„Szép Tündérország támad föl szívemben. Ilyenkor decemberben. A szeretetnek csillagára nézek, Megszáll egy titkos, gyönyörű igézet, Ilyenkor decemberben.” Juhász Gyula idézete mindig eszembe jut decemberben – hihetetlen frappánsan, találóan írja le azt az érzést, ami ilyenkor eltölti az embert.
♥ Elmenni Törpilla élete első tornabemutatójára, ami tulajdonképpen nem volt más, mint nyílt óra a művészi tornán, ahová heti egyszer járunk. 🙂 Mégis óriási lelkesedéssel vett részt ő és a többi kislány is a halvány rózsaszín dresszekben és szoknyácskákban. Többnyire egyszerű gyakorlatokat hajtottak végre – nekem ennek ellenére dagadt a keblem a büszkeségtől. S mint később kiderült, fantasztikusan motiváló volt Törpilla számára is, mert még soha nem volt ilyen, de azt kérdezgette, hogy mikor mehet már megint tornára…
♥ Az első téli futásokat kipipálhattam a múlt héten, melyek nem éppen ideális körülmények között történtek, mert fújt a szél, esett az eső, repkedtek a mínuszok… De nem adtam be a derekam, és múlt héten sikerült 7 km-re tornázni a megtett maximális távot.
♥ A hideg idő ellenére mindkét fiú lóhátra ült szerdán – én addig a kocsiban melegedtem, majd élvezettel hallgattam élménybeszámolójukat.
♥ Megérkezett Indy szobakennelje, mely valójában egy lapra szerelhető ketrec, ami nagyon jó szolgálatot tesz utazások, kiállítások során – most bekerült az előszobába, és Indy néhány nap alatt beleszokott. Normál esetben kinti kutya, de szerettük volna, ha kicsit többet velünk van, és ez egy nagyon jó kompromisszumos megoldás – rombolás, koszolás nélkül. 🙂 Lassan kezd rájönni, hogy az előszoba az ő birodalma, és mikor bejön, nagy örömmel foglalja el a ketrecben a helyét, hogy maciját rágcsálja, vagy mély álomba merüljön.
♥ A hét legmeghatóbb és egyben legizgalmasabb pillanata: Törpillának fülbevalója lett!
Semmiképpen nem akartuk babakorában kilövetni a fülét, mert szerettük volna, ha ez az ő döntése lenne majd egyszer. Ez a döntés előbb következett be, mint gondoltuk volna – ugyanis Törpilla már hónapok óta könyörög, hogy fülbevalót szeretne.
Találtam egy megbízható, profi szakembert, akinek még videója is megtekinthető a honlapján a procedúráról. Több sem kellett, megmutattam Törpillának – innentől kezdve pedig minden nap követelte, hogy megnézzük a videót. Végül úgy döntöttem, engedek a könyörgésének, és anyukámmal együtt elvittük a rettenetesen lelkes Törpillát a nénihez, akit a videón is látott.
Ment minden, mint a karikacsapás, és pár perccel később nemcsak Törpillával, hanem anyukámmal és velem is madarat lehetett volna fogatni. 😀 Azóta is mindenkinek mutogatja csodás rózsaszín pillangóit, melyek „belerepültek” a fülébe. 🙂
♥ Indy-t megismertetni a pálcával, mely a klikkeres tanítás egyik legfontosabb eszköze – nagyon hasznosnak bizonyul a célkövetésben. Egyelőre még nekem is teljesen új ez a téma, és vicces, hogy a tanár kb. egy fejezettel jár csupán a tanuló előtt. 😉 Mindenesetre nagyon izgalmas!
♥ December első napjára díszbe öltöztetni a lakást, és a gyerekeket figyelni, ahogyan boldogságtól túlcsordulva bontogatják az adventi naptárjaik első ablakait. Idén Férjet is megleptem egy különleges, fotós naptárral: a család A3-as méretre nagyított fotója 24 ablakot rejt, s mindegyik kis ablak mögött egy újabb kis fénykép rejtőzik. ♥
♥ Szombat este a várva-várt Suttogók című lovas előadást láttuk Férjjel, ami egyik oldalról életre szóló emlék volt, hiszen láthattam a nagy Monty Roberts-et élőben (mindig is nagy álmom volt), ugyanakkor csalódás is – sajnos az igazi suttogót csak egy rövid előadás erejéig láthattuk, ami elszomorított, mert ennél sokkal többet vártam. Igaz a két francia idomár, Lorenzo és Pignon lenyűgöző show-t mutatott be, ami valamennyire kárpótolt, de mégis nagyon nehezen vettem búcsút az est végén a (már!) 82 éves Monty Roberts-től, aki a lókiképzés legnagyobb legendája és emellett fantasztikus ember.
♥ Vasárnap másodízben csatlakoztam az Add tovább kezdeményezéshez – három gyerek karácsonyi ajándékáról gondoskodva. Az Add tovább idén 1000 állami gondozott gyermek kívánságát teljesíti, ami egészen fantasztikus teljesítmény! Idén Férj is elkísért, így együtt csomagoltunk, majd bekaptunk pár falatot a Kiosk-ban, ahol meglepetésemre még vegán opciót is sikerült találnom az étlapon.
♥ Végre sikerült összehozni egy találkozót barátnőmmel és kislányával, Törpilla legnagyobb örömére – egy kicsit pedig mi is tudtunk végre beszélgetni. 🙂 A lányok ritkán találkoznak, de mindig ott folytatják, ahol hónapokkal előtte abbahagyták – jó ezt látni. ♥
Neked mi tette boldoggá a múlt hetedet?
