♥ El sem hiszem: Törpilla azt mondja, hogy „Apa” és „Anya”!!! Elolvadok!
♥ Valentin-napi inspirációval fotókat készíteni Törpilláról: szülinapomra profi fotóháttértartó állványt kaptam, melyet rögtön használatba is vettem. Szívecskés hátteret készítettem, Törpillát csinosan felöltöztettem és kattogtattam, mint egy őrült 🙂
♥ A fotózásba a fiúkat is bevontam egy kép erejéig, és nagyon édi képek születtek 🙂
♥ Sajnos továbbra is beteg voltam a héten, így a futások elmaradtak, és persze a napi feladatok sokkal nagyobb energiát igényeltek, de többször is átjött anyukám, és olyankor kicsit felszabadultam.
♥ Szakadni a röhögéstől, miközben tesómmal a régmúlt emlékeket taglaltuk telefonos chat-en – szó szerint potyogtak a könnyeim, mialatt vinnyogva fetrengtem a nevetéstől. Hiába, vele tudunk nevetni – úgy, hogy utána akár évekkel fiatalabbnak érzem magam. 😉
Most épp a múlt héten elkezdett Facebook kihívás kapcsán találtam egy réges régi fotót kettőnkről, ahogyan menős görkorisokként fotózkodunk – majd roppant menőn összeesünk. 😀 Nem is értem, hogy gondoltam, hogy első pillanattól kezdve kecsesen siklom majd, mint az amerikai sorozatokban szereplő kaliforniai csajok… Végül soha nem tanultam meg igazán, de most így kb. 20 év lemaradással bepótlom a dolgot 😉
♥ Valentin-napi ajánlómhoz összegyűjteni a kedvenc bejegyzéseimet.
(Egy kis kevésbé örömteli megjegyzés: Érdekes módon minden Valentin-nappal és Halloween-nel kapcsolatos bejegyzésem közzétételekor előfordul olyan, hogy nyomdafestéket nem tűrő szavakkal küldenek el egyes „olvasók” a melegebb éghajlatra. Azt bírom ilyenkor, hogy a legfőbb problémának azt látják, hogy ezek nem „magyar” ünnepek. Ilyenkor mindig sikerül ledöbbennem, hogy abban a kb. 3 ócsárló mondatban hány helyesírási hiba szerepel… Nem tudom, ki hogy van vele, de számomra fontosabb, hogy mennyire fejezem ki helyesen magam magyarul, mint hogy honnan is származik egy ünnep, ami boldoggá tesz…!)
♥ Megkönnyebbülten beesni az ágyba szombat este, miután mindent sikerült összepakolnunk a családi síelésre – végül is (mint ma kiderült) csak a síszemüvegek maradtak otthon! 😉 Arghhhhhh!
♥ A betegeskedés és a lázas pakolás miatt most mellőztünk minden valentin-napi ünneplést, de azért egy közös forró fürdőt megengedtünk magunknak még szombat este. ♥
♥ Megérkezni a végtelennek tűnő út után, és még ép idegekkel kiszállni a kocsiból (cirka 600 km + 3 gyerek = őrület!). Büszke voltam magunkra, hogy aránylag jól abszolváltuk a dolgot. 😉
♥ És tadadadaaaa: itt van hó, méghozzá nem is olyan kevés! Háromszoros hurrá!
♥ Túlcsordult bennem a szeretet, mikor elővettem Kismanónak a bekészített WC ülőkét a szálláson. Mikor ezt Nagymanó észrevette, akkor azt mondta: „Anya, Te mindenre gondolsz!” 😀
♥ Valentin-napi desszert, ami annyira, de annyira finom volt! (Kivételesen nem én készítettem.)
Neked mi tette boldoggá a hetedet?
Az ünnepek, – különösen amelyek pozitív tartalmat hordoznak – nagyon jók, mert megtörik a hétköznapok monotonitását. Egyébként – a kifejezetten magyar történelmi eseményhez kapcsolódó – állami ünnep kivételével, nincsen igazán „eredeti” magyar ünnepünk. A Munka Ünnepe és az Anyák Napja Egyesült Államokból, a Karácsonyhoz és Húsvéthoz kapcsolódó szokások német nyelvterületről származnak, de azért szeretjük őket.
Szia,
először is gratulálok a honlaphoz!
Heti rendszerességgel látogatom feltöltődés céljából.
A külföldről átvett ünnepekről csak annyit: sajnos nekünk nagyon kevés, hangulatjavító ünnepünk van, (farsang, húsvét, karácsony kivételével hirtelen nem is igazán jut eszembe semmi….) így én is szívesen tartok meg minden, bárhonnan származó ünnepet, amikor is nevethetünk, bohóckodhatunk, együtt a család- vagyis egyszerűen amikor boldogok vagyunk.
Szuper hogy ti idén láttatok havat!
További sok sikert a honlaphoz!
Üdv,
Berni
Köszönöm szépen! 🙂 Igen, én is nagyon örülök neki, szinte el sem hiszem!! 🙂