- Megjelent uzsonnapakolásról szóló cikkem a Carrie Magazinban, melynek nagy sikere van. Örülök! 🙂
- Kihasználni a csodálatos időt, és nagyot sétálni és tréningezni Indy-vel a közeli parkban, illetve Szentendrén, amíg Törpillára vártunk, hogy vége legyen a balett órájának.
- Intenzív jóga flow-kat csinálni a múlt heti verseny után levezetésként, illetve élvezni (többé-kevésbé) a verseny utáni jól megérdemelt masszázst.
- Túlélni szerdán legújabb „projektem” első állomását: egy lábműtétet, egyéjszakás kórházban tartózkodást, majd a hazautat, ami nem volt egyszerű menet.
- Túlélni az első itthon töltött éjszakát, ami ugyancsak nem volt kellemes. (De a lényeg, hogy elmúlt!)
- Értékelni az itthon nyújtotta kényelmet és meghittséget a kórház után (pedig a klinikára sem lehetett panaszom!).
- Befejezni legújabb olvasmányomat, Agatha Christie legújabb életrajzi könyvét (Lucy Worsley: Agatha Christie, egy sejtelmes nő), mely nagy hatással volt rám, Agatha Christie rajongók számára kifejezetten ajánlom.
- Most, hogy nem kicsit vagyok nehezített a mozgásban, anyukám kétszer is nálunk volt segédkezni, ami nagyon jól esett! Olyan hálás vagyok érte, hogy ilyen aranyos, kedves, gondoskodó anyukám van!
- Bár a műtött lábamra még igazán nem állhatok rá (legalábbis nem terhelhetek rá), ez nem akadályoz meg abban, hogy kicsit tornázzak és jógázzak. Most jól jön gyógytorna és jóga tapasztalat, a héten főleg a hasizmot megcélzó gyakorlatokat végeztem, a hátamat, derekamat, lábamat nyújtottam, óvatosan átmozgattam a végtagjaimat. Jövő héten folyt. köv.!
- Mikor már nagyon hasogatott a lábam, de a fájdalomcsillapító nem hatott, cselhez folyamodtam: bekapcsoltuk Nagymanóval a Jóbarátokat, és hagytam, hogy elvonja a figyelmem a fájdalomról. Hiába, a nevetés a legjobb orvosság – hogy én mennyivel jobban éreztem magam utána!
- A macskáim kitüntető figyelmében sütkérezni. Ha meglátják, hogy huzamosabb ideig fekszem az ágyban (ami most elég jellemző), egyikük biztosan odabújik dorombolva. Sőt, még az a nagyon ritka felállás is előfordul, hogy mindketten ott alszanak mellettem!
- A teraszon gyönyörű őszi napsütésben üldögélni, olvasgatni, kávézni, Indy-nek egy-két feladatot adni, mert látom rajta, hogy hiányzik neki a közösen eltöltött aktív idő.
- Elhatározni, hogy mindent beleadok a felépülésbe, ami nem lesz egy gyors és könnyű folyamat, ugyanakkor hálás vagyok érte, hogy minden adott ahhoz, hogy pár hónap múlva újra formába lendüljek, és olyan legyen a lábam, mint új korában! 😀
Neked mi tette boldoggá a hetedet?
