♥ Teljesen odavagyok (mint mindig) a tavaszért. Imádom a virágzó természetet -a gyümölcsfákat, a hagymás virágokat… Tele a kert nárcisszal, tulipánnal, kibújtak a jácintok is. A ház előtti díszcseresznye pedig nagyban virágzik. A fű is magához tért, egyre szebben zöldell. Juhéjj!
♥ Egyre nagyobbak és erősebbek a veteményesben az áttelelt fodros keljeim, illetve kibújt a sok retek, római saláta és saláta mix. Már alig várom a szüretet…!
♥ Sikerült a héten többször is eljutnom futni, halleluja. Arról már nem szól a fáma, hogy milyen tempóban futom le az aktuális 5-6 kilométereimet, de lényeg, hogy felveszem a cipőt, és megyek. Lassan, de biztosan! 🙂
♥ Nagymanóval fogorvosnál voltunk. Ez volt az első alkalom (most lehet berzenkedni), és szerencsére most sem volt semmi gond a fogaival, bár majd ki kell kérnünk egy fogszabályozó szakorvos véleményét. De nem is ez a lényeg – Nagymanónak szemmel láthatóan nagyon tetszett a látogatás a fogorvosnál, főként azon vidult nagyot, mikor kitöltöttem a róla szóló kérdőívet. Olyan édes volt, mikor hazaértünk, gyorsan készített is egy saját formanyomtatványt, amit ki kellett töltenie Férjnek. ♥
♥ Egyre könnyebben és korábban tudjuk lefektetni a gyerekeket. A megoldás: estig tartó focizás a kertben. Bár még van sok összeütközés és veszekedés, egyre többször alakul úgy, hogy akár 1 órát is simán elfocizgatnak kettesben a fiúk. Ez a foci kész haszon! 😉
♥ Ezek a sokmagvas krékerek egyszerűen isteniek, nem lehet őket abbahagyni! Remélem valamikor lesz időm közzétenni a receptjüket a blogon!
♥ Megint finom, energizáló zöld leveket készítettem a héten. Volt benne fodros kel, uborka, zellerszár, édeskömény, alma, citrom és gyömbér. Igazi zöld koktél!
♥ Szombat délelőtt futóverseny a gyerekekkel. Mindenki indult a saját kategóriájában. Kismanó az ovis, Nagymanó az 1-2. osztályosok, én pedig a felnőtt női futók kategóriában neveztem.
♥ Hab volt a tortán, hogy egyik barátnőm is eljött a családjával, akivel már olyan rég nem tudtunk találkozni. Az én soványka kis 3,6 km-es távomat végig együtt futottuk és dumáltuk. Vagyis ő beszélt, én pedig egyszavas válaszokat nyögtem ki neki. 😀 Hiába, messze vagyok még a régi formámtól! 🙂
♥ Április elseje lévén gondoltam viccesre veszem a figurát, és nyuszifüleket és farkincát hordtam a futás alatt – mindenki nagy vidámságára. 😀
♥ Nagyon büszke voltam a gyerekekre, hogy olyan szépen teljesítették a saját 1,5 km-es távukat, és beleadtak mindent a célegyenesben. Kismanó harmadik helyezett lett! Annyira, de annyira örültem neki! Nehezen hiszi el magáról, hogy valóban jó valamiben, így nagyon jól jött neki most ez a győzelem. 🙂
♥ Kókuszos-zabpelyhes kekszek. Annyira szeretem őket! Elkészíteni már kevésbé, mert nem tudom, Te hogy vagy vele, de nagyon nem szeretem, ha pepecselnem kell a golyócskák gyúrásával, amik ráadásul nem tapadnak túl jól. De a végeredmény mindig kárpótol a „szenvedésekért”.
♥ Vasárnap délelőtt Nagymanó egyik osztálytársáéknál vendégeskedtünk. Gyönyörű idő volt, a gyerekek szuperül eljátszottak, mi pedig jót beszélgettünk. Nagyon finom grillebéddel készültek a házigazdák, és nekem is jutott sok sült zöldség, saláta, és vörös lencse krémleves. Nyami!
Neked mi tette boldoggá a hetedet?
“VasárnaPillanatok #213: Szia, Április!” - 1 hozzászólás
Vélemény, hozzászólás?
Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .
Kedves Anni!
Ha esetleg Nagymanónak szüksége lesz a későbbiekben fogszabályzóra, mindenképp várjátok meg, míg kihullik az összes tejfoga. Csak utána érdemes! 🙂
További szép napot!