséget!
♥ Szakadó esőben az ágyamon doromboló Mokka.
♥ Kismanó szeretett volna egy fotóösszeállítást a falára a kiskori képeiből. Sikerült megvalósítanom, és meglepnem vele, nagyon örült neki!
♥ Együtt nevetni Férjjel és a gyerekekkel a kocsiban.
♥ Amikor Kismanó azt mondja: „Szeretlek.” ♥
Neked mi tette boldoggá a hetedet?
