Hihetetlen, de elrepült egy hét, anélkül, hogy egy sort írtam volna a Napi Boldogságra. 🙁 Mentségemre legyen mondva, hogy rengeteg apró örömmel volt tele a hét, és nem kevés feladat várt elvégzésre. Most mindjárt olvashatod is, hogy pontosan miről is beszélek…
♥ Végre meggyógyultam, így hét közepén újra kezdtem a futást és a tornát. Minden egyes alkalommal megdöbbenek, hogy a kihagyást mennyire megérzi az ember kondíciója! Imádok az őszi napsütésben futni, ennél talán már csak a tavaszi napsütésben való futás felemelőbb… ♥
♥ A futás után egy jó ideje mindig egy finom, tápláló smoothie következik, és ez nem volt ezen a héten sem másként: zöld smoothie-mban banán, fodros kel és csomó minden más finomság rejtőzött. Nyami!
♥ Úgy alakult, hogy beugrottam a kertészetbe, és gazdagabb lettem pár őszi virággal. A virágládákba a gyerekekkel árvácskát és pár mini krizantémot ültettünk. Imádok velük kertészkedni. Igaz mostanság hajlamosak hamar leőrlődni, most is csak az elején volt nagy a lelkesedés… 🙂
♥ Nem tudtam ellenállni a csábításnak, és a kertészetben megvásároltam egy kis Meyer citromfácskát. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy fogja érezni magát nálunk! Már át is ültettük egy nagyobb cserépbe, és kijelölt helyén fejlődik a nappaliban.
♥ Továbbra is minden nap pakolok Nagymanó uzsis dobozába – szép lassan összejön már annyi ötlet, hogy bejegyzés születhessen belőle! 🙂
♥ Csodás időben Törpillával hazasétálni az oviból (azaz én sétálok, ő a babakocsiban terpeszkedik!).
♥ Folyamatos szelektálás-rendrakás folyik továbbra is – egyre inkább érzem úgy, hogy sok szempontból egy minimalistább, leegyszerűsítettebb élet szimpatikusabb számomra. Soha nem szerettem a túlzsúfolt tereket, és leginkább a minimalista, mégis természetközeli és otthonos stílus tetszett leginkább, s ez nem változott. Ebből kifolyólag ezen a héten is igyekeztem pár fiókot górcső alá venni, és SELEJTEZNI!
♥ Őszi Csajszombat Etyeken. Nagyon sok oka van annak, hogy jól éreztem magam, nehéz lenne pár szóban minden részletet kimerítően írni róla, így most legyen annyi elég, hogy ez alkalommal sem csalódtam a csajok workshopjaiban és a szervezésben (lásd bejegyzésemet a Csajszombat rendezvényekről itt!). Jó volt újra találkozni a márciusban megismert arcokkal, és megint nagy lelkesedéssel vetettem bele magam a különféle tevékenységekbe. 😀 (A kollázson látható képen épp Mariannal vagyok látható, a Bazsalikomoskert tulajdonosával – az ő gyógy- és fűszernövény workshopjai mindig nagyon érdekfeszítőek!)
♥ Ezúttal egy barátnőm is elkísért a szombati programra, így duplán volt öröm a részvétel!
♥ Szombat délután barátainknál voltunk vendégségben, ahol teljes vegán lakomával készültek a tiszteletünkre. Nagyon elérzékenyültem, nem tudom, észrevették-e, hogy bizony elmorzsolom azt a pár könnycseppet a szemem sarkából! Mióta növényi alapú táplálkozásra adtam a fejem, újra és újra meglepődöm, hogy mennyire jól tud esni a barátoknak ilyen jellegű figyelmessége. ♥ #friendswillbefriends
♥ Annyira cukin játszottak a gyerekek a vendégségben (főként Törpilla és a vele kb. egykorú kislány), jó érzés volt látni őket (és eszembe jutott, hogy nem is olyan rég még én játszottam ismerősök gyerekeivel vendégségekben, ahová szüleim vittek magukkal – jó ég, hogy repül az idő!).
♥ Vasárnap vidékre látogattunk, hogy megünnepeljük Férj anyukájának születésnapját, és belevessük magunkat az igazi falusi életbe. A búcsú Férj családja számára mindig nagy élményt jelent, melyben én ugyan kevésbé tudok osztozni, hiszen nekem teljesen mások a gyerekkori emlékeim, ugyanakkor a falusi csend és nyugalom mindig megérint.
♥ A csodálatosan verőfényes időben jól esett sétálgatni és a kertben bevetni magunkat a veteményesbe, ahonnan óriási adag petrezselymet és rengeteg paprikát hoztunk haza. Emellett életemben először szüreteltem almát (lehet furán hangzik), nem tudom, a fán mászó és gyűjtögető gyerekek, vagy én voltam lelkesebb. Csomó szőlőt is szedtünk, így lesz holnap mit bevinni az oviba. 🙂
♥ Az őszi „gyűjtögetésnek” itt nem szakadt vége, mert rengeteg gesztenyét gyűjtöttünk a közeli parkban, ami mindig jól jön az ovis és otthoni kézműveskedéshez.
♥ Felidézni az általános iskolai írás órák hangulatát (tudom, viccesen hangzik, de én szerettem őket!), mialatt Nagymanóval tanultam vasárnap délután.
Először teljesen fel volt háborodva, hogy mi azt várjuk el tőle, hogy a másolt szöveg ugyanaz legyen, mint az eredeti, könyvben feltüntetett verzió, de egy nagyobb hiszti után hajlandó volt leülni mellém, és megnézni, ahogyan én nekiveselkedem a dolognak. (Más nem jutott eszembe, hogy miként is vegyem rá az együttműködésre.)
Meglepő módon előjött minden, mint a parancsolat, az összes betűt úgy kanyarintottam és kötöttem, mint rég. Még arra is odafigyeltem, hogy pontosan hol metsszék a betűk a vonalakat. Nagymanó is megenyhült, és tökéletesen sikerült megoldania a feladatot (én úgy belejöttem, hogy végül elkészítettem vele együtt a saját verziómat is).
Neked mi tette boldoggá a hetedet?
“VasárnaPillanatok #240: Szeptember végén” - 2 hozzászólás
Vélemény, hozzászólás?
Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .
A dobozolós posztra vevő vagyok! A selejtezéshez: módszer szerint cisnálod? KonMarit ismered?
Nálatok Törpillának hogy megy az ovi? Jelent valamit, hogy bölcsis volt?nekem 18-ától szoknak be a kislányaim…szeretik, bár a betegségek sajnos nem kerülnek el…:-(
A selejtezést saját kútfőből. 🙂 Jól megy az ovi, szereti, de azért nem ugrál örömében reggel, hogy menni kell. Ott már minden rendben, jókedvűen megy be a csoportszobába. Szóval minden oké! 😀