vaspill128

♥ Valószínűtlenül lila szedres smoothie-t készíteni szederből, eperből és joghurtból. Fantsztikus lett!

♥ Hosszadalmas (másfél napos) pakolás után elpályázni a Balatonra. Végre! Még az sem tudta kedvem szegni, hogy jött a rossz idő…!

♥ Hűvös időben a partra tolni a babakocsit, és bámulni a kihalt Balaton partot. Legalább annyira szép, mint amikor türkiz árnyalatban csillog a napfényben, és benépesül fürdőzőkkel.

♥ Újra átélni a sok-sok közös nyaralós örömöt a gyerekekkel: biciklizés, medencézés, labdázás, sok-sok séta, és persze mindig minden úgy van, ahogyan ők akarják 😉

♥ Balatoni vacsora barátnőimmel – hihetetlenül örültem, hogy végre tudtunk találkozni, és nemcsak a kaja volt kiváló (thai csirkés salátát ettem), hanem a beszélgetés is nagyon jól esett.

♥ Tökmag első pár „igazi” cuki cipőcskéje, amit keresztanyukájától kapott ajándékba. Annyira szép! 🙂

♥ Blogot írni a szálláson a szobában, amíg Tökmag délután az igazak álmát alussza.

♥ Megittasulni az örömtől, hogy ilyen sokatoknak tetszett Nick Vujicicről írt bejegyzésem.

♥ Tökmaggal a fák hűs árnyékában sétálgatni a babakocsival. Szerencsére imád babakocsizni, főként mióta előre állítottuk az ülését.

♥ Barátainkkal találkozni a Balatonon, és rövid sétát tenni velük a parton.

♥ Végre volt lehetőségem egy picit napozni is, bár az időjárás nem volt túl kegyes hozzánk.

♥ Férjjel együtt futni menni Balatonon. Az első futás nagyon különleges, ugyanakkor kicsit furcsa is volt (megszoktam, hogy mindig egyedül megyek), harmadszorra már úgy éreztem, hogy egyre jobban összecsiszolódunk. Egész jól tudunk együtt menni, ugyanis ő most kezdi, viszont nem küzd olyan izületi problmákkal, mint én, és a tempót is jól bírja. Szóval – egyelőre – nagyon jó kis páros vagyunk! 😀

♥ A (sajnos jéghideg) Balatonban gázolni. Végre! Már úgy vártam! 🙂

♥ Kora reggel a tópartra sétálni Nagymanóval, és megörökíteni, ahogyan a kacsákat figyeli. ♥

hello B

Neked mi tette boldoggá a hetedet?

“VasárnaPillanatok #128: Helló, Balaton!” - 3 hozzászólás

  1. Beúszni messzire, hanyatt feküdni a vízre, nézni a felhőket, kizárni a külvilágot. Csak én és a Balaton. Én ekkor érzem magam szabadnak…

Hozzászólás a(z) Anya1 bejegyzéshez Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .