Múlt heti bejegyzésemben írtam arról, hogy miért tartom fontosnak a minket körülvevő tárgyakat. Ha még nem olvastad, akkor ajánlom, hogy kukkants bele! 🙂
Dióhéjban csak annyit, hogy: „A külső rend belső békét teremt.”
Hogy miért is tesz boldoggá, ha rendet rakunk? Talán mert érezzük, hogy legalább a megfogható dolgokra fölött teljes kontrollt gyakorolhatunk (ha már van egy csomó minden, amire nincs ráhatásunk)? Talán mert megszabadulunk a kaotikus környezettől? Talán mert így búcsút mondhatunk a bűntudatnak?
Egy biztos: a rendteremtés abszolút energizál és felvidít. 🙂
Ígértem, hogy ezen a héten arról lesz szó, hogy miként is azonosítsuk a számunkra fontos, azaz „boldogító” és a felesleges, „eltávolítandó” tárgyakat.
Kétféleképpen kezdhetsz neki. Vagy rászánsz (a tárgyak és kacathalmok számától és méretétől függően) egy-két teljes napot, és beleveted magad a dolgok sűrűjébe, vagy pedig úgy döntesz, hogy inkább minden nap egy-két órát foglalkozol lomtalanítással.
Az utóbbi azért praktikusabb, mert így kevésbé valószínű, hogy a folyamat közepén feladod, mert esetleg úgy érzed, hogy kilátástalan a küzdelem. Arról nem beszélve, hogy így jobban bele tudod építeni a szortírozást a mindennapjaidba, akár szokássá teheted, hogy heti 1x fél órát az apróságok rendben tartásával foglalkozol (ez nagyon irreálisan hangzik?! 😉 ).
Én az idő és türelem hiányában az utóbbi megoldást választottam, és rájöttem, hogy külön bónusz, hogy egy-egy fiók vagy polc lomtalanítása után mindig eltölt egy kisebb fajta győzelem érzése. 😀
Készítettem egy folyamatábrát, ami szerintem nagyon frappánsan összefoglalja, hogy pontosan mi is a teendőd.
Tehát nincs más dolgod, mint hogy kiválassz egy problematikus pontot a lakásban (polc, gardrób, fiók, szekrény, tároló doboz), vegyél 4 db papírdobozt vagy nejlonszatyrot, és a fönti ábra által szemléltetett logikával négyfelé szortírozd a kérdéses tárgyakat (eladás, elajándékozás, adományozás, kuka).
Azt még halkan-csendben megjegyezném, hogy a kidobásra szánt limlomoknál mindenképp gondolj arra is, hogy esetleg veszélyes hulladékról vagy szelektíven gyűjthető tárgyról van-e szó! (Elem, elektromos kütyü, gyógyszer, stb. még véletlenül se landoljon a szemetesben!)
További tippek a lakás kacatmentesítéséhez és átláthatóvá varázslásához:
1. Ne feledd az üres felületeket!
Azok a felületek, melyeket az ember rendszeresen használ, mint például az étkező asztal, konyhapult, íróasztal, bárpult, mindig legyenek üresek és tiszták.
Ez nem azt jelenti, hogy semmilyen dekoráció vagy gyakran használt tárgy nem kerülhet a szóban forgó bútorokra, de ügyelj arra, hogy ahol helyre van szükség, ott mindig legyen is hely! Főzni és dolgozni sem kellemes zsúfolt, piszkos, rendetlen pulton/asztalon.
A csetreszeknek ott vannak a polcok, a komódok, a kis asztalkák vagy ablakpárkányok…
Engem kimondhatatlanul zavar, mikor nincs elég hely a sütésnél például, pedig van pult felületem bőven. Talán azt a sok elmosott műanyag edényt, befőttes üveget és alátétet kellene elpakolni…!
2. Hagyd a terveket!
Vannak olyan terveid, melyek már évek óta várnak arra, hogy megvalósítsd őket? Gretchen szerint akkor itt az ideje, hogy átgondold, valóban meg akarod-e őket valósítani!
Vettél évekkel ezelőtt egy ragasztópisztolyt, és azóta is ott porosodik a konyhafiókban? Nézz magadba – talán ennek a hasznos kis tárgynak jobb helye lenne barkács-őrült barátnődnél. Mi a helyzet azzal a csini kis szoknyával, amit egyszer sem vettél föl, mert feszengve éreznéd magad benne? Érdemes még évekig várni a pillanatra? Ha eddig nem vetted fel, nagyon valószínű, hogy soha nem is fogod. A sort a végtelenségig folytathatnám. Cipő, ami nagyon trendi, de borzalmasan kényelmetlen – azokra az alkalmakra vár, amikor max. fél órát kell állni (?). Hiperszuper konyhai kütyü, amit ki sem bontottál. DVD, amit soha nem néztél meg, bár már évek óta kaptad karácsonyra.
Hogy mi a közös ezekben a tárgyakban? Az, hogy helyet foglalnak mind a lakásban, mind a lelkedben. Te nem érzel egy csöppnyi bűntudatot sem, mikor rájuk nézel (akadsz)? Én igen! Ilyenkor jönnek azok a gondolatok, hogy „Feleslegesen költöttem rá ennyit.” vagy „Ajándékba kaptam xy-tól, akit nagyon szeretek, úgyhogy használnom kellene.” Gondold át, hogy mik a valódi terveid? Valóban akarod használni ezeket a tárgyakat vagy csak kellene?!
3. Ne csak válogass, hanem rakj is rendet és takaríts!
Tehát amikor rendszerezés közben olyan tárgyra bukkansz, ami egyszerűen csak nem a helyén van, akkor ne késlekedj: rakd vissza a helyére most! Ha a fiók, amit átnéztél, csupa por, ne hagyd a takarítását későbbre. Törölgesd ki most, mielőtt visszapakolnád a fontos tárgyakat. Amit ma megtehetsz… Tudod!
4. Vedd meg a szükséges kellékeket!
Na, nem arra akarlak buzdítani, hogy további felesleges dolgokat vásárolj. De gondold át racionálisan, nincs-e szükséged címkézhető papír vagy műanyag dobozokra, amikbe most már tematikusan rendszerezheted szeretett/használd tárgyaidat! Vagy esetleg dossziékra, mappákra, újságtartóra, kosarakra, üvegekre, csomagolópapírra (a törékeny tárgyak bebugyolálásához). Ilyenkor arra is gondolj, van-e a lakásban olyan tárgy, amit befoghatnál a célra, és amit jelenleg nem használsz. Nem is biztos, hogy olyan sok mindent kell venned!
5. Törődj a külsőségekkel!
Igen, jól hallottad! Nagyon fontos, hogy miután elvégeztük a munkát, valóban rendezettnek is nézzen ki a lakás. Ehhez jönnek jól a fönt említett tárolók (ha például nincs elég fiók). Ugyanis nem elég kiszanálni a szükségtelen kacatot, a hasznos holmikat ugyanúgy rendben kell tartani ahhoz, hogy úgy érezd, nem borít el a sok tárgy. Ehhez elengedhetetlen, hogy ne heverjen a lakásban ezer meg ezer kis csetresz szerteszét, és legyenek olyan edények vagy dobozok, amibe össze tudod rendezni a szóban forgó dolgokat.
Végezetül néhány szó a feng shuiról. Ugyanis akaratlanul is állandóan a feng shui járt az eszemben, amíg ezt a bejegyzést írtam. Nagyon sok igazság van ugyanis abban, hogy az otthonunk milyen nagy hatással van az egész életünkre.
Gretchen azt javasolja, hogy ne foglalkozzunk a feng shuival. Engem ugyan érdekel a téma, mégsem mélyedtem el soha nagyon benne, mert mindig úgy éreztem, én pontosan tudom, hogy mi a jó nekem, miben érzem magam jól.
Ugyanakkor távol álljon tőlem, hogy azt javasoljam, Te is így tegyél. Mindenki máshogyan találja meg a boldogságát. Ha számodra ez azt jelenti, hogy feng shui szakértőhöz fordulsz (mert ugyan a könyvekből sok mindent megtudhatsz, de ez nem helyettesítheti egy szakember hozzáértését), akkor tedd azt!
Ugyanezen az elven nagyon sokan veszik igénybe lakberendező segítségét. Én nem tettem, mert pont abban találtam örömöt, hogy magam találtam ki Férjjel együtt, a lakásban mi hová kerüljön, hogy nézzen ki, az első részlettől az utolsóig.
Viszont sok olyan embert ismerek, akinek ez inkább stressz, nem pedig boldogság forrása. Ebben az esetben is csak azt tudom mondani, hogy azt tedd, ami Neked jó! Nem mindenki leli örömét a lakberendezésben, viszont magát az eredményt mindenki tudja értékelni!
Akkor nincs is más hátra, mint hogy haladj polcról polcra, és kíméletlenül tüntess el mindent, ami úgy érzed, hogy szükségtelen! Meglátod, utána úgy érzed majd magad, minta valami tisztítókúrán estél volna át. Igazi újjászületés… 🙂
További infókért javaslom, hogy olvasd el az alább ajánlott kapcsolódó bejegyzéseket. Sok sikert! 🙂
Bejegyzéshez felhasznált irodalom: Gretchen Rubin – Happier At Home
Fotók forrásai: bhg.com
“Boldog otthon #2: Haladj polcról polcra!” - 6 hozzászólás
Vélemény, hozzászólás?
Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .
Nagyon jó kis cikk, nekem is nagyon fontos mondjuk amikor hazaérek a lakásba, akkor legyen egy hely (leginkább a nappali) ahol teljesen rend van és nyugodtan leülhetek és szusszanhatok egyet anélkül, hogy hazaérkezésem utána rögtön azzal kelljen foglalkoznom, hogy elpakoljak cuccokat…… 🙂
Vannak olyan időszakok, mikor erőt veszek magamon, és „úszom az ár ellen”. Azaz elhatározom, hogy a nappaliban rend lesz, még akkor is, ha ez azt jelenti, hogy minden este neki kell állnom elpakolni fektetés után (azaz fél 10 magasságában) a kisautókat, legókat, könyveket, zsírkrétákat, stb. a földről, asztalról, kanapéról, stb. Aztán vannak napok, amikor úgy döntöm, hogy tojok az egészre, mert olyan, mintha szélmalom harcot folytatnék. Ilyenkor napokig marad a kupi, de nem érzem magam jól benne. Áldatlan (és a gyerkőcök miatt mégis áldott!) állapotok! 🙂
Nekem az is nagy öröm, ha a felesleges holmit jó helyre tudom adni. Ide értendő az is, ha olyannak ajándékozom, aki még örül neki, vagy a másik véglet, hogy sikerül eljutnom a szelektív gyüjőig.
Ezzel én is így vagyok, főként, mikor valami nekem nem válik be, de Anyukám meg pont örül neki. 😉
Ma végre lesz időm rendet tenni a lakásban, és a nagy tervezgetés közben ugrott be a segítő rajzod, hogy hogyan szelektáljak! Sajnos sok a kacat, de hála Neked, lényegesen egyszerűbb lesz a dolgom! Köszönöm! 🙂
De jó! Nagyon örülök! 🙂