Kitől és mikor hallottad ezt utoljára? Meglehet, hogy gyerekkorodban, az anyukádtól. Már nem vagy gyerek, és az anyukád sem vagyok, ezen az esős szeptemberi hétfőn én mégis ezzel a fogadalommal „nyaggatlak”.
Vannak, akik alaptermészetüknél fogva kedvesebbek, mint mások. Egyszerűen nem esik nehezükre udvariasnak, előzékenynek, barátságosnak lenniük.
Másoknak ez nehezebben megy, tudatosítani kell önmagukban, hogy azok legyenek. Míg vannak olyanok, akiknek – bármennyire is hihetetlen – meg kellene kell tanulniuk, hogy mi az a kedvesség.
De miért is jó az, ha kedvesek vagyunk? Ha nem vesszük figyelembe azt a kis apróságot, hogy ezzel örömet szerzünk másoknak, sőt, elképzelhető, hogy az adott helyzetben még a napjukat is bearanyozzuk, akkor is rengeteg pozitívummal kecsegtet ez a csodás emberi tulajdonság.
Először is a legtöbb ember mosolyra mosollyal, udvariasságra udvariassággal válaszol.
Természetesen akadnak kivételek (nekik talán még több kedvességre van szükségük az életben, mint másoknak), de ha teszel egy kísérletet, akkor a saját bőrödön érzékelheted a változást. Így ha Te kedves vagy, másoktól is azt kapod vissza, azaz már egyből Te is jobban érzed magad, ugye? 🙂
Az sem mindegy, hogy az ember saját magáról kialakított képe milyen. Szerintem sokkal jobb úgy a tükörbe nézni, hogy egy mosolygós, pozitív, barátságos arc néz vissza ránk, mintha egy morózus, szúrós sündisznót (bármennyire is szeretem a süniket, ezt most nem szántam bóknak 😉 ) látunk.
Hogy mi is pontosan a kedvesség? Az alapja nyilván az, hogy tiszteljük a másikat, és udvariasan bánjunk vele. Néha még a legelemibb udvariassági formulák is nehezünkre eshetnek egy-egy borongós napon, és úgy szűrődik ki az a „köszönöm”, az „elnézést” vagy a „kérem szépen” a fogunk közül, mintha közben óriási kínokat élnénk át.
Pedig ez még korántsem kedvesség! Ahhoz muszáj lesz egy csipetnyi szeretetet, odafigyelést, empátiát is felhasználnunk. Nem árt, ha képesek vagyunk magunkból adni, akár egy mosolyról, akár egy bókról, akár egy apró gesztusról legyen szó. Hidd el, Te is garantáltan jól fogod tőle magad érezni! Hát még az, akihez kedvességgel közeledsz!
Jöjjön most a szkeptikusoknak is egy kis eszmefuttatás. Igen, valóban előfordul, hogy hiába vagy kedves valakivel, az illető mintha még mogorvább lenne, mint azelőtt.
Érdemes ilyenkor arra gondolni, hogy ez elsősorban nem Neked szól. Ilyenkor az illetőnek saját magával van problémája. Talán ő maga is szívesebben lenne kedves, de nem képes rá, így megpróbálja ezt a hiányosságát extra adag „tuskósággal” (hogy ne kelljen trágár szavakat használnom) kompenzálni.
Az már eszedbe jutott, hogy sokszor az a bizonyos valaki utólag megbánja, hogy így viselkedett Veled? Hogy a felszín alatt jól esett neki az a jó szó, amit hozzá intéztél, de ezeket a pozitívumokat csak később tudja feldolgozni? Akkor talán már késő… Vagy az is lehet, hogy nem, és legközelebb már sokkal derűsebb hozzáállást tanúsít majd. 🙂
Fordítsuk meg kicsit a dolgot, és valld be – totál őszintén – Veled még nem történt olyan, hogy valakivel udvariatlan vagy barátságtalan voltál, aztán utólag megbántad? Szerintem számtalanszor… Ilyenkor Te biztosan annak tudtad be a dolgot, hogy épp rossz passzban voltál, előző éjjel fent voltál a beteg gyerekkel, párkapcsolati válságot éltél át, stb. Azonban mások valószínűleg nem ezt látják – csupán egy embert, aki legjobb esetben is olyan, mint egy lópokróc. Az ilyen embereket pedig a legtöbben kerülik…
Éppen ide akartam kilyukadni. Az emberi kapcsolatokhoz, a boldogság alfájához és ómegájához. Nincs talán még egy olyan intenzív boldogságforrás a világon, mint az emberi kapcsolatok. Kiegyensúlyozott, örömteli emberi kapcsolat pedig kedvesség nélkül nemigen létezik…
Persze, persze, azok, akik igazán ismernek – a család, a közeli barátok, a párod – valószínűleg minden rezdülésedet ismerik. De azért érdemes odafigyelni, hogy a kedvességet ne csak a kollégáknak, szomszédoknak, a távoli ismerősöknek tartogassuk! Ugyanolyan jól esik ugyanis a Hozzád közel állóknak is… Még akkor is, ha ők hajlamosak szemet hunyni pillanatnyi hangulatingadozásaid és jellemhibáid fölött. 😉
Úgyhogy nem kell mást tenned, mint hogy néha – főként mikor bal lábbal keltél föl – koncentrálj arra, hogy kedves légy.
Ez alól pedig Te magad sem vagy kivétel. Ugyanis – jól olvastad – nem árt, ha saját magaddal is kedvesen bánsz!
Ne szapuld magad folyamatosan, nem nagyítsd föl a hibáidat. Valóban fontos a tökéletességre törekvés, de belefásulhatsz, ha túl nagyok a magaddal szemben támasztott elvárásaid. (Hát, ezt olyan gyönyörűen megfogalmaztam, már csak követnem kéne a saját tanácsaimat…!).
Ha nem tiszteled, becsülöd és – bármennyire is elcsépelten hangzik – nem szereted önmagad, akkor hiába vagy kedves másokkal. A harmónia megbomlik, a boldogság várat magára.
Úgyhogy légy kedves ezen a héten, … és minden héten! 🙂
Fotók forrásai sorrendben: keepcalm-o-matic.co.uk, 2012freshmanenglish, photoscramble.com
“Boldogságterv #30: Légy kedves!” - 1 hozzászólás
Hozzászólás a(z) Mira bejegyzéshez Válasz megszakítása
Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .
Ezt a pár mondatodat is kiemelném vastaggal:
„Ha nem tiszteled, becsülöd és – bármennyire is elcsépelten hangzik – nem szereted önmagad, akkor hiába vagy kedves másokkal. A harmónia megbomlik, a boldogság várat magára.” 🙂