Avagy miként is használj ki minden rendelkezésedre álló helyet a konténeres kertészkedés segítségével!
Nagyon régóta foglalkoztat a konténeres veteményes koncepciója. Nem azért, mert nincs kertünk, hanem mert kezdjük kinőni azt a kis konyhakertet, amit jó pár évvel ezelőtt a pázsit közepére telepítettünk.
Persze, növelhetnénk is a zöldségeknek szánt területet, de nálunk mostanság elég erőteljes az ellenlobbi: Nagymanó és Kismanó óriási futballőrültek, és szinte minden nap a kertben kötnek ki, hogy focizzanak egy jót. 🙂
Ami általában azt eredményezi, hogy páni félelemtől remegve leselkedem, mikor rúgják be a labdát az apró, érzékeny palántáim közé.
Amikor a veteményes felé röpül a labda, olyan mintha engem is puskából lőnének ki, és üvöltve száguldok féltve keltetett és ültetett kis növénykéim felé, hogy ellenőrizzem az állapotukat. Ha a labda csak érinti a veteményest, akkor jön a sárga lap. Ha beletalál, akkor pedig piros…
(Pont ezért kifeszítettünk már egy védőhálót is a veteményes egyik oldalára – vicces, hogy nem csak a csigák, hernyók és lepkék meg tetvek ellen kell védekeznem, hanem a saját gyerekeim ellen is…)
Visszatérve a konténeres zöldségtermesztéshez: van viszont egy jó nagy teraszunk, melynek egyik oldala nyugati fekvésű. Úgy döntöttem, hogy itt az idő a terjeszkedésre! 😀
Mert miért ne használjak ki minden fellelhető helyet arra, hogy saját zöldségeket termesszek?! 😉
Akkor jöjjenek az érvek a saját zöldség (vagy legalábbis bizonyos termények) termesztése mellett:
- Majd meglátod, hogy a frissen szedett zöldségnek tényleg nincsen párja, sokkal finomabb, mint amit a piacon kapsz.
- Ha összeadod, hogy kb. mennyit költesz a cserepekre, földre, tápoldatra, magokra/palántákra és egy-két eszközre (ami már lehet, hogy meg is van), akkor elképesztő, hogy milyen olcsón jön ki a saját zöldség (összehasonlítva a bio termények árával!).
- Mert ugye a Te paradicsomod biztosan nem lesz permetezve. 🙂
- Azt már csak csendben jegyzem meg, hogy a kertészkedés milyen boldoggá tudja tenni az embert – jó látni munkád gyümölcsét, megtapasztalni a természet csodálatos körforgását (oké, ezt nem arra értem, mikor bosszankodva tapasztalod, hogy kártevők rohamozzák a féltve őrzött zöldségeidet…).
- Az az érzés is páratlan, mikor a szendvicshez, salátához szükséges zöldségekért csak ki kell sétálnod a teraszra/kertbe, és nem kell lázasan kutatni jó minőségű áru után a zöldségesnél.
- Egy idő után azon veszed észre magad, hogy teljesen beleszerettél a zöldségek világába, csak azon jár az eszed, hogy mit tudnál még ültetni, és igazán értékelni tudod a minőségi árut.
S most jöjjön talán az egyetlen, ami az ellen szól, hogy saját kis konyhakerted legyen: az időfaktor.
Mert nyilván, azokat a magokat el kell vetni, a cserepeket aránylag gyakran (naponta, nyári kánikulában akár naponta kétszer) öntözni kell, a kártevőktől védeni kell. És az egész „szenvedésnek” lőttek, ha mondjuk elutazol nyáron egy hétre, és nincs, aki gondoskodjon kis védenceidről. Amikor pedig beindul a szezon, akkor naponta-kétnaponta szüretelni kell! (Mondjuk ez nekem soha nem okozott gondot. 😀 )
De még mindig dönthetsz úgy, hogy kicsit belekóstolsz a kertészkedésbe, és idén vetsz egy kis salátát a balkonládába, veszel fűszernövény palántákat, és azokat is elülteted, valamint egy-két paradicsompalántát kényelmesen beültetsz egy nagy cserépbe.
Ez egyáltalán nem nagy meló! (Ja, és kíváncsi vagyok, hogy Téged mikor kap el a gépszíj…! 😉 )
Egy kis kreativitással és szorgalommal Te is megtapasztalhatod, hogy milyen a saját balkonon termett ropogós, friss, házi zöldség.
De hogyan is kezdj hozzá?
1. Először is el kell döntened, hogy mit szeretnél termeszteni.
A következő növényekkel érdemes kísérletezned, ezek jól bírják a konténeres létet: salátafélék, fűszernövények, répa, retek, bab, paradicsom, paprika, borsó, hagyma, cékla, cukkini, esetleg padlizsán, uborka és leveles kel.
További szempontok választáskor: mit szeretsz/mit szeret a család, melyek azok a zöldségek, amik esetleg drágábbak szoktak lenni, és megéri otthon termeszteni őket, illetve amik ki vannak téve az erőteljes vegyszerezés veszélyeinek (nem feltétlenül biztonságos a megvásárlásuk – pl. paradicsom, paprika, saláta…).
Természetesen azt is vedd górcső alá, hogy kb. mennyi időd lesz arra, hogy foglalkozz a növényekkel. Nyilván pár fűszernövény, saláta és esetleg egy paradicsom minimális ráfordítást igényel, de ha már 6-8 féle zöldségben gondolkodsz, akkor azzal számolj, hogy kb. heti 2-2,5 órát mindenképp foglalkoznod kell a növényeiddel.
2. Ha megvan a „kívánságlistád”, akkor nézd meg, miből tudsz „főzni”, azaz hova tudsz növényeket helyezni. A rendelkezésedre álló lehetőségek nagyjából a következők:
– Ablakaidban virágláda vagy cserép (műanyag vagy terrakotta): ennek a mérete adott (talán már van is 🙂 )
– Balkonrácsra akasztott műanyag balkonláda: a lehető legmélyebb és legszélesebb ládákat válaszd, legyenek legalább 80-100 cm szélesek.
– Földre állított nagy műanyag cserepek: a cserepek átmérője kb. 40 cm legyen (a cukkini esetében pedig 60 cm).
– Földre állított habarcsládák (barkácsáruházban kapható): a 60 literes habarcsláda aljára mindenképp kell majd lukakat fúrnod a megfelelő vízelvezetés miatt.
– Vertikális kert, azaz falra rögzített cserepek és/vagy cipőtartó: vinylből készült cipőtartót mindig lehet venni az IKEA-ban. Mivel ez nem textil (van olyan is), érdemes pár lukat vágnod majd minden egyes zseb alján, hogy a felesleges víz el tudjon szivárogni. Ha a cipőtartó nem szimpatikus megoldás, akkor műanyag cserepeket vagy palackokat is fel lehet fúrni egy keretre a falra. Ide a kis helyigényű növények kerülnek.
– Plafonról lógó vödrök és/vagy függőcserepek: ha pici az erkélyed és minden lehetőséget szeretnél megragadni a termesztésre, akkor ez a megoldás Neked való. A legfényigényesebb növények lóghatnak vödrökben (kb. 20 literes), mint például paradicsom, paprika. (Itt is gondoskodnod kell a vízelvezetésről, itt persze locsolás után csöpög majd ki a víz a konténerek alján a földre.)
– Termesztőzsák: manapság már egyszerű (akár egy idő után felbomló) termesztőzsákokban is lehet gondolkodni, melyet megtöltesz földdel, és már mehet is bele a növény!
– PET-palack tornyok: ehhez is kell egy kis kreativitás, de cserébe olcsó az előállítása és nagyon helytakarékos megoldás. (Elkészítéséhez nézz utána az interneten, vagy olvasd el a pontos kivitelezést Dóra Melinda Tünde Kertkaland című könyvében!)
Gyakrolatilag bármiben termeszthetsz, csak arra figyelj, hogy legyen megfelelő vízelvezetése a konténernek, hogy ne fulladjon be a növény a víztől. Lehet ez régi vödör, hordó, lavór, a képzeletednek tényleg csak a hely és persze a rendelkezésedre álló idő szab határt!
Amint látod, a különféle ültetőhelyek más-más növények sajátosságainak kedveznek. A balkonládában tökéletesen elvannak a salátfélék, a fűszernövények, újhagyma, sőt még a retek illetve répa is.
A nagyobb növények, mint például a paradicsom, paprika, cukkini, padlizsán, nagyobb ültetőközeget igényelnek.
Remélem, megjött a kedved egy kis balkonkertészkedéshez, ha igen, akkor látogass vissza megint, ugyanis a bejegyzést hamarosan folytatom!
Ajánlott irodalom a témában: Dóra Melinda Tünde – Kertkaland (ezt a könyvet nagyon ajánlom, nekem ez a „bibliám”!), Rodolphe Grosléziat – Gazdag termés a kiskertből – lépésről lépésre, Pappné Dr. Tarányi Zita – Zöldségek termesztése a kiskertben, Natalie Fassmann – Konyhakert az erkélyen
Fotók forrásai sorrendben: tastefulgarden.com, diynetwork.com, harvesttotable.com, birdsandblooms.com, countryliving.com
