4 hónap alkotói szünet után itt az ideje, hogy visszatérjek a Napi Boldogsághoz és a rendszeres blogoláshoz. Huhh, de furcsa ezt leírni! Még a WordPress felülete (a bejegyzésekhez szükséges szerkesztőprogram) is modernebbé vált, mióta nem írtam, így abban sem vagyok biztos, hogy a megfelelő módon tudom ezt a bejegyzést közzétenni…
Mikor abbahagytam az írást, bevallom, hogy fogalmam sem volt róla, hogy ezt mennyi időre teszem. Egyszerűen úgy éreztem, hogy képtelen vagyok a megfelelő szintű és minőségű pozitív energiát kipréselni magamból a Napi Boldogság számára – és persze a számodra, kedves Olvasó!
Hiszen egészen a kezdetek óta, a blogra felkerülő bejegyzésekbe komoly mennyiségű munkát fektettem, illetve minden esetben igyekeztem kreativitást és pozitív életérzést csempészni még a legrövidebb és legegyszerűbb posztba is. Sajnos az ember életében vannak (és lesznek) olyan időszakok, amikor ezen energiaforrások leapadnak, és ilyenkor kénytelen az ember kicsit megállni, megpihenni, elgondolkodni, s akár új projektekbe kezdeni, melyek meghozzák a lendületet, a napi örömöt, a változatosságot.
Bevallom, nem gondoltam volna még pár hete, hogy eljön ez a nap is, mikor a gépemnél írva pötyögök, de íme a bizonyíték: soha ne mondd, hogy soha! Úgyhogy fogadd szeretettel a nyár első bejegyzését, mely az évszakhoz méltóan könnyed, friss és színekben gazdag. 🙂
Előtte azonban szeretném megköszönni a sok kedves, sokszor aggódó üzenetet, melyet a Napi Boldogság olvasóitól kaptam ez alatt a kis „kényszerszünet” alatt. Nagyon-nagyon jól esett, hogy hiányoznak a bejegyzések és ezáltal én is. 🙂 Időnként azt érzem, hogy a nagy „semmibe” küldöm ki a posztjaimat a virtuális térbe, mert aránylag kevés visszajelzés érkezik egy-egy bejegyzés kapcsán. Ezért ha üzenet vagy levél érkezik hozzám, akkor szembesülök azzal, hogy igenis van, aki számít a pozitív posztjaimra, az örömteli írásaimra. Köszönöm!
Úgy döntöttem, egy mostanában nagyon kedvelt receptemet osztom meg Veled, melynek az alapreceptje Deliciously Ella tollából származik, azaz legújabb (és számomra egyik legkedvesebb) szakácskönyvéből, a Quick & Easy című recepttárból való.
A legjobban azt szeretem benne, hogy nagyon jól kombinálható, attól függően, hogy mi van itthon. Különféle zöldségekkel és fűszerekkel különféle ízhatásokat érhetünk el, ezért nem lesz ez az omlett unalmas.
Az alaprecepthez íme a hozzávalók listája:
- 1 kis méretű vöröshagyma, apróra vágva
- 1 gerezd apróra vágott vagy préselt fokhagyma
- 150 g csicseriborsó liszt + 200 ml víz
- 1 tk kurkuma
- egy maréknyi apróra vágott friss koriander vagy petrezselyem (ízlés szerint)
- só, bors ízlés szerint
Melyhez adjuk a következők egyikét, tetszés szerint:
- 1 kis méretű cukkini durvára reszelve
- pár szál spárga falatnyi darabokra vágva
- 1 csésze csiperkegomba feldarabolva
- 1 csésze piros színű kaliforniai vagy pritamin paprika
- mehet bele ízlés szerint chili por vagy pirospaprika is akár
Így készítsd el:
Egy serpenyőben közepes lángon kevéske olívaolajon pirítsuk meg a hagymát és fokhagymát, kb. 5-10 perc alatt készen is lesznek.
Ez alatt az idő alatt készítsük el az omlett tésztáját. A csicserilisztet egy tálban keverjük kézi habverővel csomómentesre a vízzel, az a jó, ha már kis buborékok képződnek az enyhén folyós mix tetején. Ha túl sűrűnek érezzük, adjunk hozzá nyugodtan egy kis vizet.
Keverjük bele a fűszereket, zöld fűszereket, majd mehet bele a cukkini (ha használunk).
Ha gombát, spárgát vagy paprikát használok, hozzáadom az üvegesre pirított hagymához, és kicsit átsütöm, mielőtt belekeverem az egészet az omlett tésztájába. Mindkét oldalt pár percig sütöm, hogy szépen megpiruljon.
Tálaljuk rozskenyérrel, pirítóssal, pesztó szósszal, olívabogyóval, rukkola salátával, görög salátával, uborkaszeletekkel. Én valamelyik alkalommal arra vetemedtem, hogy hideg kovászos uborkát ettem hozzá, és jelentem, az is nagyon finom volt!
Egészséges, ízletes, fehérjedús szezonális reggeli, de akár nyári ebéddé vagy vacsorává is avanzsálhat ez az egyszerű csicseriomlett! Jó étvágyat!
“Kedvenc csicseriomlett receptem + életjel!” - 2 hozzászólás
Vélemény, hozzászólás?
Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .
Kedves Anni,
bevallom őszintén, hogy régen néztem rá a napi boldogság blogra, mert a „kényszer szünet” alatti csendben hiányzott, hogy nem tud része lenni a hétfő reggeli rutinomnak 🙂 amikor is az öröm morzsáidról olvashattam. De most örülök, hogy benéztem és megleptél! Azért tudnod kell, hogy közben sokat gondoltam Rád és az Instán azért követtem a történéseket 😉 Teljesen megértem, átérzem azt, hogy néha szükség van lassítani vagy megállni, egyszerűn csak befelé figyelni és máshova helyezni a fókuszt! William Morris szerint (is 🙂 „a boldogság valódi titka, ha örömünket leljük a mindennapi élet apró mozzanataiban”.
Örülök, hogy újra itt vagy és olvashatok Tőled~Rólad!
Szeretettel♡Mona
Szia Mona, köszönöm az üzeneted! Örülök, hogy megleptelek a bejegyzéssel, sajnos mostanában megint annyira betemet a sok teendő, hogy bármennyire is rossz érzéssel tölt el, képtelen vagyok időt szánni a blogra. 🙁 Nehéz ez a se veled se nélküled állapot, de talán van fény az alagút végén, és mégis lesz lassan egy kis időm arra, hogy megint írjak és egy kis örömöt vigyek az olvasók mindennapjaiba. Addig is napsugaras őszi napokat kívánok Neked!