Mindig nehezen kezdek neki egy-egy könyvajánlónak, mert ilyenkor még annyira az adott könyv hatása alatt vagyok, hogy csak úgy kavarognak a kusza gondolatok a fejemben, és nehéz rendet teremteni a különféle érzések kavalkádjában.
Nincs másként ez Hozleiter Fanny Te döntesz című könyvével sem, melyet megjelenése óta (2013!) tervezek elolvasni. (Jobb későn, mint soha!)
Tudom, hogy könyvajánlót lehetőség szerint a mű megjelenése után nem sokkal szoktak írni, de úgy gondoltam, hogy biztosan vannak még olyanok, akik hozzám hasonlóan tervezik elolvasni, és esetleg olyanok is, akik nem igazán hallottak még a könyvről.
Ebben az esetben viszont igenis van létjogosultsága a megkésett ajánlónak. 😉
Egyébként hajlamos vagyok a halogatásra ilyen tekintetben, mert nagyon kevés időm van olvasásra. Jó pár hónapja beszereztem egyébként a könyvet – nemcsak azért vettem meg, mert érdekelt, hanem mert úgy éreztem, szükségem van egy olyan könyvre, amiből erőt meríthetek. (Mondom ezt én, akinek nincs különösebb problémája az életében!)
Szóval ott várakozott a könyv türelmesen az éjjeliszekrényem melletti könyvkupac alján, hogy végre sorra kerüljön. Nehezen kezdek regénybe, mert „félek”, hogy túl olvasmányos, mely esetben hajlamos vagyok a tennivalóimat elhanyagolni/rettenetesen későn lefeküdni aludni. Erre a könyvre ez teljes mértékben igaz volt: olvasmányos volt és gyakorlatilag semmi mást nem csináltam, amíg be nem fejeztem. 🙂
Szombaton éreztem „elérkezettnek” az időt arra, hogy belefogjak, ugyanis olvasáson kívül másra nem voltam képes egy jó kis vírusos fertőzésnek köszönhetően. Így délben felcsaptam a könyv fedelét, és el is kezdtem. Este 11-kor pedig becsuktam, és csak úgy cikázott bennem a sok gondolat és érzés.
Bevallom, nagy hatással volt rám a könyv, mely nemcsak hogy teli van érdekes, izgalmas fordulatokkal, sokszínű emberi érzelmekkel, hanem nagyon fontos mondanivalót, üzenetet is hordoz magában.
Még a fenti mondat sem fejezi ki megfelelően azt, hogy milyen mély benyomást hagyott bennem Mosolyka őszinte története.
Fannyban egy fantasztikus, csodálatraméltó embert ismer meg az olvasó – aki eddig nem ismerte volna. Már évek óta követem a bejegyzéseit a Facebook oldalán keresztül, és rengetegszer könnyeztem már meg a fantasztikus lány posztjait.
Röviden csak annyit róla, hogy krónikus gerincvelői izomsorvadást diagnosztizáltak nála másfél éves korában, tizennyolc évet jósoltak neki. Folyamatos leépülést, kerekesszéket, majd egyre gyengülő légzést és szívműködést.
A szüleit nagyon megviselte a hír, de nem adták fel. Minden erejükkel küzdöttek a betegség ellen, és ezt a küzdelmet a lassan 29 éves Fanny továbbra is folytatja.
Ebben a könyvben azonban sokkal, de sokkal többet tudtam meg róla.
Édesanyjával való szeretetteljes, csodálatos kapcsolatáról, majd az imádott anyuka elvesztéséről. Vagy a hosszú éveken át tartó anyagi gondokról. Mikor erről olvastam, rögtön az a mondás jutott eszembe, hogy „Szegény embert még az ág is húzza.”
De Fanny az esetek többségében nem így látta/látja a dolgokat. Igyekezett mindig is a jóra koncentrálni és a legtöbbet kihozni az életből. Nem azon kesergett, hogy mije nincs, hanem hogy mi az, amit megtehet, és amitől igenis szép az élet.
A könyv végén így ír erről:
„Kevés dologban vagyok biztos, de az itt és mostban igen. Nem tudom, mi lesz a következő másodpercben vagy egy nappal, egy héttel később. Fogalmam sincs, de nem is kell tudnom, ezt egyre inkább érzem. Abban élek, ami éppen van.
Nemrég a neurológustól jöttem épp haza, ahol nem kaptam jó híreket. Cikáztak a gondolatok a fejemben. Néztem az utcán az embereket, akik lehajtott fejjel, unottan siettek a dolgukra. A legszívesebben rájuk kiabáltam volna: éljetek már, de úgy igazán!
Akkor nem tettem, de most bepótolom…
Ne gondolkozz túl sokat! Menj és cselekedj! Használd ki az életed! És sose feledd: te döntesz…”
Szerintem ezek a sorok összefoglalják, hogy miért is olyan különleges ez a lány, aki sok-sok megpróbáltatáson ment már keresztül élete folyamán.
Ő is sokat töprengett azon, hogy „Miért én?”. Azt hiszem, mindannyiunk fejében ez zakatolna hasonló esetben. Egy idő után megtalálta a kérdésre a választ:
„Sokáig kerestem a miértekre a választ. Vajon miért lettem beteg? Miért küzdjek tovább? Mára azonban már tudom. Hogy megmutassam a világnak: NINCS LEHETETLEN.”
Ez a könyv többek között erről is szól: hányszor de hányszor találja meg Fanny a kilátástalannak tűnő helyzetekben a megoldást. A könyvben számtalanszor bebizonyosodik, hogy gyakorlatilag nincs lehetetlen: minden csak akarat és kitartás kérdése.
Amit még külön szeretek a regényben, hogy közelebb hozza egymáshoz az épek és a fogyatékkal élők, mozgássérültek világát. Hiszen amíg az ember hasonló helyzetbe nem kerül, lövése nincs arról, hogy milyen napi gondokkal kell megküzdenie például egy kerekesszékben élőnek.
A sok szomorú vagy épp humoros sztori pont azokra a dolgokra világít rá, ami számodra apróság, számára viszont adott esetben létfontosságú.
Mivel az én családomban és környezetemben nincs olyan mozgáskorlátozott ember, akin keresztül ezeket a gondokat, problémákat, érzéseket legalább valamilyen szinten megismerhetném, nekem mindenképp hasznos volt ezekről a dolgokról olvasnom.
Mosolyka könyvén nemcsak sírni, hanem mosolyogni is sokat lehet – hiszen a nehéz helyzeteket ő maga is sokszor humorral próbálta orvosolni, aminek szerencsére nincs híján.
MINDENKINEK ajánlom a könyvet, aki szeretne (még) boldogabban élni, és aki szeretne abban megerősítésre lelni, hogy minden a hozzáálláson múlik. Hiszen mindig az ember kezében van a döntés, hogy feladja vagy megcsinálja.
Fanny megcsinálta. Jelenleg 102 ezer Facebook követője van, és 14 ezer példány fogyott el a könyvéből. Azóta már második könyve is megjelent, Lélekkód címmel.
Nemcsak saját „boldogulásán” dolgozik, hanem mások boldogságán is. Felismerte, hogy mások boldoggá tétele – többek között – saját boldogságának is a kulcsa.
Több mint 200 motivációs előadáson van túl, melyet 22 000 ember látott és hallott. Számtalan díjat tudhat a magáénak, többek között Aranykönyv díjjal és Esélyegyenlőség díjjal ismerték el csodálatos munkáját.
Jelenleg férjével közösen filmen dolgozik, melynek jelmondata: Az életben mindig több a jó, mint a rossz! ♥
Ha szeretnél többet megtudni a fantasztikus „mosolylányról”, munkásságáról, vagy esetleg szívesen támogatnád őt céljai elérésében, honlapján mindezt megteheted: mosolyka.com 🙂
Bejegyzésben felhasznált fotók forrása: mosolyka.com és Fanny Facebook oldala
