„A halogatás az a sír, amibe a lehetőség van elemetve.” (Marie Clarence)
Az ember nap mint nap szembesül azzal, hogy vannak bizonyos feladatok, melyeket képtelen elvégezni.
Nem azért, mert fizikai képtelenség lenne, vagy ne lennének meg hozzá az eszközei. Dehogy! Csak mert annyira húzódozik tőlük, hogy napról napra, hétről hétre halogatja elvégzésüket.
Nekem, a rendmániás, listakészítő fanatikusnak is vannak ilyen elvégezetlen „mumus-feladataim”. Mindig találok valami fontosabbat, sürgősebbet, ami nem tűr halasztást. Vagy fáradt vagyok, sietek, el vagyok havazva – mindig van valami kifogás.
Gretchen Rubinnak igaza van: néha az tesz boldoggá, ami egyébként nem tesz boldoggá. Ki a fenének van kedve például rendet tenni azon a komódon, ahol kupacban gyűlnek a kibontott levelek, apró játékok, régi magazinok, olvasásra váró cikkek, névjegyek, szórólapok, hajcsatok, és még sorolhatnám? Nekem biztosan nem!
Boldoggá tesz a rendrakás? Ilyen értelemben nem. Ha viszont túl vagyok rajta, akkor hatalmas adag elégedettséget és plusz energiát érzek magamban. Arról nem beszélve, hogy minden egyes alkalommal, mikor ránézek arra a csúnya kupacra, rosszul érzem magam. Ennek ellenére gyakran mégsem teszek semmit.
Épp ezért tartottam fontosnak, hogy belefoglaljam a boldogságtervembe (Gretchen Rubin nyomán) a kínos, rám váró feladatok elvégzését (az erről szóló bejegyzést lásd itt).
Ma pedig úgy döntöttem, hogy összegyűjtök 10 olyan praktikát, mely segítségemre segítségedre lehet abban, hogy ne halogass. Lássuk!
1. Tedd meg most!
Azt hiszem ez a leglogikusabb és legegyszerűbb tanács. Sokszor azon nyomban meg kell csinálni, ami eszünkbe jut, még akkor is, ha némi plusz energiával jár.
Példának okáért este, mikor fáradt vagyok, hajlamos vagyok az összes ruhámat ledobni magamról a földre, egy kupacba (na, nem szexi sztriptíz formájában, hanem amolyan „lehámozom a ruhákat és fejest ugrok az ágyba” jelleggel). Ennek folyománya, hogy másnap össze kell szedegetnem ezeket a ruhadarabokat, és kidobni a szennyes tartóba. Nem lenne egyszerűbb rögtön oda dobni őket?!
2. Kezdd vele a napot!
Ha mégsincs időd vagy energiád azonnal megtenni, akkor kezdd a napot azzal a bizonyos rettegett feladattal. Például már napok óta halogatod, hogy válaszolj egy e-mailre. Minden este eszedbe jut, de akkor már túl fáradt vagy hozzá. Tűzd ki magadnak azt a célt, hogy holnap reggel (még akkor is, ha emiatt 10 perccel korábban kell kelned) válaszolsz rá. Meglátod, micsoda megkönnyebbülés lesz, mikor túlesel rajta!
3. Írd le!
Sokkal könnyebb magadon számon kérni a feladatokat és célokat, ha azokat le is írod. Akár egy jegyzettömbbe, akár egy noteszbe vagy naplóba. Arról nem beszélve, hogy jóleső érzéssel pipálhatod majd ki az elvégzett feladatokat! Azért arra vigyázz, hogy ne ess túlzásba: ha túl sok időt töltesz a tervezgetéssel, a végén még soha nem jutsz el a megvalósításhoz!
4
. Tedd meg az első lépést!
Itt jön a képbe a következő, nagyon fontos tanács. Ha egy nagy, szinte kivitelezhetetlen feladat áll előtted, akkor a megfelelő tervezés után ne félj attól, hogy belevesd magad a feladatba!
Hidd el, csak az első lépést kell megtenned, és utána már minden megy magától! Ne azon agyalj, hogy milyen problémák merülhetnek fel a projekttel kapcsolatban – bizonyos dolgokkal érdemes csak akkor foglalkozni, ha már ott tartasz, hogy valóban felmerülnek a problémák (persze nehéz általánosítani, de sokszor ez mégis így van).
5. Keress magadnak társat!
Ha az embernek van egy társa, akivel motiválják egymást, akkor sokkal könnyebb betartani az elhatározásokat. Sportolni és diétázni is sokkal jobb egy baráttal, vagy a pároddal, mint egyedül. Ha már egyszer megbeszéltétek, hogy adott időpontban találkoztok a konditeremben, akkor nincs kifogás!
6. Készíts mindent elő!
Emlékszem, hogy anno sokkal könnyebben vettem rá magam a tanulásra vagy házi dolgozat írásra, ha minden körülmény adott volt. Például szép rend volt az íróasztalomon, kikészítettem minden feladathoz szükséges anyagot, íróeszközt – sőt, még egy teát/kávét és rágcsálnivalót is. Amennyire lehet, el akartam kerülni, hogy fel kelljen állnom az asztaltól munka közben.
Arra azért vigyázz, hogy az előkészület ne vegyen több időt igénybe, mint maga a feladat. Nem kell ahhoz az egész szobában rendet tenni, hogy neki tudj ülni tanulni a vizsgáidra. Sokszor vétettem azt a hibát, hogy órákon keresztül rendszereztem a szobámban, mondván, hogy zavar a rendetlenség – és mire odaértem, hogy tanuljak, már beesteledett, és teljesen lefáradtam.
7. Tedd meg minden nap!
Bizonyos feladatokat rendszeresen el kell végezned. Erre legjobb példa a testmozgás. Sokan kitűzik maguknak azt a célt, hogy heti háromszor elmennek gyalogolni. Aztán hétfőről elhalasztják keddre, keddről szerdára, és így tovább.
Nem lenne egyszerűbb megfogadni, hogy minden nap elmész gyalogolni? Akkor nincs kifogás! Van, akinél csak a „mindent vagy semmit” elv működik – lehet, hogy Te is ilyen vagy? Erről bővebben már írtam ebben a bejegyzésemben.
8. Jelölj ki egy időpontot!
Gyűlnek-gyűlnek az ember listáján a tennivalók, de nincs benne rendszer, hogy pontosan mikor is oldja meg a feladatokat. Elejét veheted a dilemmának azzal az egyszerű módszerrel, hogy minden héten kijelölsz egy órát (vagy minden nap 10 percet), amikor számodra kellemetlen feladatokat végzel. Zokni párosítás, portörlés, rendrakás, játékok szortírozása, virágok tápoldatozása, kutyagumi szedés a kertben, hűtőben szavatossági idők ellenőrzése, és még sorolhatnám. Így biztosra veheted, hogy jól haladsz majd a kitűzött tennivalókkal!
9. Emlékeztesd magad a dolgok jó oldalára!
Azaz minden rosszban van valami jó. Ha elvégzed a feladatokat, meglátod, micsoda energiával töltődsz föl, és tettre készebbnek érzed majd magad, mint valaha!
10. Nézz szembe a félelmeiddel!
Sok esetben bizonyos feladatokat azért halogatsz, mert egyszerűen félsz a kudarctól vagy a kellemetlenségtől, amivel annak elvégzése járhat. Hidd el, csak a javadra válhat, ha kicsit kilépsz a komfort zónádból!
Kérdezd meg magadtól: „Vajon miért halogatom már hónapok óta ezt a feladatot?” Próbálj meg őszintén válaszolni, és valld be, ha egyszerűen csak félsz. Ezután tedd fel magadnak a kérdést: „Mi lehet a legrosszabb, ami történik?” Gondolj bele, mi lehet a legrosszabb kimenetele az adott helyzetnek. Az esetek többségében rájössz, hogy alaptalan a félelmed. Nagyon sok gátlás reális ok nélkül alakul ki az emberben, ha viszont objektíven próbálja megvizsgálni a helyzetet, akkor rájön, hogy minden nézőpont kérdése.
Neked milyen más bevált taktikáid vannak a halogatás ellen? Számodra is problémát jelent a „patópálság”?
Képek forrásai sorrendben: saját, whywesuffer.com, deimar.co, gracecouncellors.com
