Az elmúlt 15 évben gyökeresen megváltozott a reklámokhoz fűződő kapcsolatom.

Mikor lelkes tanulóként belevetettem magam a marketing és a reklám világába, az egész – nem tudom máshogy leírni, mint hogy – lenyűgöző volt. Éveken keresztül csak azon járt az eszem, hogy miként lehetne a fogyasztókat egyre több és több termék megvételére bírni – marketing eszközök széles arzenálja segítségével.

Később a munkám is erről szólt – bár soha nem foglalkoztam klasszikusnak mondható „mosópor marketinggel”, hanem magába szippantott a kozmetikumok varázslatosan vonzó világa.

A gyerekek születésével több szempontból is megváltozott mindez – először is hosszú időre kivontam magam a munkából (azaz perspektívát váltottam).

Másodszor a család és a gyerekek lettek az első számú „mindenem” (ez így van azóta is). Ahogy egyre inkább előtérbe kerültek a belső értékek (vagy ahogy öregedtem?!), úgy került egyre távolabb és távolabb tőlem a „materialista” világ. Ez persze nem azt jelenti, hogy nem szeretem a szép, igényes tárgyakat (főként, melyeknek hasznuk van!), vagy épp nem villanyoz föl egy kényelmes, szuper futócipő, de tény, hogy mostanság többször is meggondolom, hogy egy dologra valóban szükségem van-e, és próbálok nem impulzusból vásárolni.

Ezzel párhuzamosan persze egyre kevesebb időm maradt tévézésre, arra meg végképp, hogy bugyuta reklámokat bámuljak két adás közben.

Nem tudom, mikor jutottam el arra a szintre, hogy irritáljanak a reklámok. Hogy némelyiktől szinte fizikai rosszullét kerülgessen, ha meg kell néznem. Amikor a legalja, legegészségtelenebb termékeket olyan életstílus reklámokkal hirdetik, melyek úgy állítják piedesztálra az adott terméket, mintha az lenne maga a Szent Grál.

Mintha minden gondunk megoldódna az életben ha megveszünk egy doboz (cukorral és mű dolgokkal telenyomott) üdítőt, vagy egészségesnek kikiáltott margarint/étolajat (jesszus, ez naggyon fáj!). Mintha a zsíros gyorséttermi műkaja tudná csak összehozni a családot, vagy a környezettszennyező tisztítószerek csillogóvá varázsolni a fürdőszobát (és büszkévé a háziasszonyt). Mintha csak a dolgoktól függene a boldogságunk és az elégedettségünk.

Sikítani tudnék, mikor két rajzfilm között a csodásan etikus cégek játékhirdetések végeláthatatlan sorát nyomják le a képernyőre tapadó gyerekek torkán. Az egész olyan, akár egy agymosás. (Nem is értem, még hogy nem tiltották be?! Oké, tudom a választ.)

De be is fejezem ezt a gondolatmenetet, mert nem az volt az eredeti célom, hogy 1. pocskondiázzak 2. ledegradáljam az eredeti szakmámat (vagy bárki szakmáját), az meg végképp nem, hogy 3. papoljak, hanem inkább az, hogy megmutassak Neked hat olyan idei karácsonyi reklámot, ami tényleg nagyon tetszik.

Egytől egyig ízlésesek, van mondanivalójuk és az ember szívébe találnak. Szerintem ha már valamit muszáj reklámozni, akkor az legyen ilyen. 🙂

Bevallom, még olyan is van közöttük, amelynek láttán lepergett pár könnycsepp az arcomon (fránya reklámszakemberek, tudják, hogy mitől döglik a légy!).

Talán még nem vagyok elég szarkasztikus és kiábrándult – és persze itt a karácsony, írhatjuk annak a számlájára is… ♥

John Lewis

Marks & Spencer

Spar

Lidl (Írország – NEM a magyar reklám…)

Waitrose

Duracell

Huawei

TK Maxx (annyira vicces…:) )

Kapcsolódó bejegyzések

“Az idei karácsony 6 legszebb tévéreklámja” - 2 hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

CAPTCHA

*

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .