Először is nagyon boldog, békés karácsonyt kívánok Neked, kedves Napi Boldogság Olvasó! Remélem Neked is szeretetben, békében telik az ünnep, és tényleg azokkal vagy, akik a legfontosabbak számodra.
Az elmúlt két hétben sok-sok örömteli dolog történt velem, alig tudom felsorolni, mennyi minden. Talán mindez adódik az adventből, hiszen az advent annyi szépséget tartogat, ha az ember nyitott rá. De mik is voltak ezek a pillanatok?
- Sajnos ritkán volt időm jógázni, de mikor volt, akkor sikerült teljesen átadnom magam a gyakorlásnak, ami hatalmas dolog számomra az év ezen időszakában. Hiszen bármennyire is varázslatos az advent, az embert frusztrálják a plusz feladatok, a sok-sok felhalmozódott intéznivaló, no meg az is, hogy, végeláthatatlan az a bizonyos tennivaló lista.
- Egy jó barátunk 45. szülinapja alkalmából meglepi bulin vettünk részt, ami meglepően jól sikerült, nagyon jól éreztem magamat. Az ilyen alkalmakkor elképed az ember, hogy rohan az idő, ugyanakkor még jobban becsüli a jó barátokat!
- Törpilla furulya koncertje igazán jól sikerült, nagyon büszke voltam rá, hiszen kifejezetten izgult előtte. Amikor ott ültem, és hallgattam, ahogyan az „ábécédét” játssza, az a gondolat ugrott be, hogy „ezek az élet nagy pillanatai”. Amikor ott ülhetek, és izgulhatok érte, még ha csak egy ilyen mini koncert alkalmával is.
- Voltam Törpilla balett bemutató óráján is, ami nagyon szórakoztató volt, és meggyőződhettem róla, hogy milyen jó kezekben van a kis táncosnőm! Nemcsak büszke voltam rá, hanem arról is megbizonyosodhattam, hogy a balett milyen fantasztikusan fejleszti az izmokat, az egyensúlyérzéket, a koordinációt, no meg a hajlékonyságot is.
- Karácsonyi fények mindenhol, amerre a szem ellát – csodálatos ilyenkor a város, olyan más!
- Adventi hangverseny Szentendrén – az egész család eljött velem, aminek nagyon örültem, s bár a gyerekeknek a másfél óra elég hosszúnak bizonyult, ügyesen végigülték a koncertet és még élvezték is (oké, a végén már elég türelmetlenek voltak 🙂 ).
- Nagymanó félévi gitárkoncertje felemelő élmény volt, nemcsak mert Nagymanó ügyes volt, hanem azért is, mert szuper volt jobbnál jobb darabokat meghallgatni nemcsak szóló, hanem gitárzenekar előadásában is.
- Sikerült elkészíteni a szokásos karácsonyi családi képünket a telefonom időzítője segítségével. Minden évben készül rólunk egy kép, s most úgy döntöttem Indy is rajta lesz a képen, bármennyire is bonyolult a kivitelezése. S láss csodát, sikerült magunkat úgy lencsevégre kapnom, hogy még Indy is a kamerába néz, ami hatalmas teljesítmény! 🙂
- Nagyon finom vörös áfonyás-pekándiós kekszeket sütni Törpillával a tanároknak. Nagyon finom lett a keksz, a maradék egy napon belül eltűnt a kekszesdobozból…
- Az utolsó tanítási nap délutánján a gyerekek karácsonyi műsorát nézni. Mindhárman kitettek magukért, olyan szuper előadásokat láthattunk, volt zene, tánc, szavalás, színjátszás, tehát teljes volt a repertoár. Mindenkinek (szereplőknek és nézőknek egyaránt) nagyon nagy élmény volt ez az este!
- Megírni a karácsonyi képeslapokat Törpillával, aki minden rokonnak külön rajzot is készített a képeslapra. Olyan megható volt, ahogyan gondosan alkotott!
- Elkészültek a kutyás karácsonyi fotóink! Azt hiszem elégedett lehetek, hiszen nagyon jól sikerültek, Indy pedig igazán lelkes volt végig az egész fotózás alatt. 🙂
- Indy-vel a sok-sok tréning után sétálni egy nagyot „csak úgy” – a séta kedvéért. Még mindig ez az egyik olyan foglalatosság, ami a legjobban kikapcsol!
- Eljött ez a karácsony is! Sokat dolgoztam rajta, de meglett az eredménye: sok finomság került az asztalra, teljes díszben pompázott a ház, mikor a Mennyből az angyalt énekeltük a karácsonyfa előtt, s nem volt más, csak mi, meg a sok színes fény, meg az ajándékokat néző izgatott gyerekmosolyok… Nincs még egy ilyen varázslatos ünnep, mint a karácsony!
- A gyerekek számára a karácsonyi vacsora fénypontja a fatörzs torta, avagy a Bouche de Noel volt, ami tényleg nem sikerült rosszul, örülök neki, hogy vettem a fáradtságot, hogy elkészítsem nekik. 😀
- Az este végén rávettem a családot, hogy menjünk el sétálni a környező utcákban. Minden kihalt volt és csendes, mi pedig megbámultuk a szebbnél szebb díszkivilágításokat, sőt, egy-két ház ablakán is belestünk és láttuk, ahogyan mások is ünnepelnek. Az ég tiszta volt, a sok-sok csillag fényesen világított, én pedig hálás voltam érte, hogy együtt sétálhatunk.
- Anyukáméknál megint összegyűlni és jól érezni magunkat: enni, beszélgetni, nevetni, ajándékokat bontogatni… egyszóval karácsonyozni!
- Karácsony másnapján mindenre volt idő: két helyen karácsonyozni, és még egy nagyot sétálni is Indy-vel a mezőn a napsütésben. Sőt, még játszótéren is voltunk Törpillával! Máskor mindig rohanás ez a nap, de most úgy döntöttem, nem lesz az. Mikor szakítson arra az ember időt, amit szeret, ha nem karácsonykor?
Neked mi tette boldoggá az elmúlt heteidet?
“VasárnaPillanatok #385: Boldog karácsonyt!” - 2 hozzászólás
Vélemény, hozzászólás?
Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .
Tökéletes ÜNNEP, így csupa nagybetűvel. Emlékek, amiket meg kell őrizni. Ebben (is) segít a blog, hogy az emlékek ne halványuljanak, hanem ragyogjanak, mint a karácsonyi fények!
Igen, sokszor eszembe jut, hogy milyen mérhetetlenül sok szép emléket sikerült összegyűjtenem az elmúlt évtized alatt itt a blogon! Olyan sokat, hogy el sem hiszem…